Bárhova nézünk a világban, azt látjuk, hogy a cigányok mindenhol ugyanazt csinálják: gyilkolnak, élősködnek, bűnöznek. Így van ez Németországban (emlékszünk még a müncheni, kávé miatti vendéglős-késelésre?), Kanadában (nem véletlen, hogy bár az ország évi 400 000 (!) munkáskezet importál, egyetlen egy cigányt sem hajlandó befogadni – jól tudják ugyanis, hogy csak káruk származna belőle, és normálisan dolgozó embert nem tudnának belőlük csinálni), Angliában, Franciaországban, mindenhol. Ez egy olyan nép és „kultúra”, amit egyszerűen nem lehet integrálni (csak és kizárólag erőszakkal, tűzzel-vassal asszimilálni, ha egyáltalán), az ország számára hasznossá tenni – olyan, mintha oroszlánt raknánk be egy juh-farmra.
Most éppen Délvidéken gyilkoltak. Az MTI függelékbeli, cigánysajnáltató híre arról is beszámol, hogy szegínkéket nem engedik ki még a boltba se, és hogy szerb rászístákok grasszálnak az utcákon, meg hogy milyen csúnya dolog ez. Mármint az, hogy a rácok (nagyon helyesen) bekeményítettek. (Bár, őszintén szólva, ismerve a rácok felfegyverzettségének mértékét és fegyverforgatási tudását, hiányoljuk a helyzet finn módra történő rendezését. Gyengébbek kedvéért: a bizonyítottan bűnöző cigányok kivégzése. Nem vesztene vele sokat Szerbia, sőt - pár ingyenélő, munkakerülő, gyerekgyáros bűnözővel kevesebb.)
Megszólalnak a fajvédők is: „Snezana Ilic, a nagybecskereki Civil Társadalomfejlesztési Központ programfelelőse[:] … egy bűntettért kizárólag az elkövető a felelős” Egy frászt. A cigány kultúrában szocializálódott emberek számára a nemcigány életének kioltása nemhogy nem bűn, hanem egyenesen erény. Nem csoda, hogy gyakorlatilag naponta kell beszámolnunk hasonló, különösképp idősek ellen, falkában (mert, ugye, „bátrak”, szeretik az „egyenlő esélyeket”) elkövetett gyilkosságokról... Igenis ki kell mondani: a cigányság túlnyomó többsége bűnöző, és amíg nem vetik, közösítik ki maguk közül a gyilkosokat, addig nem lehet nem általánosítani.
A szerb sajtóból egyéb részletek is kiderülnek (köszönjük Aracsnak az összefoglalást; ezek az információk - természetesen, mint mindig - hiányoznak az MTI cigányfajvédő anyagából): a gyilkos fiatalember a negyedik általános iskolai osztály után abbahagyta tanulmányait. Kiskorú elkövetőként ismert volt a rendőrség előtt, igaz, nem volt még elítélve. Az áldozat a gépészt fejezte (volna) be. ("Kako saznajemo, Bojan J., koji je napustio skolovanje posle četvrtog razreda osnovne skole, potiče iz veoma siromasne porodice i nema pristup internetu kod kuće, ali je često odlazio u igraonicu. On je odranije bio poznat policiji, kao maloletni delinkvent, ali nije osuđivan. Ubijeni Dejan S. je zavrsavao Ma±insku ±kolu u Pančevu.") Értsd: egy normálisan tanuló, a társadalom számára hasznos embert gyilkolt meg egy analfabéta, rovott múltú sittescigány. Megint.
Kiderült az is, hogy keresztet metszett áldozata arcába a cigány - állítja az áldozat családja és a legjobb barátja is. ("„Urezao mu krst na lice“ - Članovi porodice pokojnog Dejana kaµu da mu je urezan krst noµem na lice, sto nam je tvrdio i Dejanov najbolji drug Aleksandar L.") Ez is olyan idióta cigánybabona része lehet, mint áldozataik megvakítása, szemeinek kinyomása, hogy a túlvilágról ne láthassa őket, ne mondhassa el a rendőröknek, ki is valójában.
Az egész ügy úgy kezdődött, hogy a cigánybűnöző ellopott egy pár Nike cipőt. Elkapták. Ezután eltervezte a gyilkosságot (azt nem hirtelen felindulásból csinálta – ahogy fajtatársa, Kozák Rajmund sem).
Függelék: az MTI cigánysajnáltató anyaga:
Beszorították a cigányokat a házakba
Romaellenes lincshangulat alakult ki a vajdasági Torontálalmáson (Jabuka), miután kiderült, hogy egy cigány fiatalt gyanúsítanak egy vele egykorú szerb hat nappal ezelőtti megölésével – írta szerdán a Magyar Szó című újvidéki lap.
A magyar-szerb határtól messzebb, a Vajdaság déli határán, Dél-Bánátban – Pancsovától északra – fekvő településen csütörtökön megkéseltek egy 17 éves szerb fiatalt, aki a kórházban belehalt sérüléseibe. Miután a rendőrség az ügyben emberölés megalapozott gyanújával letartóztatott egy 17 éves helybéli romát, feldühödött lakosok egy csoportja tüntetni kezdett a falu cigányok lakta részén. Több ház ablakát betörték, ajtókat szakítottak be, sőt felgyújtottak egy házat.
A lincshangulat immár csaknem egy hete tart, a falu rémült roma lakói nem mernek kilépni az utcára. Azt mondják, a nem roma lakosság éjszakánként felvonulásokat tartott, és ezeken rasszista jelszavakat skandált, azt kiáltozták, hogy a cigányok költözzenek el, és kövekkel, téglákkal dobálták a romák házait. Miután vasárnap ismeretlen tettesek felgyújtottak egy faluszéli házat, hétfőn meglátogatta a települést Vesna Martinovic pancsovai polgármester és a helyi rendőrfőnök. Betiltották az esti felvonulásokat, valamint nemzeti és faji gyűlölet szításának alapos gyanújával előállítottak öt helybéli fiatalt, akik ellen az ügyészség nyomozást rendelt el. Ezenkívül a polgármester bejelentette, hogy élelmiszercsomagokat juttat el azon roma családoknak, amelyek nem mernek kijönni házukból. Kedd este a falu romák lakta részét a rendőrök őrizték, a helyzet nyugodt volt, de a légkör feszült.
Rendkívül aggasztó, hogy Almáson négy napon keresztül szabadon garázdálkodhattak huligánok, rasszista, cigányellenes jelszavakat skandálhattak és ablakokat törhettek be. Csak az ötödik napon érkezett ki a helyszínre a rendőrség, pedig az első naptól kezdve ott lett volna a helye – mondta a Magyar Szónak Snezana Ilic, a nagybecskereki Civil Társadalomfejlesztési Központ programfelelőse. A szakember elfogadhatatlannak tartotta Pancsova polgármesterének azt a bejelentését is, miszerint élelmiszercsomagokat adnak az otthonukban rekedt, riadt romáknak, ahelyett, hogy a szabad mozgás lehetőségét biztosítanák. A Belügyminisztériumnak és a nyilvánosságnak nem négy nap után, hanem azonnal és állandóan tisztában kell lenniük azzal, hogy egy bűntettért kizárólag az elkövető a felelős, és egy jogállamban nem létezik kollektív felelősségre vonás – mondta.
A romaellenes megmozdulásokat határozottan elítélte Marko Karadzic, az emberi jogi és kisebbségügyi minisztérium államtitkára, Egeresi Sándor, a tartományi parlament elnöke és több civil szervezet. Szerdán a feszültség enyhítése céljából a faluba látogat Svetozar Ciplic, a szerb kormány kisebbségügyi minisztere.
(mti)