Számtalanszor foglalkoztunk már a 90%-ban cigánylakta, és emiatt a bűnügyi hírekben szintén vezető Tiszabővel. A legutolsó, kapcsolódó cikkünk óta több kapcsolódó hír is megjelent.

Az első, teljességében az első függelékünkben található hír arról számol be, hogy a helyi önkormányzat a rendesen dolgozó fehéreknek nem fizeti ki a bérét, mivel a segílyek (szerintük) prioritást élveznek. Értsd: ha egy normálisan dolgozó fehér és egy naplopó deviánscigány között kell választaniuk, ez utóbbit választják.

Ne legyenek kétségeink, Kedves Olvasók. Egy-két évtizeden belül, ha valamit nem csinálunk (születésszabályozás, szloták, norvég vagy cseh módszerű sterilizálás; francia módszerű állampolgárság-elvétel; finn/svéd/dán/svájci/francia/olasz módszerű kiebrudalás stb.), korcsaink már számban is többen lesznek, mint mi. Legalábbis a tizen-, ill. huszonéves, azaz a legerősebb, legütőképesebb kategóriában (hiszen már most(!) meghaladja a 8 évesek alatti arányuk az 50%-ot országos szinten, lásd EZT, alul). Az egész állam úgy fog viselkedni, mint ma Tiszabő a cigókkal: nekik odaadják a segílykét, a mi nyugdíjunkat, bérünket viszont nem kapjuk meg. Végül is, első a deviánscigányság, a minden más országban befenyített, üldözött vagy egyenesen irtott pestis; nekünk meg kuss a nevünk...

A második függelékben a SZOLJON mai cikke található a tiszabői közállapotokról. Nem kell hozzá sok kommentár: igen, a cigányok így lerombolnak, szétvernek mindent. Ma Tiszabőt; holnap, amikor (sajnos) még többen lesznek, az egész országot. Találó a finnek által előszeretettel használt jelző: a cigányok az emberiség rákja.

A harmadik függelékben egy hetedikei kishír található arról, hogy a 'bői cigányoknak megint eljárt a kezük.

Végezetül hadd ajánljuk EZT az idő híján át nem vett, párnapos Vastagbőr-anyagot Tiszabőről, amely (pár hiányosságtól, lásd pl. EZT és EZT, eltekintve) szépen összefoglalja, mit is kell tudni a településről. Mivel az anyag hetedike előtt íródott, a második két függelék anyaga nem található meg benne. A cikkre érkezett olvasói reakciók közül különösen a „Overdream” által 2011.01.08. 00:32:00-kor bemásolt nyílt levelet ajánljuk, amely cigóéknál rendesen kihúzta a gyufát. „Antifa” harcuk egyik vezéralakja (lásd EZT) például a következőképp fenyegette meg annak íróját: „DÖGÖLJMEG TE ÉS AZ ÖSSZES HOZZÁD HASONLÓ FEHÉR PATKÁNY FÉREG!!!!!!!!!!!!!”

Első függelék:

Tiszabőn csak a segélyt tudják kifizetni, a dolgozókat nem
22 ezer forintot kapnak majd decemberi fizetésük helyett Tiszabőn a tanárok, tanítók, az óvónők és más önkormányzati alkalmazottak. A 90 százalékban cigányok lakta település roma polgármestere abban bízik, hogy valaki majd csak segít, de arról is beszélt az MNO-nak, ő úgy tudja, februárban több pénzt kapnak a kormánytól, abból majd fizetnek visszamenőleg is. A január elején érkezett 14 millióból a 22 ezer forintok mellett a segélyek kifizetését tudja csak a testületi döntés alapján garantálni.

Farkas Barna polgármester megerősítette, a keddi testületi ülésen valóban arról döntöttek, hogy a dolgozók most nem kapnak fizetést Tiszabőn. Ugyan először arról beszélt, hogy a közalkalmazotti bérek felét kifizetik, de amikor egy olvasói levélre hivatkozva ismét rákérdeztünk az összegre, már a 22 ezer forintos juttatást emlegette és azt, hogy ez azért van, mert „nem küldött pénzt a kormány” és Tiszabőn több a kiadás, mint a bevétel. Ezután kérés nélkül sorolta, hogy ő mi mindent tett, hogy elkerüljék ezt a helyzetet (megszüntette a költségtérítéseket, elküldött négy embert takarékossági okok miatt, stb.) és említett egy 12 milliós összeget is, amit ő spórolt meg a falunak. Ugyanakkor azt hangoztatta, hogy több embert már nem tud elküldeni, mert nem tudnának működni az intézmények, és felhívta arra is a figyelmet, hogy sem ő, sem a jegyző, de még a testületének tagjai sem veszik fel az illetményüket.

Miért van a baj?

Kérdésünkre kiderült, hogy a pénztelenség mellett a polgármester szerint még egy 60 millió forintos adósságot is görget maga előtt a falu, ezt amúgy Farkas Barna nem tartja soknak, mert mint mondta, tud olyan településekről is, ahol ez az összeg 120 millió fölött van. Az MNO-hoz eljuttatott olvasói levél sikkasztásokra, tolvajlásokra vonatkozó felvetéseire a polgármester kijelentette, hogy „hülye, aki ezt kitalálta”. A polgármester elődjét és kétszeri, vesztes kihívóját látja a híresztelések mögött, aki szerinte „a fejére esett”, és ha tizenötször indul ellene, akkor tizenötször bukja majd el a választást. A levélben említett gyanús csatornaépítésről és óvodaberuházásról, ahonnan az önkormányzat járművével lopták az építőanyagot, Farkas Barna annyit mondott, hogy a műszaki ellenőrök és a közigazgatási hivatal mindent rendben talált a beruházásoknál, pedig 20-30 ellenőr is vizsgálódott akkoriban a faluban.

Februárban pénzt hoz a postás?

Hogy mit hoz a jövő, arról a polgármester csak annyit mondott, hogy segítséget fog kérni, és ő úgy tudja, február elején 28-30 millió forint fog érkezni az államtól a falu számlájára, abból majd visszamenőleg is fizetni fognak az önkormányzat alkalmazásában álló dolgozóknak. Farkas Barna szerint azért nem fizettek, mert januárban csak 14 milliót kaptak, amit a keddi testületi döntéssel szinte teljes egészében a segélyezésre fordítanak. Azt viszont tagadta, hogy az ülésen elhangzott volna egy olyan kijelentés is, miszerint nem is kell fizetni a dolgozóknak, mert érdemi munkát amúgy sem végeznek.

Keretes anyag: Az országosnál egy héttel később kezdődik januárban a tanítás a tiszabői általános iskolában – írta szerdai számában az Új Néplap. Farkas Barna polgármester a megyei napilapnak beszélt arról is, hogy noha az önkormányzatnak 20 millió forint összegű lejárt közüzemi tartozása és további 150 millió forint adóssága van, egyelőre nem kezdeményeznek adósságrendezési eljárást. A polgármester az Új Néplapnak egyébként cáfolta a munkabérek elmaradását, de jelezte, hogy a következő kifizetéskor már gondjaik lehetnek. Az iskola későbbi félévkezdéséről azt azt mondta, annak takarékossági okai vannak, a téli szünet meghosszabbítása máskor is előfordult.

(MNO)

Második függelék: a SZOLJON cikke

Éjfélkor feléled a falu, mindent visznek amit lehet
Néhány napja ismeretlen elkövetők erős, árnyat adó akác- és gesztenyefákat loptak el a tiszabői temetőből. Az eset már a falu jóérzésű lakóit se rázta meg igazán. Miért pont ez rázta volna meg, hiszen mindennaposak az ilyen esetek, és szélmalomharcnak látszik az ellene való bármilyen fellépés.

A fákat, szokott módon, térdmagasságban vágták ki. A csonkok ott éktelenkednek a temető bevezető útjának két oldalán. A fatolvajok, munkakezdés előtt, gondosan kilőtték a terepet megvilágító lámpatestet, a fák alatt lévő keresztekre azonban már nem ügyeltek. Egy síremlék megrongálódott.

A temetőihez hasonló csonkok  meredeznek szerte a falu határában mindenfelé: ártéten, utak mellett, hajdani kiserdőkben is: a mélyszegénység és a rossz közbiztonság közös mementói.

De most már bent a községben is fogynak a fák! A nyolcvanéves, egyedül élő Veca néni meséli, hogy a házával szemben nemrég már fényes nappal, délidőben is vágták az utat szegélyező fákat, és senki sem szólt, nem intézkedett.

— Nézzék meg a kerteket is! — teszi hozzá. — Alig-alig látni már gyümölcsfákat. Én még őrizgetek itt a kertemben két diót, de ki tudja, meddig marad meg...

Az eszement mértékű fakivágás persze csak az egyik árulkodó jegye a tiszabői közállapotoknak. Nemrég arról is hírt adhattunk, hogy immár temetői síremlékeket törtek, a bennük lévő betonvas „hasznosítása” céljából, s aki végigmegy a falu főutcáján, az újdonságot láthat. Az egykor szebb napokat látott eszpresszónak eddig csak a kitört, „megvakult” kirakatablakait fotózhattuk elborzadva, míg újabban már az ablakok hatalmas vaskereteit is kitépték, kibontották a falból: az épület — és a falu — lepusztulása immár új szakaszába lépett.

Számosan beszéltek már lapunknak arról, hogy elképzelhetetlen méreteket öltött a településen a besurranó tolvajlás, az éjszakai lopás, és a hozzájuk kapcsolódó alkalmi erőszak. Helybeli, névtelenséget kérő informátorunk meséli, hogy éjfél felé nem nyugovóra tér, hanem rendre inkább megélénkül a falu. Kettesével-hármasával indulnak lopni a tolvajok, a tisztességes emberek viszont behúzódnak a házaikba, mert félnek, s még a kutya egyértelmű jelzésére sem mernek előjönni.

Nem úgy a nyolcvanegy éves Veca néni — özvegy Péntek Lajosné —, aki bizony nem átall még „beszólni” sem az éjszakai jövő-menőknek.

— Nem félek én ezektől! — fortyan a firtató kérdésre. — Itt szoktam állni a ház sarkánál, innen figyelem őket — mutatja.

A Tiszabőn szintén egyedül elő testvéréhez, a hetvenhárom éves Terike nénihez, nemrég mentek be egy éjjelen a hívatlanok. Tíz tyúkja és egy kakasa bánta az idős asszonynak a látogatást.

— Hallottam, hogy nagyon hajt, ugat a kutya, de mit tehettem volna...? Maradt még egy disznóm, egy süldő, de már rettegek, hogy mikor viszik el azt is. Nem lesz már jószág, nem tart a faluban senki, a lopások miatt. De mondja meg, hogy éljünk így meg, ezekből a nevetséges kis nyugdíjakból?! Pedig csinálnám én, nem szorulnék másra. Szorgalmas parasztasszony voltam világéletemben.

És mutatja, hogy merről jöttek be a tolvajok. Hiába vannak bekerítve a porták az utcai front felől, hátul, a kerteknél, szinte sehol sincsenek már kerítések. Rég feltüzelték, vagy letiporták azokat, így semmi sem állja a tolvajok útját.

Néhány éve polgárőrség is működik már Tiszabőn. Most, hogy az önkormányzatok által működtetett településőrségek anyagi forrásait elapasztotta a központi költségvetés, magukra maradtak a bői polgárőrök is. Saját kocsival, saját költségen, a saját szabadidejükben próbálnak tenni valamit a közbiztonságért, a község lakóinak kiszolgáltatott részéért.

— Huszonegyen vagyunk — sorolja Menyhárt László, a polgárőrség vezetője. — És egyre gyarapszik a számunk. A rendőrséggel összefogva működünk, az ő munkájukat segítjük, de önállóan is járőrözünk. Anyagiak híján azonban csak korlátozottak a lehetőségeink.

Bélay Zsuzsanna friss felvételes a polgárőrségben. Azt mondja, a belépésre a bűncselekmények tűrhetetlen és reménytelen elszaporodása ösztönözte elsősorban. Közösen, teszi hozzá, talán jobban sikerülhet megőrizni a még megmaradt értékeket, mintha mindenki külön próbálkozna.

— Biztosan tudom és érzem, hogy egyre jobban figyelnek ránk a faluban. Különösen a gyengébb, kiszolgáltatottabb, egyedülálló öregek. És tudom azt is, hogy már a „másik oldalon”, a tolvaj bandák is számolnak velünk. Már figyelik az autónkat, a mozgásunkat, és tartanak tőlünk.

— Az azért furcsa, hogy ennyi minden történik éjjelente a faluban, és mégsem lát, mégsem hall senki semmit...

— Mindenki lát és mindenki hall itt mindent, de nagyon félnek az emberek — vág közbe a friss felvételes. — A fenyegetések miatt azonban senki nem mer beszélni. Bennünket, polgárőröket is rendszeresen fenyegetnek. Különösen a vezetőnk kapja meg rendesen a magáét. Persze csak szóban...

A Szomszédok Egymásért mozgalom elindítása már a polgárőrökhöz kötődik Tiszabőn. Lassan majd' negyven helybéli házra van kitéve a tábla, zömmel idős, egyedül élő emberekére, hogy a polgárőrség megfigyelése alatt áll. Ezeket a portákat minden éjjel legalább egyszer körbejárják a szolgálatos polgárőrök, és az erről szóló pár soros cetlit a háziak rendre ott találják reggel a postaládáikban.

— Jó tudni, hogy legalább valaki ügyel ránk — bólogat Terike néni, miközben tétován néz szét az egykor virágzó, mára erősen megkopott portán: az életén. 

Lassacskán elfogynak az erdők a tiszabői hátárból

A Tiszabő környéki — alaposan lerabolt — erdők döntően a Közép-Tiszavidéki Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság (Kötikövizig), a Nagykunsági Erdészeti- és Faipari Rt. (NEFAG), valamint a Hortobágyi Nemzeti Park tulajdonában vannak. A legnagyobb károkat is ez a három cég volt kénytelen elszenvedni az elmúlt években.

A NEFAG Rt.-nek mára gyakorlatilag elfogytak az erdői a tiszabői területen. A fa túlnyomó részét ellopták, a maradékot pedig, a tulajdonos termelte le, még az utolsó pillanatban, kármentési céllal. 2005-2006 telén egy 76 éves, ártéri tölgyes esett áldozatul ilyen módon. Az erdőgazdaság 4 hektárjáról 350, a Nemzeti Park és a Kötikövizig összesen 4 hektárjáról pedig 400   köbméter, több tízmillió forint értékű, értékes fát vágtak ki az elkövetők. 2008-ban egy 6,3 hektáros, 49 éves, másik tölgyerdő esett áldozatul ugyanilyen módon. A fa nyolcvan százalékát vitték el a tolvajok, a maradék jutott a tulajdonosnak.

Ha fogyóban is az erdő, a tiszabői fatolvajok nem jönnek zavarba. Horváth Attila, a NEFAG fahasználati ágazatvezetője elmondta: most a kunhegyesi erdőket „támadják”, a nyomok legalábbis egyértelműen Tiszabő felől vezetnek a tetthelyekhez.    Fejes Lőrinc, a Kötikövizig illetékes szakaszmérnökség-vezetője szerint a tolvajok között nemcsak biciklin rőzsét toló amatőrök vannak ám, hanem gépesített, terepjárműveket használó profik is, akiket rendkívül nehéz megcsípni. A vízügy erdeit mindig a megközelíthetőségtől függően dézsmálják. A hullámtér most nem járható, így az úgynevezett mentett oldali területeket pusztítják végig a helyi vandálok. Évente sok százezer forintos kár, sok-sok hiábavaló feljelentés, és majd' ugyanannyi eredménytelen nyomozás a mérlegük.

Harmadik függelék: hetedikei kishír:

Utastársára támadt egy férfi a Tiszabőre tartó távolsági buszon

Rátámadt egy 17 éves fiúra egy 23 éves férfi a Törökszentmiklósról Tiszabőre tartó távolsági buszon. A támadót elfogták.

(Origo)