Alább a Magyar Nemzet mai, online csak és kizárólag nálunk olvasható (saját szkennelés) interjúja Franciaország budapesti nagykövetével. Többek között leszögezi azt, hogy jobb, ha olyan országok nem ugatnak bele a cigányfertőzött államok belügyeibe, ahol nincsenek orkok. Azt is megtudjuk tőle (az ennek ellentettét hazudozó balliberálisok nagy „örömére”), hogy egyetlen egy nyomorult országban nem sikerült a cigányokat normálisan élő, dolgozó, adófizető, nem bűnöző emberekké tenni ("Nem tudok ilyen országot mondani."). Ezzel kapcsolatban hamarosan egy másik, Spanyolországgal kapcsolatos cikket is lehozunk.

A teljes anyag:

Jogi határai vannak a szabad mozgásnak – interjú a francia nagykövettel
René Roudaut a vándor népekről, a kitoloncolások visszhangjáról és a romastratégiáról

Franciaországban folytatják az illegális telepek felszámolását. René Roudaut, Franciaország budapesti nagykövete lapunknak adott interjújában elmondta, olyan intézkedésekről van szó, amelyek teljes egészében megfelelnek a francia és az európai normáknak. A romák kitoloncolását bíráló európai nyilatkozatok kapcsán a diplomata megjegyezte: könnyebb úgy kritikusnak lenni, ha valaki nem érintett a problémában.

– Tisztázzunk egy gyakorlati kérdést: számomra érthetetlen, miként épülhettek ki ekkora illegális romatáborok Franciaországban. Senkinek nem tűnt fel az építkezés? Nem kellett volna már az első sátorszerű lakhely összetákolásakor fellépniük a hatóságoknak?

– A telepek spontán módon alakulnak, legtöbbször nem központi helyeken, hanem ipari területeken, parlagon hagyott földeken vagy magánterületeken. Sokszor nem aznap értesülünk a kialakulásukról, s mire észbe kapunk, már több család is odaköltözik. Egyébként Franciaországban az önkormányzatoknak kötelességük az úgynevezett vándorló közösségek számára olyan területeket kialakítani, amelyek megfelelnek az egészségügyi követelményeknek, ahol van víz és áram. A vándor népek alatt nemcsak a romákat értjük, hanem minden olyan népcsoportot, amely nomád életmódot folytat az országon belül. Tehát vannak a hivatalosan kialakított, úgynevezett befogadó területek, valamint az illegálisan kialakított „vadtelepek”, ahol természetesen nem megfelelőek a higiéniai körülmények sem. Ez utóbbi telepek felszámolása az egészségügyi helyzet további romlásának meggátolását is célozta.

– Azt mondta, nem csak a romákat érti a vándor népek alatt. Milyen más vándor népek vannak?

– Azokat a személyeket jelöli ez a kifejezés, akik karavánokban, kocsikban laknak, és az országon belül utaznak. Legtöbbjük egyébként francia állampolgár, és generációk óta francia földön lakik.

– Mennyiben felelnek meg az uniós normáknak a kitoloncolások, figyelembe véve a személyek szabad mozgásához való jogot?

– A személyek szabad mozgásának alapelvét is jogi keretek közé kell helyezni. Ennek vannak jogi határai. Egészen konkrétan a 2004/38-as európai irányelv, amely előírja, hogy a külföldi állampolgároknak három hónapon túli tartózkodás esetén jövedelmet vagy munkahelyre vonatkozó igazolást, továbbá egészségügyi biztosítást kell felmutatniuk.

- Ennek ellenére nagy vihart kavartak Európában a francia intézkedések. Számítottak erre, amikor megkezdték az akciót?

- Franciaországban a 2004-es irányelvnek megfelelően évek óta vannak kitoloncolások. A rendkívüli visszhangot annak tulajdonítom, hogy a francia sajtó úgy kommunikálta ezeket az intézkedéseket, mintha egy új politikáról lenne szó. Ez viszont nem igaz. Ennek megfelelően nem is számítottunk ilyen reagálásokra.

-    Azon államok vezetői tiltakoznak leginkább Párizs lépései ellen, amelyek területén nem élnek cigányok, így nem ismerik a problémát. Nem képmutató reakció ez?

-    Könnyebb úgy kritikusnak lenni, hogy nem vagyunk személyesen érintettek a problémában. Tény, azok az országok, amelyek hasonló helyzettel néznek szembe, mint Franciaország - Németországra és Olaszországra gondolok -, érzékelik a kérdés összetettségét.

-    Mennyiben befolyásolják a francia kormányt az uniós kritikák?

-    Folytatjuk az illegális telepek felszámolását, hiszen olyan intézkedésekről van szó, amelyek megfelelnek a francia és az európai normáknak is. Látni kell a kitoloncolások pozitív oldalát is. Egyrészt úgynevezett hazatérési támogatást kapnak azok, akik önként távoznak az országból, másrészt az akciók révén olyan egyéneket sikerül letartóztatni, akik emberkereskedelemben, prostitúcióban vesznek részt.

- Párizs szerint Romániában és Bulgáriában kell megoldani az onnan elvándorló cigányok helyzetét. Tud ön olyan roma kisebbséggel rendelkező európai országról, amely megnyugtatóan megoldotta ezt a kérdést?

- Nem tudok ilyen országot mondani. Fontos, hogy a problémákat előbb azokban az államokban kezeljék a gyökerüknél, ahonnan a romák elvándoroltak. Ugyanakkor egy közös Európában élünk, ezért segítenünk kell ezeknek az országoknak: Európának összehangolt tervre és közös gondolkodásra van szüksége. Ez a kérdés számos tagállamot érint, és az elszigetelt nemzeti döntések nem hozhatnak kielégítő megoldást.

- A sokak által szorgalmazott uniós romastratégiával várhatóan a január elsejétől munkába lépő magyar EU-elnökség is foglalkozni fog. Lát esélyt közös európai megoldásra ez ügyben?

- Természetesen kell ilyen európai stratégia is. De a probléma ennél összetettebb, nem csak összeurópai romastratégiára van szükség. A kormányzati intézkedéseken, a nemzeti és regionális szintek mellett el kell jutni a legalsóbb szintre, azaz egészen az állampolgárokig. Éppen ezért szükség van egy kulturális fordulatra, forradalomra a hozzáállás terén. Minden egyes nem roma származású polgárnak változtatnia kell a hozzáállásán, hiszen hiába alakítunk ki egy összeurópai romastratégiát, ha az egyének szintjén elmaradnak a változások.

Keretes anyag: VITA A CIGÁNYOKRÓL. A román parlament tegnap nyilatkozatban fejezte ki aggodalmát amiatt, hogy Franciaországból romákat toloncoltak k. Traian Basescu elnök is arra kérte francia kollégáját, Nicolas Sarkozyt, hogy próbálja megállítani a romániai cigányok kitoloncolásának folyamatát. A román hírközlő eszközök az AFP és az AP hírügynökség jelentése alapján számoltak be arról, hogy Basescu az Európai Tanács legutóbbi ülésén fordult ezzel a kéréssel francia kollégájához, aki - mint a román államfő fogalmazott - nem adott rá világos választ. Az európai uniós tagországok államés kormányfőinek következő, október végi találkozóján foglalkoznak majd a romák jobb társadalmi beilleszkedésének témájával is - jelentette be Herman Van Rompuy, a kormányfői tanács elnöke az Európai Parlament strasbourgi plenáris ülésén tegnap. Felszólalt a strasbourgi vitában az EP egyetlen roma képviselője, a fideszes Járóka Lívia, aki üdvözölte Orbán Viktor miniszterelnök azon bejelentését, hogy arra törekszik, az uniós roma-stratégiát a jövő évi magyar EU-elnökség idején indítsák útjára. Járóka rámutatott, hogy a romák társadalmi kizárásával kapcsolatos legfőbb probléma nem a rasszizmus vagy a diszkrimináció, hanem gazdasági és történelmi tényezők kölcsönös hatása. Ezért a megoldást sem etnikai alapon kell keresni - fűzte hozzá.