A cigány médiumok és megmondóemberek kedvenc vesszőparipája az, hogy mi gádzsók vagyunk azok, akik tótnak/románnak/ruszinnak stb. valljuk magunkat, hogy a kisebbségi önkormányzati választásokon indulva lenyúlhassuk a pénzt.
Talán mondanunk sem kell, hogy, ahogy a magyarországi maffia túlnyomó részénél, ebben az ügyben is a cigányok viszik a prímet. Ahogy például a gyilkosságokban is, még ha ennek az ellenkezőjét is hazudja pl. Villás Lajos. Csak egy példa: az önkormányzati választásokon román színekben rengeteg cigány indul. Olyan is, amely egy füst alatt(!) cigány képviselő is. Erről számol be „Kara Kán” alább olvasható (szerkesztett) kutatása. Az anyag alatt pedig a Népszabadság(!) mai cikke található, amely szintén egyértelműsíti (az érintett csalók származását néven nevezve), hogy igenis a cigányok azok, akik románnak adják ki magukat, és így nyúlnak le még több adófizetői pénzt. A második Függelékben található cikk pedig a szintén cigó Abházi József (született Raffai József) ténykedéseiről számol be; ő a XV. kerületben németként indult, a belvárosban meg cigányként. Igen, jól látszik, hogy az etnobiznisz-maffia is jórészt cigány kézben van, mint mindegyik másik.
Az alábbi linken találjuk a győri kisebbségi önkormányzatokat és névsorait:
http://www.gyor.hu/index.php?hlid=29
Feltűnhet, hogy eleddig román kisebbségi önkormányzat nem működött Győrben, node ami késik nem múlik, az elmúlt négy évben valószínűleg irdatlanul megszaporodtak Győrben a román nemzetiségű emberek, mert rögtön négy kisebbségi önkormányzati képviselőjelöltet is állítottak.
Név szerint:
1. Horváth Ottó
2. Karika József
3. Karika Rudolf
4. Lakatos Ferenc
(A lista és a képkivágás a "Győri Közélet" című lapból származik; az oldal teljes terjedelemben, szkennelve ITT található)
Namármost, az tisztán és első látásra is látszik, hogy a győri cigányok egy része egész egyszerűen román nemzetiségűnek hazudva magát próbálja megkárosítani az adófizető állampolgárokat és jogosulatlan előnyökhöz, pénzekhez próbál jutni. Persze azt nehéz bizonygatni pro vagy kontra, hogy az oláhcigány az nem román nemzetiségű, de annyira orcátlanok voltak, hogy elkövettek pár durva hibát is, amin simán meg lehet őket buktatni.
- Az a Karika Rudolf, aki most román kisebbségi képviselőjelöltként indul, jelenleg - mint az a linken keresztül megtekinthető - a győri cigány kisebbségi önkormányzat alelnöke! Bár sajnos sok mindent meg lehet tenni itt Abszurdisztánban, de az véleményem szerint törvényellenes, ha valaki négyévente váltogatja az identitását, származását, hogy ebből anyagi - vagy bármilyen más - hasznot kovácsoljon.
- Az a Horváth Ottó, aki most román kisebbségi képviselőjelöltként indul, valószínűleg a győri cigány kisebbségi önkormányzat elnökének, a cigányholokauszt-csaló Horváth Attilának (Sügérnek) a testvére, mivel egész véletlenül van ilyen nevű öccse a lókötőnek. Namármost az is eléggé valószínűtlen, hogy két édestestvér külön-külön nemzetiségű legyen, tehát itt is ordasat bukott a mutatvány.
Az alábbi linken, a [79_2010_ix._01.doc] jelű dokumentumot megnyitva megtaláljuk a győri önkormányzat határozatát Karika Rudolf román kisebbségi képviselőjelöltként nyilvántartásba vételéről:
http://www.gyor.hu/index.php?hlid=13198
Tehát van, aki hitelesnek tartja, hogy 2010. október 3-a éjfélig Karika Rudolf a győri cigány kisebbségi önkormányzat alelnöke, viszont másnap mint győri román kisebbségi önkormányzati képviselő ébred.
Ebben a botrányban a győri [fideszes] önkormányzat is vastagon bent van, mert az nem igaz, hogy egy ennyire durva és szembeszökő ellentmondás nem tűnt fel nekik!
Sügér és állandó tettestársai pár hónapja elgondolkodtak, hogyan lehetne még több pénzt lehúzni az adófizető állampolgároktól, aztán rájöttek a megoldásra. Megnézték, hogy milyen kisebbség nem képviselteti magát a győri önkormányzatban. Pár - magát okosnak gondoló - cigánybűnöző a tágabb famíliájával megbeszélte, hogy pár hónapja - amikor a kisebbségi identitásról nyilatkozni kell - mindenki románnak vallja magát, maximum ha balhé lesz belőle, azt mondják majd, hogy rosszul olvasták el a papírt, azt hitték roma van odaírva. Így hát összejött pár száz/ezer román Győrben, tehát lehetett indulni a kisebbségi önkormányzati posztokért, további pénzeket lehet nyúlni és további előnyöket kicsikarni. De hogy ilyen mocskos és ordas választási csaláshoz a Borkai-féle [fideszes, lásd EZT] önkormányzat asszisztált nekik, az több mint undorító és elkeserítő! A FIDESZ-től sem várhatunk jobbat, mint a – többi - balliberális pártoktól!
Első függelék: a mai Népszabadság cikke
Etnobiznisz sújtja a hazai románságot
Vihar előtti csend van az etnobiznisz sújtotta hazai románság köreiben az október 3-i kisebbségi választás előtt. Az eddigi 46-tal szemben most 72 helyütt alakulhat román önkormányzat, ám egyre több olyan település és budapesti kerület van a választási térképen, ahol a korábbi népszámlálási adatok szerint nem is élnek románok.
A magyarországi románok országos önkormányzatának megalakulását szinte mindig viták kísérték. Az első, 1994-es kisebbségi voksolás után Gyulán, a honi nemzetiségek közül egyedüliként, vidéki központtal alakult meg az Országos Román Önkormányzat, amelynek létszámát a maximális 53-ban határozták meg.
Négy évvel később „beütött az etnobiznisz”. A főként budapesti romák (Kuruc.info: a csalók származásának néven nevezése az eredetiben; kiemelés tőlünk) által megalakított román kisebbségi önkormányzatok delegáltjai miatt, diplomáciai botrányt is kavarva, nem alakult meg az országos önkormányzat, mivel a hazai románság képviselői nem voltak hajlandók együttműködni a szerintük közösségen kívüliekkel. Az országos román önkormányzat 2003-as alakulásakor a többség aztán egyenként szavazta ki a testületből a Román Alternatív Tömörülés minden jelöltjét, míg 2007 tavaszán a testület ülésén a többség megszavazta, hogy az ülés nyelve kizárólag magyar legyen, ami azért is különös, mert a képviselői eskü szövege, egyebek közt, a román nyelv és kultúra ápolásának fontosságáról szól. (Kuruc.info: az ilyen csalók kiszűréséhez legegyszerűbb lenne kötelezően az adott ország nyelvét használni, és a politikuslistára feliratkozóktól mind felsőfokú C nyelvvizsgát kérni. Ezt egy „igazi” román, tót, sváb, ha valóban ragaszkodik a hagyományaihoz és valóban az az anyanyelve, röhögve teljesíti. Egy csaló cigány nem...)
Ugyancsak a belvillongásokat mutatja, hogy nemrégiben polgári és büntetőpert is kezdeményezett Roxin Anna, a Fővárosi Román Kisebbségi Önkormányzat vezetője Jova Éva és az általa szerkesztett Foaia romaneasca című, Gyulán megjelenő román hetilap ellen, amelynek jegyzeteiben a főszerkesztő etnobizniszeseknek nevezte a Fővárosi Román Önkormányzat (Kuruc.info: ahogy már az előbb tisztázta a lap, cigány-álromán) képviselőit. A bíróságok azonban nem állapítottak meg jogsértést. (Kuruc.info: a cigánybabuzsgató jogszolgáltatás szinte mindig megvédi a kohányokat, még akkor is, ha azzal komoly diplomáciai, államközi bonyodalmakat, feszültségeket okoz. Brávó...) Idén a megadott határidőig, július 15-ig 111 településen és budapesti kerületben kezdeményezték román kisebbségi önkormányzat megalakítását. Az eddigi 46 helyett másfélszer több, összesen 72 román önkormányzat lesz. Ennek feltétele ugyanis, hogy a helyi (kerületi) kisebbségi választói névjegyzékbe legalább harmincan vetessék fel magukat. Beszédes adat a „széles” választói akaratról, hogy 2006 őszén Budapest V. kerületében végül hárman voksoltak az ötfős román kisebbségi testületre, amelynek később megválasztott elnöke a Fővárosi Román Önkormányzat elnöke is lett.
Míg négy évvel ezelőtt valamivel több mint 4 ezren, az idén közel 5300-an kerültek a román kisebbségi névjegyzékbe, miközben a legutóbbi népszámlálási adatok szerint alig több mint 8 ezren vallották magukat románnak. A hazai románság képviselői Békés, Csongrád és Hajdú-Bihar megye mellett Budapest egyes kerületeiben élnek. Ehhez képest meglepő, hogy egyre nő a Borsod-Abaúj-Zemplén és a
Pest megyei települések száma, a korábbinál több fővárosi kerület került fel a listára, de kezdeményezték román önkormányzat alakítását Baranya és Veszprém megyei települések is, noha itt a korábbi népszámlálási adatok nem jeleztek román népességet. A főváros 17 kerületében alakulhat az idén ősszel román kisebbségi önkormányzat, miközben a Magyarországi Románok Kulturális Szövetségének képviselői szerint nekik három helyütt van tudomásuk a közösséghez tartozó, a nyelvet beszélő, a hagyományokat, a kultúrát megtartó és/vagy a vallást gyakorló románokról. Ugyancsak feltűnő, hogy Békés megyében az eddigi 11 helyett a duplájára nőhet a román kisebbségi önkormányzatot alapító települések száma. Köztük több olyan község és város van – Kunágota, Dombegyház, Újkígyós, Nagykamarás, Geszt –, amely korábban nem adta jelét annak, hogy itt román kisebbség élne.
– Nem értek egyet a kisebbségi regisztráció önbevallásra épülő rendszerével, amely nem tölti be a neki szánt szűrő szerepet, így a körön belülre kerülhetnek olyanok is, akik nem a hazai román közösséghez tartoznak – mondta kérdésünkre Kreszta Traján, az országos román önkormányzat elnöke. Kreszta már évekkel ezelőtt beszélt a honi románságot sújtó etnobizniszről. Kreszta ellenfelei, köztük, Csotye János baleseti sebész, a Magyarországi Románok Kulturális Szövetségének elnöke viszont azzal vádolják az önkormányzati vezetőt, hogy nem tett semmit az etnobiznisz ellen, másrészt úgy lett az országos román önkormányzat elnöke, hogy részben olyanok segítették a pozícióba, akik nem tartoznak ehhez a közösséghez. Ezt Kreszta visszautasítja.
Jelzi az ellentéteket, hogy a gyulai központú Országos Román Önkormányzat az elmúlt években kétszer is kezdeményezte az egyetlen honi román gimnázium fenntartói jogainak átvételét a gyulai városi önkormányzattól, ám ezt a helyi román kisebbségi önkormányzat egyet nem értésére, valamint a „tanulók mindenek feletti érdekére” hivatkozva megtagadta a képviselő-testület. Indoklásuk szerint a kérelmező nem tudta csatolni a szülői munkaközösség és a diákönkormányzat támogató nyilatkozatát. Bár nem számított jogi érvnek, de a tanári kar is ez ellen foglalt állást, és román értelmiségiek is aláírásgyűjtésbe fogtak az elképzelés ellen. (Az ellenzők azt állították, hogy az országos önkormányzatot is elérte az etnobiznisz, ezért nem lenne jó iskolafenntartó.)
A helyzetet tovább bonyolítja, hogy a honi románok képviselői már nem csupán közösségen kívüli álrománokról, hanem „kommunista-románokról” és „Fidesz-románokról” is beszélnek. Ennek főként 2011 elején, az országos román önkormányzat alakulásakor lehet jelentősége. Az október 3-i kisebbségi választáson jelöltet csak olyan társadalmi szervezet állíthat, amelynek a választás évét megelőző legalább három éve alapszabályban rögzített célja az adott kisebbség képviselete. Három nagy, országos listát is állítani tudó jelölőszervezet vetélkedik: a Magyarországi Románok Országos Érdekvédelmi Szervezete, a Budapesti Román Egyesület, valamint a Magyarországi Románok Kulturális Szövetsége. A felek kölcsönösen etnobiznisszel vádolják egymást.
Második függelék: az Abházi József-sztori
A Civil Ernyő tagjai a javaslatuk szerint, automatikusan RIMB tagok is lesznek?
A Civil Ernyő megtartotta május 9.-én a soron következő ülését. A napirendi pontokban szerepelt a Roma Irányító és Monitoring Bizottság (RIMB) felállításához szükséges személyi összetételre és taglétszámra előterjesztett javaslat is. A Civil Ernyő a kormány kérésére a civil dominanciát helyezte előtérbe.
Az ülésen több mint 21 javaslat hangzott el a tagok részéről arra vonatkozóan, hogy hány fős legyen a meglévő RIT civil tagokkal együtt az újonnan alakuló RIMB tagság.
Érdekes volt az ülés abból a szempontból, hogy akik erre a fontos ülésre toppantak be (az utcáról), vagy előzően a Civil Ernyő tagsága egyszer már közös határozatban ki tiltott az ülésről, azok is jelen voltak, javaslatot tettek és szavaztak. Ilyen személy volt többek között Abházi József, aki a romaközéletben folyamatosan botrányaival és identitás váltásaival hívja fel magára a figyelmet. Aki a cigány nevét is képes volt megváltóztatni annak érdekében, hogy a német kisebbségi önkormányzat szavazó lapján elől legyen az ABC szerint, és így mandátumot szerezzen és tagja legyen négyre a német képviselő testületnek. (Kuruc.info: a lényeg kiemelése tőlünk.) A Civil Ernyő ülésen feltűntek olyan személyek is, akiket eddig a Civil Ernyő tagsága még hírből sem ismert és soha nem találkozott egyetlen egy konstruktív javaslatával a Civil Ernyő létezése óta.
A tagság Ruva Pál a Civil Ernyő kinevezett koordinátor javaslatát fogadta el, ami annyit tesz, hogy az aktuális jelenléti ív szerint szereplő „tagok" automatikusan a RIMB tagjai is lesznek.
Ezt az álláspontot terjesztik be a kormány részére május 13.-án.
(C-PRESS)
Frissítés (szept. 12. 14:13): Olvasó: Tisztelt szerkesztőség!
A győri cigányok románként való visszaélését egyszerű orvosolni. Az OVB felé panaszt kell tenni ellenük. Ha valóban az a személy, aki cigány kisebbségi önkormányzati tag, románként jelölteti magát, az törvényellenes. Az EK jelzésű jelölt állítási nyomtatványon van olyan rész, ahol arról kell nyilatkozni, hogy korábban az illető volt-e tagja más kisebbségi önkormányzatnak. A törvény értelmében aki valaha pl. német kisebbségi önkormányzatban tag volt, nem lehet más nemzetiségű kisebbségi önkormányzat tagja, de még jelöltje sem.
A másik dolog, hogy új román kisebbségi önkormányzatok jelentek meg Baranyában, Borsodban stb.
Ez ellen a pillanatnyi törvények értelmében tenni nem tudunk. A jelölt állításnál kitétel az, hogy az illető ismerje az adott kisebbség nyelvét, kultúráját, hagyományait, de ezt senki sem ellenőrzi!
Papírokkal, családfával az adott kisebbséghez való tartozást sem kell bizonyítani.
Észre kell venni, hogy a Magyarországi Románok Országos Érdekvédelmi Egyesülete, illetve a Budapesti Román Egyesület a jelölő szervezete mindazon román képviselő jelölteknek, akik nem a Békés-Csongrád-Hajdú-Bihar klasszikusan elismert románok élőhelyén kívül váltak jelölté.
Lásd pl. Borsod, Baranya, Győr, Veszprém stb.
Roxin Anna pl. erdélyi magyar, aki a férje révén jutott hozzá a Roxin vezeték névhez. (Ő a Budapesti Román Egyesületnek vezetője). Gulyás György az előző ciklusban pedig Kétegyháza MSZP-s polgármestere volt. (Ő a Magyarországi Románok Országos Érdekvédelmi Egyesületének vezetője).
Az etnobiznisz működtetői ŐK, akik szégyent és gyalázatot hoznak minden tisztességes románra. Szégyelljék magukat!
dr. Csotye János a Magyarországi Románok Kulturális Szövetségének vezetője.
Ők azok akik valóban a magyarországi románságot képviselik.
Ők nem indítanak olyan helyeken jelölteket, olyan megyékben, ahol nagyobb létszámú románság sohasem élt.
Felőlem jöhetne a felsőfokú "C" típusú nyelvvizsga követelményként, amit a kuruc.info javasol. Valóban nekem gondot nem okoz az anyanyelvem használata. De tisztában vagyok a román nép hagyományaival is. Gasztronómiától, szokásokon át sok mindennel. Nekem a nevem is mutatja a származásom.
Az etnobiznisz működtetőinek meg annyit üzenek, hogy eljön majd az elszámoltatás ideje.
Remélem ezen olvasói levéllel segítettem valamit.
Tisztelettel:
Cozma-Callini Eduard-Octavian
(egy valódi román, aki jelölt a választásokon)