A Magyar Hírlap alább olvasható cikkéből kiderül, hogy a különösen kegyetlen cigánybűnözők kapcsolatban voltak az enyingi Cozma-gyilkosokkal (fajtathesókák, na), így valószínűleg nekik is utaltak pénzt.

Ismételten (előző utalás minderre ITT) felhívjuk a figyelmet arra, hogy valamilyen okból a Hírlap nem nevezi néven az elkövetők származását, amelyet mind a svájci médiumok, mind a Magyar Nemzet (ez többször is), és, paradox módon, még a Népszabadság online verziója is egyértelműsített. Apropó, Népszabi. Talán mondanunk sem kell, hogy a tegnapi (szombati) papírverzióban (nem az online-ban!) sem volt egy büdös szó sem az ügyről – ahogy azelőtt sem. Hiába, kínos lenne elismerni pont a Népszabóban azt, hogy ezek (is, mint mindig,) cigányok. Vagy csupán magyarozni, ahogy például a Blikk teszi, példáján felbuzdulva meg a cigó „antifák”. Közben meg az egész ügyre figyel most egész Svájc, ez van most ott a közérdeklődés középpontjában, ahogy az a MH cikkéből is látható. A Néphazi viszont kussol az egészről, mert érdekei úgy kívánják. Nesze neked „korrekt” tájékoztatás...

A teljes cikk:

Kinevette áldozatát
A lányokat futtató magyar férfiak húsznál több nőt hurcoltak Svájc utcáira

Ártatlannak vallotta magát a fő vádpontokban az a négy magyar férfi, akinek pere szerdán kezdődött Zürichben.

A svájci ügyészek a hazai kriminalisztikában minden idők legnagyobb stricibűncselekményének tartják az ügyet (Kuruc.info: ettől függetlenül, ahogy azt a bevezetőben említettük, a Népszabadság napok óta kussol róla), amelyben más bűncselekmények elkövetése mellett nők futtatásával is vádolják a férfiakat. A vádirat szerint Sz. Sándor és bűntársai több mint húsz magyar lányt kényszerítettek prostitúcióra, folyamatosan verték és kábítószerezték őket. Az ügy negyvenegy éves, elsőrendű vádlottja még élettársát is prostitúcióra kényszerítette. A kiszolgáltatott helyzetben lévő nőnek bőven jutott a verésből, s a Szamuráj becenévre hallgató férfi nem érte be ennyivel: megkínozta a szerencsétlen asszonyt. Hatalmas sebet ejtett késével a nő combján, majd azt érzéstelenítés nélkül, tűvel és cérnával összevarrta – hangzott el az első tárgyalási napon. Amikor pedig a huszonhárom éves Éva állapotos lett, választhatott: a férfi vagy kikaparja vagy kirugdossa belőle magzatát. A rettegő nő az utóbbit választotta, majd négy nap kínlódás után elvetélt. A tettest nem rázták meg az elhangzott részletek, kinevette áldozatát.

Az ügyész az elsőrendű vádlottra tizenhat, a negyvenegy éves K. Jenőre tizenegy, a harmincéves R. Antalra kilenc, a negyvenéves A. Ferencre pedig négy és fél év börtönbüntetést kért. A svájci lapok szerint az ügy ötödik vádlottja öngyilkos lett a vizsgálati fogság ideje alatt. A hatodik vádlott egy nő, ő áldozatként is szerepel az ügyben, a feladata az volt, hogy felügyelje az utcán „dolgozó” lányokat.

A hazánkban büntetett előéletű vádlottak Magyarországról és Romániából vittek lányokat Zürichbe, ahol utcai prostitúcióra kényszerítették őket. A hatóságok tizenhat áldozatról tudnak.

Az egyik bulvárlap szerint Sz. Sándor és társai szoros kapcsolatot ápoltak a Cozma-gyilkossággal megvádolt elkövetőkkel. Sztojka Iván, Németh Győző és Raffael Sándor évek óta futtatott lányokat, többek között Svájcban is.