Többször foglalkoztunk már a hajdúhadházi cigányterrorral (egyik legfontosabb cikk ITT). A város polgármesterével, Béres Lászlóval ma megjelent, a Függelékben teljességében olvasható interjú legfőbb, kapcsolódó gondolatai:

"Amellett, hogy folyamatosan csökken az oktatási normatíva, Hajdúhadházon a gyereklétszám drasztikus csökkenésével és annak következményeivel is szembesülnünk kell.

A gyereklétszám országos átlagtól jóval magasabb arányú csökkenésének egyértelmű oka a szegregációs per, s a végén hozott politikai döntés. A cigány gyerekek számának az általános iskolákban történő hirtelen növekedése sok szülőt arra az elhatározásra juttatott, hogy gyerekének más iskolát keressen. Vannak, akik a szomszédos településekre, Téglásra és Bocskaikertbe, sőt esetenként Debrecenbe vitték gyereküket, de sokan választották a településünkön szeptemberben induló Református Általános Iskolát is, amelynek igénye már régen megfogalmazódott, de életre hívását a szegregációs per következményei felgyorsították."

Igen, mindenki menekül az orkok elől. Talán nem véletlenül – igen, többek között az előbb hivatkozott cikk nem hazudik: az iskolában valóban cigányterror van.

Függelék: a teljes cikk:

„Nehéz a helyzet, de nem teljesen reménytelen"

Hajdúhadház gazdasági helyzetéről, az elfogadásra került 2010-es költségvetési rendelet sarokszámairól, gyenge pontjairól és a 2010 folyamán várhatóan megvalósuló beruházásokról, fejlesztésekről beszélgettünk egy exkluzív interjú keretében Béres Lászlóval, városunk polgármesterével.

- Az elmúlt napok legaktuálisabb témájával szeretném kezdeni a beszélgetést. Múlt hét csütörtökön városunk képviselőtestülete elfogadta Hajdúhadház 2010-es költségvetését. Egy igen jelentősnek mondható, több, mint 180 milliós hiány is ott éktelenkedik a tervezetben. Mi az ezzel kapcsolatos meglátásod?

- A helyzet nem könnyű, sőt rendkívül nehéznek mondható. Az önkormányzatoktól több, mint 120 milliárd Ft-ot vont el a kormány. Ez az elvonás természetesen városunkat is érinti. Csak az oktatás területén 112 millió forinttal kevesebb pénzből gazdálkodhatunk. Amellett, hogy folyamatosan csökken az oktatási normatíva, Hajdúhadházon a gyereklétszám drasztikus csökkenésével és annak következményeivel is szembesülnünk kell.

A gyereklétszám országos átlagtól jóval magasabb arányú csökkenésének egyértelmű oka a szegregációs per, s a végén hozott politikai döntés. A cigány gyerekek számának az általános iskolákban történő hirtelen növekedése sok szülőt arra az elhatározásra juttatott, hogy gyerekének más iskolát keressen. Vannak, akik a szomszédos településekre, Téglásra és Bocskaikertbe, sőt esetenként Debrecenbe vitték gyereküket, de sokan választották a településünkön szeptemberben induló Református Általános Iskolát is, amelynek igénye már régen megfogalmazódott, de életre hívását a szegregációs per következményei felgyorsították.

Azzal, ha valaki más település oktatási intézményébe járatja gyerekét, közvetett módon a település lélekszáma is csökken, ugyanis a beiskolázási lehetőségeket alapvetően a gyerekek lakóhelye határozza meg, tehát ha más településre jár a gyerek iskolába, az azt feltételezi, hogy elköltözött Hajdúhadházról.

A lélekszám csökkenése, mely éves szinten eléri a 40-60 főt, bevételcsökkenést is jelent a városnak, ugyanis így csökken a város állandó népességére vonatkoztatott normatív bevétele is.

S mindezeken felül, még az is sújtja városunkat, hogy kikerült a társadalmi-, gazdasági-, és infrastrukturálisan elmaradottnak minősített települések köréből, ami újabb 27 millió Ft bevételkiesést jelent a múlt évi bevételekhez képest. Így csak a munkanélküliségi mutatók alapján kapunk támogatást.

- Az állami bevételi források tehát jelentősen csökkentek, így a kiadások egy részét is értelemszerűen csökkenteni kell. Van-e lehetőség a helyi bevételek növelésére?

- A helyi bevételeket a helyi adóbevételek terén lehetne növelni, de Hajdúhadház gazdasági élete nem mondható túl virágzónak, így a helyi adóbevételek növelésére sincs igazán esély. A lakosság teherbíró képessége sem indokolja az adóemelést. A helyi adóbevételek jelenleg az összes bevétel 2-3 %-át adják, s a gazdasági válság további, várható hatásait szem előtt tartva, még 7 millió Ft-tal kevesebb iparűzési adóbevételt is terveztünk ezen a területen.

- Mik a pontos számok, amik elfogadásra kerültek? Valószínűleg sokan kíváncsiak rájuk!

- Bevétel tekintetében közel 3 milliárd 270 millió Ft-tal, kiadások terén pedig megközelítőleg 3 milliárd 456 millió Ft-tal kalkuláltunk. A hiányból 150 millió működési, 36 millió Ft pedig felhalmozási hiány. A város rendelkezik egy likviditási hitelkerettel, de ezt hála Istennek, csak esetenként néhány napra kellett igénybe venni a bevételek beérkezésének csúszása miatt. Hitelt csak a beruházásokhoz kell felvennünk. De kizárólag csak olyan beruházásokat indítunk, amelyek állami támogatása 80%-os, vagy a fölötti, csak kisebb beruházások, eszközbeszerzések valósulnak meg 100%-os önkormányzati forrásból. Hitelt az állami támogatásokhoz szükséges önrész biztosításához kell igénybe vennünk.

- Milyen beruházásokat, milyen fejlesztéseket tervez a város? Gondolom, vannak már elbírált pályázatok, s vannak olyan beruházási tervek, amelyek megvalósításához még nem biztosított a forrás.

- Ez így van, de azt mondhatom, hogy a tervezett beruházások többségénél már tisztázottak a források, tehát pozitívan elbírált pályázatokkal rendelkezünk. Összességében a tervezett beruházások értéke meghaladja az 1 milliárd forintot. A családsegítő szolgálat új épületet kap. A Földi Iskola Szabó Gábor úti egykori iskolaépülete kerül átalakításra, melyhez 50 millió Ft támogatási összeget kapunk.

Megnyert pályázatunk van a déli városrész belvíz és csapadékvíz mentesítésére. A beruházás teljes bekerülési költsége 500 millió Ft fölötti.
Folytatódik a régi 4-es főút felújítása is, 2010 folyamán a Nyíl u és Bocskaikert közötti szakasz is felújításra kerül. Ehhez 230 millió Ft támogatási összeget kapott a város.

Elindultak a Földi Iskola tetőtér beépítésének munkálatai is, melyhez 15 millió Ft állami támogatást kapunk.

Még nem történt meg a bölcsődeépítési pályázatunk elbírálása, melynél 150 millió Ft támogatási összeget igényeltünk, illetve a Bocskai Iskola nyílászáróinak cseréjére beadott pályázatunk eredményéről sincs jelenleg információnk.

Terveink között szerepel még Hajdúhadház szociális célú város rehabilitációs pályázatának elkészítése, melynek keretében a leromlott állapotú városrészeket kívánjuk megóvni a teljes leszakadástól.

- Említetted a Földi Iskolát. A tetőtér beépítésének költségeit áttekintve, nyugodt lélekkel kijelenthetjük, hogy a városnak még egy jelentősebb összeget be kell invesztálni, ha készen akarja látni az iskola tetőterét. Ebben az esetben mintha nem valósult volna meg az áhított 80%-os önrész. Mi ennek az oka?

- Annak idején 20 millió forintra pályáztunk, de csak 15 millió forintot nyertünk. A beruházás teljes költsége közel 27 millió forint értékű. Közel 14 millió forintot nekünk kell biztosítani a beruházáshoz. Itt a folyamat lényege, hogy a megpályázott összeg és a megnyert összeg között különbség van, s így az önerő és a támogatási összeg közötti arányok is természetesen eltolódnak. A Földi Iskola esetében egy apró, de jelentős tényező, hogy nem egy több százmillió forintos beruházásról van szó.

- Hogyan értékeled a költségvetési terv egészét, látsz-e buktatókat, melyek a teljesítés során adódhatnak?

- Ahogy a könyvvizsgálónk is fogalmazott, ez egy közepes kockázatú költségvetési tervezet. Takarékos gazdálkodással, s kellő fegyelemmel tartani tudjuk magunkat az elfogadott tervekhez.