Valószínűleg emlékszünk még ERRE a Népszabadság(!)-cikkre. Az alább olvasható, mai TEOL-anyagból is nagyon hasonlók derülnek ki: igen, lasszóval sem lehet fogni orvost a cigányfertőzött településekre. Egészen biztosan csak és kizárólag azért, mert az orvostársadalom súlyosan rászístá és nem hajlandó szegínromákokat gyógyítani, és nem a lincselések, az éjjel közepén hascsikarás miatti felkelés, és, természetesen, minden tisztelet vagy akár a hálapénz hiánya az oka mindennek…

A pénz, a kórházak és a romák miatt nem kelendők a praxisok
Tolna megye | Tolna megyében tíz településen nincs helyben háziorvos. A települések vezetői helyettesítésekkel próbálják megoldani a helyzetet. Van olyan falu is, ahol öt éve várnak arra, hogy végre saját orvosuk legyen.

Régiós szinten harminccal, Tolna megyében pedig tízzel csökkent a praktizáló háziorvosok száma tavaly. A települések, különösen az alacsony lélekszámú falvak számára egyre nehezebb feladat a megüresedő praxisok feltöltése. Dr. László Eszter, kistérségi tisztifőorvos szerint, ennek az az oka, hogy a kisebb lélekszámú településeken a kártyapénz is kevés, hiszen a Megyei Egészségbiztosítási Pénztár (MEP) a leadott kártyák után fizeti az orvost. Ezerötszázas létszám felett tud az orvos gazdaságosabban gazdálkodni.
 
Az évről évre egyre csökkenő háziorvosi létszámnak az is az oka, hogy magasak a szakmai feltételek, hiszen több éves gyakorlat, és legalább egy szakorvosi végzettség az elvárás. Közben pedig sok a kísértés a fiatal orvos számára, a gyakorlati idejük alatt többen leszerződnek az adott kórházban. Azokon a településeken pedig ahol sokáig nincs orvos, fenn áll az a veszély, hogy a helyiek elmennek egy másik, környékbeli orvoshoz és hiába töltik be idővel az állást, a kártyát már nem kérik vissza.

A tisztifőorvos elmondta, többek között Kétyen, Györén, Tolna-Mözsön, Gyönkön, Nagyszokolyon, Kisszékelyen, Tolnanémediben van üres praxis.
Tolnanémediben december végén hagyta magára a falut a háziorvos, holott szolgálati lakást is biztosított a település neki, jelenleg hetente két alkalommal hol Ozoráról, hol Simontornyáról jön a helyettesítő orvos, aki ellátja a betegeket. A helyiek nagyon bíznak benne, hogy a problémájuk hamarosan egy állandó orvossal megoldódik.

Tolna megyében az országos átlagnál is kisebb praxisok a jellemzőek, ebből adódóan ezek többsége komoly fenntarthatósági gonddal küszködik. A megyében olyan üres praxis is van, mely önmagában képtelen fenntartani egy működő rendelőt, ez a helyzet jellemzi a pár száz lakosú zsáktelepüléseket is.

Gyulajon lassan öt éve nincs betöltve a háziorvosi praxis. Helyettesítő háziorvos gyógyítja a gyerekeket, felnőtteket egyaránt, ugyanis 2005 szeptembere óta, amikor az előző doktor elhunyt, nem vette át senki a helyét. Nem egy vonzó körzet a gyulaji, alig több, mint ezer ember lakja, így kevés a tb kártya. Pedig egy nagy lakás is járna annak, aki elvállalná a szolgálatot. A polgármesteri hivatal lassan öt esztendeje évente kétszer meghirdeti az állást.

– Elvétve jelentkeznek is a felhívásra, de amikor meghallják, hányan lakunk a faluban, s hogy milyen a település etnikai összetétele, visszakoznak. Az itt élők hatvanhárom százaléka ugyanis roma – mondta lapunknak Dobos Károlyné polgármester, aki hozzátette, jelenleg havonta 860 ezer forintot kap Gyulaj a MEP-től a helyettesítő praxis fenntartására.

 

Infografika: Tolnai Népújság

Dr. Szunyogh Erzsébet összesen 2800 embert gyógyít, Kurd és Csibrák települések az ő körzete, Gyulajon csak helyettesít. A kérdésre, hogy nem sok-e ez együtt, külföldi példát hoz elő, hogy Németországban egy orvosra ennél több beteg is jut, mégis megoldják.

A jövőre nézve egy másik komoly kockázatot a háziorvosi társadalom elöregedése jelenti, mondta dr. László Eszter tisztifőorvos. A praktizálók több mint kétharmada ötven év feletti, harmaduk pedig közel áll a nyugdíjkorhatárhoz, vagy már el is hagyta azt.