Az alábbi Népszabadság-cikkből kiderül, ami oly sok más, egyéb, például a rendőrség gyávaságát (lásd pl. EZT és EZT), ill. a jogszolgáltatás cigányokat mind a mai napig felmentő, de legalábbis hímes tojásként kezelő gyakorlatát (lásd pl. EZT és EZT) bemutató egyéb anyagokból is világos: Pintér és Orbán hangzatos „két hét alatt rendet teszünk!” választási ígérete humbug volt.

Természetesen – az elfogulatlanság érdekében – hozzá kell tennünk, hogy az MSZP-nek és az SZDSZ-nek, valamint az ő pártsajtójának (többek között a baloldal országlása idején napi rendszerességgel „minden nagyon szép, minden nagyon jó, senki sem bűnözik”-propagandacikkeket lehozó Néphazugság) „köszönhetjük”, hogy ide jutottunk. Az MSZP Danielisz Bélája, Budapest bűnmegelőzési tanácsnoka, az EFUS alelnöke nem egészen egy éve például azt nyilatkozta, hogy, idézem, „Az MSZP-s politikus arról is szólt, hogy szerinte túl sok a rendőr Magyarországon. Ezért a tűzoltóság mellett a rendvédelmi szervek, így a rendőrség finanszírozását is át kell gondolni. Megjegyezte, ma Magyarországon 100 ezer emberre 450 rendőr jut. Az Európai Unióban ez az arány átlagban 360, míg Skandináviában 320.” (Teljes anyag a Függelékben.) Hát igen – ez az idiotizmus (hogy ti. túl sok rendőrünk van) a szocik „szintje”. Azt persze nem teszi hozzá, hogy pl. - maradjunk az említett Skandinávia mellett – Finnországban azért elegendő a kevesebb zsaru, mert egyrészt nagyságrendekkel kevesebb (nagyon kevés kivétellel) született bűnözőjük (cigány, ill. mozlim) van, másrészt ott a lakosság is fel van fegyverkezve és, hála a mai napig kötelező sorkatonai szolgálatnak, azt tudja is használni. Azaz: a lakosság szépen lerendezi helyben a bűnözésen kapott cigányt (lelövik, mint a kutyát), a rendőrnek már csak az a feladata, hogy elsikálja az ügyet, és biztosítsa, hogy az igazságtevők semmiféle büntetést ne kapjanak. Amely feladatra boldogan vállalkozik is, mivel a finn rendőrök, ügyészek, bírók ugyanúgy gyűlölik az ott is bűnöző, élősködő cigányokat, mint mi. A finntől homlokegyenest eltérő svéd (Malmö stb.) közállapotokat meg mindenki ismeri, hiszen azt még a Népszabadság is tárgyalta (lásd pl. EZT; további infó ITT) – nos, nem hiszem, hogy bárki példát akarna venni arról a „közbiztonságról”, ami ott van, „hála” a mozlim „menekülteknek” (élősködő bűnözőknek). Ráadásul, szemben a finnekkel, a svédek nincsenek felfegyverkezve (árnyoldala is van annak, hogy nem olyan országban él valaki, amit az orosz medve rendszeresen megtámadott), így maguk sem tudják elintézni a (színes)bűnözőket.

Az eredeti cikk:

Megnéztük: nem lett rend két hét alatt
Két hét alatt rendet tesznek az ország közbiztonsági válságtól leginkább sújtott területein – ígérte a kormány megalakulásakor Pintér Sándor belügyminiszter, aki a lapunknak adott interjúban arra a kérdésre, rend van-e már Kelet- és Észak-Magyarországon, azt felelte: „El kell menni, meg kell nézni, meg kell kérdezni az ott élőket, nagyobb biztonságban érzik-e magukat, mint korábban!” Elmentünk, megnéztük, megkérdeztük.

Csernely kilencszáz lelkes falu Ózd közelében. A hegyháti kistérség tagja, másik hét településsel, Bükkmogyorósddal, Borsodbótával, Csokvaománnyal, Lénárddaróccal, Nekézsennyel, Sátával és Upponnyal. Az idős lakók többsége magányosan él.

– Nincs biztonságban semmink, minden eltűnik, ha lelakatoljuk, akkor is – mondja egy nyugdíjas asszony Csernelyben. Itt ment férjhez, itt nevelte fel a gyerekeit, akik a munka reményében már rég elköltöztek innen. A hölgy szomszédságában nemrég megüresedett egy ház, amit szinte hetek alatt raboltak le ismeretlenek.

– Előbb a kerítést bontották le, aztán a lelakatolt kútkereket vitték el, végül kiszedték az ajtókat, ablakokat, és elvittek bentről mindent, amit az örökösök nem tudtak idejében elszállítani – mondta az asszony, aki arra kért: ne írjam le a nevét, mert fél a bosszútól.
 
– Ebben a faluban semmilyen változás nem érezhető – mondta a főúton egy középkorú férfi. Szavai szerint a kis hegyháti községekben már csak az tart tyúkot, akinek elment az esze, mert levágás előtt úgyis ellopja valaki a szárnyast. A veteményeskertekbe sem igen ültetnek semmit, hisz a gazda helyett rendszerint mások „takarítják be” a termést. Egy másik helybéli arról beszélt: nemrégiben tujákat ültetett a háza elé, és másnapra valamenynyi eltűnt.

Csernelynek van körzeti megbízottja, őt azonban szinte alig látják a faluban. Amikor a faluban jártunk, mi sem tudtunk találkozni vele, mert a helyiek szerint általában elirányítják Ózdra vagy más településekre.

Varga László, az ózdi rendőrkapitányság vezetője azt mondta: másfél évvel ezelőtt volt olyan probléma, hogy a helyi körzeti megbízottakat időnként más szolgálati helyekre rendelték, ezt a gyakorlatot azonban megszüntették, épp azért, hogy a kis falvakban is mindig legyen rendőri jelenlét. A kapitányságvezető hozzátette: az ózdi, farkaslyuki és csernelyi körzeti megbízottak – összesen négyen – alkalmanként helyettesíthetik egymást egy-egy településen, és talán emiatt nem érzékelik a helyiek, hogy mindig a saját rendőrük van ott szolgálatban.

Kaló Zoltán csernelyi polgármester szerint az utóbbi időben javult a közbiztonság a faluban, annak köszönhetően, hogy hetente kétszer-háromszor a miskolci készenléti rendőrség egységei járőröznek a faluban. Ez – mint fogalmazott – visszatartó erőt jelenthet a bűnözők számára.

Pintér Sándor lapunknak nyilatkozva korábban szintén kiemelte a Készenléti Rendőrség szerepét, mondván, annak erői mindig ott vannak, és a jövőben is mindig ott lesznek, ahol szükség van rájuk. „Ha egy településen sikerült normalizálni a helyzetet, megteremteni a békét és a nyugalmat, helyreállítani az emberek biztonságérzetét, attól kezdve már a körzeti megbízottak és a helyi rendőri erők is fenn tudják tartani az elvárható rendet és közbiztonságot.

A bűnözőknek, a mások javait fosztogatóknak és azoknak, akik mások fenyegetésével, zsarolásával szereztek kétes hírnevet maguknak helyben, azt tudniuk kell: az, hogy a Készenléti Rendőrség egységei elhagyták az adott falut, nem jelenti azt, hogy szükség esetén akár órákon belül nem is térnek vissza oda újra”, fogalmazott a belügyminiszter.

Pető Zoltán tarnabodi polgármester szerint azonban – aki maga is nyolc évig szolgált rendőrként Budapesten, mielőtt a falu vezetője lett – a kampányszerű járőrözés édeskevés a közbiztonság megteremtéséhez, szerinte ahhoz a helyi körzeti megbízott állandó jelenlétére lenne szükség. A hajléktalanokat befogadó programjáról ismert Heves megyei falunak is van saját körzeti megbízottja, de mint a polgármester fogalmazott, hónapok óta nem látták őt a faluban, mert mindig máshol teljesít szolgálatot.

– Nagyon örültünk, amikor a belügyminiszer bejelentette, hogy minden faluban rend lesz, de eddig nem azt kaptuk, amire számítottunk – mondta Pető Zoltán. – Néha végighajtanak a falun a készenléti rendőrökből verbuvált egységek, de a bűnözők sem hülyék, hogy olyankor lopják el a tyúkot vagy törjék fel a terménytárolókat, amikor meglátják a járőrkocsit – tette hozzá Pető. Szavai szerint addig nem fog javulni a kis falvakban élők biztonsága, amíg nem érezhetik azt: van saját rendőrük, és az nem csak papíron létezik, hanem reggel velük ébred.

S akár éjszaka is elérhető helyben, ha szükségük van rá.

Orbán: Embert próbáló hetek jönnek

A rendvédelemben dolgozók feddhetetlenségét, a rend és a közbiztonság megteremtésének fontosságát, valamint az állami rendvédelem kizárólagosságát hangsúlyozta Orbán Viktor a Rendőrtiszti Főiskola tisztavatási ünnepségén, a budai Várban.

Kijelentette: a rend és biztonság garantálását semmilyen félkatonai, félrendőri szervezet nem vállalhatja át az állami rendvédelmi szervektől. „Aki önök közül ilyen (...) irányba elhajlik, dezertőrnek minősül”, mondta a résztvevőknek. „Embert próbáló hetek és hónapok várnak ránk. Mindkét kezünk tele van munkával”, mondta Orbán, hozzátéve: a kormány elkötelezte magát arra, hogy minden nehézség közepette érvényt szerez a választók akaratának, vagyis kiszámítható, biztonságos életet teremt. Azt ígérte, hogy lépésről lépésre minden feltételt meg fognak teremteni a tisztességes és sikeres munkához.

Függelék: Danielisz idióta nyilatkozata:

Danielisz szerint túl sok a rendőr
A takarékosság nem érintheti a tűzoltóságot, minden forint elvonása az állampolgárok biztonságát veszélyezteti – jelentette ki Danielisz Béla, a Fővárosi Önkormányzat városrendészeti bizottságának MSZP-s elnöke a fővárosi tűzoltóság keddi sajtótájékoztatóján. Arra reagált, hogy jövőre jelentős forráscsökkentésre számíthat a tűzoltóság, emellett az áfaemelés is megnehezíti a működését.

„Gazdasági válságra hivatkozva a tűzvédelmen nem lehet spórolni. A tűzoltóság indokolatlanul maradt kettős működési rendszerben, ugyanis félig állami, félig önkormányzati irányítás és felügyelet alatt. Az államnak normatív támogatásban kell biztosítania a működési feltételeket, de ha az önkormányzatok nem járulnának hozzá, akkor működésképtelenné válnának" - mondta a fővárosi politikus.

Danielisz Béla emlékeztetett: 1995-től támogatják a fővárosi tűzoltóságot, idén, a korábbi évekhez hasonlóan negyedéves bontásban 400 millió forinttal segítik az FTP működését.

Túl sok a rendőr?

Az MSZP-s politikus arról is szólt, hogy szerinte túl sok a rendőr Magyarországon. Ezért a tűzoltóság mellett a rendvédelmi szervek, így a rendőrség finanszírozását is át kell gondolni. Megjegyezte, ma Magyarországon 100 ezer emberre 450 rendőr jut. Az Európai Unióban ez az arány átlagban 360, míg Skandináviában 320.

"Nem létszámemeléssel, hanem a hatékonysággal kell megközelíteni a problémát, le kell számolnunk azzal az illúzióval, hogy az állam mindenható, és minden problémánkat megoldja. A települési önkormányzatokat is be kell vonni a rendszerbe: a mostani azért elégtelen, mert rossz struktúrát finanszíroz" – jelentette ki.

Bende Péter vezérőrnagy, fővárosi tűzoltóparancsnok a tájékoztatóján megismételte korábbi kijelentését, miszerint a pluszterhek miatt 2010-ben már akár a tavasz elején nem tudnak káresetekhez vonulni. „Hátramenekülni már nem tudunk, félő, veszélybe kerülhet a működés."

Bíber István ezredes, a Fővárosi Tűzoltóparancsnokság (FTP)gazdasági parancsnokhelyettese úgy fogalmazott: a nem várt tényezők, így az adójogszabályok átalakítása mellett még súlyosabb válságot okozhat az állomány fluktuációja, ugyanis a nyugdíjtörvény „lebegtetésével” a 25 év szolgálai viszonnyal rendelkezők leszerelnek, és ez a fővárosban a teljes állomány 10 százalékát jelenti. Hozzátette: a tapasztalattal rendelkezők elveszítése mellett jelentős a gazdasági veszteség is, ugyanis a törvény szerint járó jubileumi jutalom kifizetésére nincs fedezet.

(FN)