Cigányaink egyik legfőbb „érve” az, hogy igaz, hogy szegíneknek tyúkot kell lopni, hogy ne haljanak éhen, de bezzeg a bankrablás, a maffia meg a fehérgalléros bűnözés, a sikkasztás, az adócsalás kifejezetten fehér, „gádzsó” műfaj.

Nos, sikkasztós, adócsalós ügyekben eddig is számtalan olyan példát idéztünk (lásd EZT és EZT), amiből kiderül, cigányaink legalább olyan mértékben reprezentáltak ezen esetekben, mint mi, fehérek. A legújabb hírek szerint egyik vezetőjük 260 milliót csalt el; ráadásul mindezt egy vállaltan cigányfajvédő „közhasznú társaság” égisze alatt. Igen, ezeknek a különböző ork társaságoknak a túlnyomó többségét pénzmosásra, sikkasztásra használják a cigányok. Nemcsak Győzike, hanem szinte minden mokkavezér.

Az alább teljességében olvasható cikk lényege (kiemelés tőlünk):

"Az ukrajnai Nagy Szojván élő Pipash Oleksandr, valamint a munkácsi Beyla Kochan és Stepan Baloh 2005-ben szereztek tulajdonrészt a ma már felszámolás alatt álló, 2009-ben több mint százmilliós – az utolsó hírek szerint nagyjából 260 milliós – adótartozással az APEH feketelistájára is felkerült Roma Misszió Központ Közhasznú Társaságban. A cég, amely 2000-ben a szociális és családügyi minisztériummal kötött szerződést közhasznú tevékenység végzésére, 2000 és 2002 között a vele egy székhelyen, a budapesti XIII. kerületben bejegyzett MX-3 Építőipari Kft. tulajdonában állt.
Az eredetileg Gáspár Győző – az ismert médiaszereplő Győzike édesapja – által alapított MX-3 később Prokopets Kft. néven szintén ukrajnai tulajdonba, előbb a lembergi Jurij Prokopets, majd a szintén lembergi Volodimir Popovics kezébe került, majd felszámolás indult ellene, és 2004-ben meg is szűnt. Idősebb Gáspár Győző, akit adócsalás miatt 2007-ben jogerősen is elítéltek, nemcsak az MX-3-ban, hanem a Roma Misszióban is szerepet vállalt: 2000 és 2005 között ő volt a társaság ügyvezetője."

Hát igen – jó, hogy vagytok nekünk, cigányok. Mi lenne, ha nem lennétek... és „jó”, hogy nem szabad veletek megtennünk ugyanazt, amit az olaszok, franciák (kizsuppolás, se ki, se be lágerekbe terelés – még a saját állampolgáraikat is!), vagy a finnek, amerikaiak (az elfogott cigánybűnözők azonnali, helyszíni kivégzése vagy a rendőrök által, vagy legalábbis azok passzív támogatásával).

A teljes cikk:

Tízmilliárdok szöknek ki Ukrajnába

Az elmúlt két évben több mint kétezer magyar vállalkozás került ukrán, szerb vagy román cég illetve magánszemély tulajdonába. Ezeknek a cégeknek több tízmilliárd forintnyi rövid lejáratú és adófizetési kötelezettsége volt, amit a tulajdonosváltás után aligha lehet behajtani.
Az ukrajnai Nagy Szojván élő Pipash Oleksandr, valamint a munkácsi Beyla Kochan és Stepan Baloh 2005-ben szereztek tulajdonrészt a ma már felszámolás alatt álló, 2009-ben több mint százmilliós – az utolsó hírek szerint nagyjából 260 milliós – adótartozással az APEH feketelistájára is felkerült Roma Misszió Központ Közhasznú Társaságban. A cég, amely 2000-ben a szociális és családügyi minisztériummal kötött szerződést közhasznú tevékenység végzésére, 2000 és 2002 között a vele egy székhelyen, a budapesti XIII. kerületben bejegyzett MX-3 Építőipari Kft. tulajdonában állt.
Nógrádból Ukrajnába
Az eredetileg Gáspár Győző – az ismert médiaszereplő Győzike édesapja – által alapított MX-3 később Prokopets Kft. néven szintén ukrajnai tulajdonba, előbb a lembergi Jurij Prokopets, majd a szintén lembergi Volodimir Popovics kezébe került, majd felszámolás indult ellene, és 2004-ben meg is szűnt. Idősebb Gáspár Győző, akit adócsalás miatt 2007-ben jogerősen is elítéltek, nemcsak az MX-3-ban, hanem a Roma Misszióban is szerepet vállalt: 2000 és 2005 között ő volt a társaság ügyvezetője.
Persze korántsem a nógrádmegyeri vállalkozó az egyetlen, akihez olyan cégek köthetők, amelyek különös előélet után külföldi kézbe kerültek, majd – esetenként jelentős adósságokat és köztartozásokat maguk után hagyva – meg is szűntek.Több olyan vállalkozás van, amely az utóbbi években nagyobb budapesti botrányokban – például a BKV-ügyben vagy a terézvárosi ingatlanpanamákban – játszott jelentősebb vagy epizódszerepet, és ma már szerbiai, romániai vagy ukrajnai tulajdonosok kezében van.
Csantavéri, Feketic, Csap
A BKV-ügyben érintett, 2007 nyaráig a budapesti Gyenes Tünde és Kemény Péter tulajdonába tartozó Optimismo Kft.-t például a vajdasági Csantavéren lakó Kiralj Arpad és a szintén a délvidéki Bácsfeketehegyen (Feketic) élő Vajda Adriana vette meg. Hogy milyen célból, azt nem tudhatjuk, de ha komolyan reménykedtek az adásvétel után nem sokkal APEH-végrehajtás alá került cég jövőjében, csalódniuk kellett. A társaságot a fővárosi bíróság 2008 nyarán fantomizálódott vállalkozásnak nyilvánította, majd törölte a cégnyilvántartásból.
A terézvárosi ingatlanügyben érintett cégek között is találunk nem egyet, amely külföldi tulajdonoshoz került. Az A3 Expressz Kft. – a Magyar Hírlap szerint - egy 5800 négyzetméteres palotát 328 millió, tehát négyzetméterenként nem egészen 57 000 forintért vásárolt meg az Andrássy úton. A cég az ügylet végrehajtása idején, 2004. augusztus 19-e és szeptember 6-a között annak a Fra Diavolo Kft.-nek a többségi tulajdonában volt, amely 2004 végétől a kárpátaljai Csapon élő Vira Kucherenko és Tetyana Maksymovych tulajdonában van.
Bodea Dorul Florentin, az üzletember
Egy másik cég, az A9 Ingatlanforgalmazó Kft. – ők 2004-ben 860 millió forintért vettek meg egy egy évvel később az ORCO-nak továbbadott Andrássy úti ingatlant – Banai Balázs és Juhász Károly érdekeltségéből 2005 végén két romániai lakcímű magánszemély, a nagyszebeni Pál Lucian Laszlo és a zsilvásárhelyi (Tirgu Jiu-i) Bodea Dorul Florentin birtokába került, majd, miután nevét Diamond Masterre változtatták, 2008-ban fantomizálódott – derül ki az Opten cégtárának adataiból. A cégtár adatai azt is elárulják, hogy a Bodea Dorul Florentin név a vállalkozói szellem garanciája: 42 olyan magyarországi alapítású és székhelyű vállalkozást találtunk, amely tulajdonosát így hívják (igaz, a lakcímek szerte Romániában szóródnak Aradtól Craiován át Zsilvásárhelyig).
Az Andrássy úti ügyletekben érintett fenti cégek mérleget és eredménybeszámolót az elmúlt években nem tettek közzé, így az a cégnyilvántartásból nem tudható, hogy volt-e, és ha igen, mennyi üzleti, illetve köztartozásuk. Az viszont általánosságban megfigyelhető, hogy azok a magyar vállalkozások, amelyek az utóbbi években romániai, ukrajnai vagy szerbiai magánszemély – ritkábban társaságok – közvetlen tulajdonába kerültek, számottevő adósságot halmoztak fel.
Tízmilliárdok, százmilliók
Az Opten Kft. céginformációs adatai szerint 2008-ban 969, míg tavaly 1104 magyarországi alapítású és székhelyű cég került magyar tulajdonosoktól urkán, román vagy szerb kézbe. A két éve tulajdonost váltó 969 társaságból 2007-ről 578, 2008-ról 739 vállalkozás készített mérleget. Ezekben 2007-re és 2008-ra összesen 28,15 milliárd forintnyi rövid lejáratú piaci kötelezettséget, továbbá 227 millió forintos adófizetési kötelezettséget tüntettek fel.
A tavaly román, szerb, ukrán kézbe került cégek közül 569 készített 2007-es, 682 pedig 2008-as mérlegeket; ezekben a két évre 40,1 milliárd forintos rövid lejáratú kötelezettség és 344 milliós adókötelezettség szerepel. Tehát csak az elmúlt két év alatt, ha nem is a szó jogi értelmében, legalább 68 milliárdos üzleti és 570 milliós adókötelezettség vándorolt ki az országból (a mérleget nem készítő cégek miatt pontos számot nem tudunk mondani).
Furcsa ügyek
Azzal természetesen egyetlen cég tulajdonosát sem lehet vádolni: azért adja el a társaságát, hogy ezzel megszabaduljon kötelezettségeitől. Az ugyanakkor figyelemreméltó, hogy az ezekben az országokban élők körében sokkal kisebb a magyarországi cégalapítási, mint a cégvásárlási kedv. És nemcsak kisebb, hanem csökken is: tavalyelőtt 419, tavaly már csak 335 olyan új társaság alakult hazánkban, amely tulajdonosai ebben a három országban élnek.
Csorbai Hajnalka, az Opten stratégiai igazgatója is azt emelte ki kérdésünkre: az új cégek létrehozása egyáltalán nem jellemző az ilyen országbeli tulajdonosokkal. Arányaiban nagyobb visszaesést jelent a 419-ről 335-re változás, mint a hazai cégalapítások általános csökkenése. Ráadásul az Opten adatai szerint 2008-ról 2009-re az országos átlagot meghaladó mértékben nőtt a szerb, ukrán, román kézbe került cégek árbevétele és rövid lejáratú kötelezettsége is.
A külföldi tulajdonba került cég, ha a székhelye magyarországi marad, adózási szempontból nem esik külön elbírálás alá, így, ha betartják a jogszabályokat, önmagában egy ilyen változtatással nem lehet megúszni az adófizetési kötelezettséget. Azonban ha a céget a székhelyén, a tulajdonost a lakcímén nem tudja megtalálni az APEH, akkor rendelkezhet az adószám felfüggesztéséről, majd törléséről, illetve a cégbíróság is megindíthatja a társaságot megszüntető eljárást.
Mit lehet megúszni, és mit nem?
Igaz, mindez megtörténhet akkor is, hanem kerül külföldi kézbe a cég. Amiért viszont érdemes mégis ezt a megoldást választaniuk a fizetni nem akaró üzletembereknek: a társasági törvény néhány évvel ezelőtti módosítása ugyanis lehetővé teszi egy cégvezető eltiltását bizonyos esetekben. A törvény szerint egy fantomizálódott cég törlését követően három évig nem lehet másik vállalat vezető tisztségviselője az a személy, aki a törlést megelőző naptári évben a törölt cég vezetője volt (mivel a szakértők általános tapasztalata, hogy a fantomizálódott cégek jelentős tartozásokat hagynak maguk után).
A határon túli magyar közösségben terjedő hírek szerint egyébként a külföldre eladott magyar vállalkozások új tulajdonosai sokszor néhány ezer vagy tízezer forintos pénzjuttatás fejében vállalják a tranzakciót, sokszor azt sem értve, hogy mit vállalnak fel. Holott, egyebek mellett, törvénysértést is. Legalábbis ez a véleménye Bánáti Jánosnak, a Magyar Ügyvédi Kamara elnökének, aki nemrégiben a Duna Televízióban arról beszélt: sokan tévesen hiszik, hogy a cégeket nevükre vevők nem felelősségre vonhatók.
Valójában azonban ezek a papíron lett tulajdonosok (strómanok) egyfelől közokirat-hamisítást követnek el, mivel a közhiteles nyilvántartásnak minősülő cégnyilvántartásba valótlanul kerültek be tulajdonosként, mivel nem volt valós szerződési akaratuk, nem akartak cégtulajdonosok vagy ügyvezetők lenni. Ha pedig a fiktív tulajdonosokat az áfa elcsalásához is felhasználták, vagy átvetettek velük olyan pénzeket, amik a cégnek nem jártak volna, vagyon elleni bűncselekményről is szó lehet – érvelt Bánáti.

(Index)