A Zipp korrekt véleménycikke következik a romatelep-felszámolási programokról úgy általában - itt Zákány kapcsán (kapcsolódó anyag ITT).

A cikk alatt egy arra érkezett, nagyon hasonló esetet “testközelből” vázoló válasz-hozzászólás (helyesírásilag javítva) olvasható.

Putriáthelyezési program

Végéhez közeledik Zákányban a romatelep-felszámolási program. A cigány családok napokon belül elhagyják a putrikat, és felújított házakba költözhetnek. A somogyi községben ettől újra felszínre kerültek az ellentétek a költözés közeledtével.


A Somogy megyei Zákány 50 millió forintot nyert múlt nyáron a szociális minisztérium pályázatán arra, hogy felszámolja a helyi romatelepet, s az ott élő huszonhárom embert a faluban vásárolt házakba költöztesse. Így a helyi romák ingyen költözhetnek új otthonokba.

Sokaknak erről az jut eszébe, hogy miért adnak vajon ingyen lakást romáknak, ha a lakosság többségének nem adnak. Jogos kérdés, én mégis azt mondom, nem az ingyen lakással van a gond, mert sokkal többet érne a cigányság felemelése, mint akár néhány ezer ingyen lakás.

A gond, hogy ezzel nem segítünk semmit. A környezet persze visszahat az emberre, és ha jobb házban lakik, biztosan kicsit normálisabban viselkedik. Az elmúlt 30-40 évben azonban láthattuk: ezekkel az akciókkal egy picit sem tudtunk közelebb jutni a célhoz. Lakótelepi és egyéb lakásokba költöztetett cigányság nem integrálódott, nem kezdett el dolgozni, kultúráját nem változtatta meg. A felszedett és eltüzelt padló, a kiszedett ablakkeret, a szoba közepén megsütött kisrágcsálók mindennaposak voltak gyerekkoromban az ilyen próbálkozások nyomán. Még a normálisabb kutatók is ezt tartják az egyik legfontosabb útnak a cigányság felemeléséhez. Több ilyen program van Magyaroszágon, de átütő sikerek nem voltak. Amerikában is indultak erre országos programok kísérleti jelleggel, és az eredmények ott is vegyesek voltak.

A putrisor nem véletlenül alakul ki. Ez természetes folyamat, mindenkinek vannak preferenciái és diszpreferenciái lakókörnyezetével kapcsolatban. Mindenki a saját kulturális környezetében érzi magát a legjobban, ezért azt szeretné, ha szomszédai ilyenek lennének. Ez igaz a cigányságra és a magyarságra is. Azért kerül a falu szélére a cigánysor, mert ott voltak a legolcsóbb házak, és így zavarta a két eltérő kultúra egymást a legkevésbé. (Egy Schelling nevű Nobel díjas közgazdász sakktáblás játékkal nagyon szellemesen igazolta az ilyen elkülönülés természetes létrejöttét.)

A putrik felszámolása csak újabb putrik keletkezéséhez nyitja meg az utat - a többi tényező változatlanul hagyása mellett. Nem putri felszámolás, csak áthelyezés. Vagyis, ha nem változtatjuk meg munka- és higiéniai kultúrájukat, erkölcseiket, nem tettünk semmit, csak adtunk néhány évet, amíg az új ház leromlik egy putri szintjére. Nem tettünk mást, mint a putrikat behelyeztük a falu belsejébe, pedig azok a falu szélére valók.

Ezzel elértéktelenítettük a falu belsejét, néhány évtized múlva a környező házakban nem lakik senki - vagy ott is csak romák -, és a falu addig megszokott élete felbomlik és romlásnak indul. A romák szomszédainak házai elértéktelenednek, így nem csak hogy ingyen adtunk házat a romáknak, de mástól elvettük a saját háza és élete értékét. Mit tesznek ezek a családok? Elköltöznek még most azonnal, vagy elhiszik azt az álszent képmutatást, hogy ettől megváltozik a beköltözött romák életvitele? Tudjuk, nem fog, mert nincs rá pozitív példa. Ez csak arra jó, hogy bizonyos emberek és hivatalok lelkiismeretét megnyugtassa, hogy ők megtették, amit lehet, de nem visz egy lépéssel sem közelebb a megoldáshoz, csak tönkretette néhány becsületes család életét. Arra nem szabadna közpénzt fordítani, hogy tönkretegyük becsülettel dolgozó családok életét, ezt csak olyanok képesek kitalálni, akik még nem éltek egy putriból kiköltözött cigánycsalád szomszédságában.

Legtöbben békés és valódi megoldásokat szeretnénk, de ezek a lépések az ellenkező irányba vihetnek, feszültséget szítanak és rontják a helyzetet. Akik ezt teszik, mielőtt folytatják a programot, meg kéne vizsgálják az eddigi eredményeket, és ha látszik, hogy megéri, akkor folytassák, ellenkező esetben hagyják abba, és fordítsák másra a pénzt. Nem mernek ilyen vizsgálatokat végezni, mert tudják, az eredmények kiábrándítóak lennének ugyanúgy, mint az integrált oktatás esetében. Ezért inkább behunyt szemmel csinálják tovább.

(Zipp)

A hozzászólás:

Ez a cikk éppen azt írja le, ami velünk történt. Adva van egy kisváros: szép lakókörnyezet, csend, tisztaság. Derült égből villámcsapásként két hónap alatt felépülő szocpolos házak. Egy házban Isten tudja hány ember. Eredmény: kosz, szemét, kóbor kutya, daj-daj mindennap, mert ráér, (áramot lopja). A házunk eladhatatlan, a mindennapjaink elkeserítőek. Ha ez az integráció ma Magyarországon, akkor ilyen szomszédokat kívánok azoknak is, akik ezt kitalálták és hagyták megvalósítani.