Számtalan cikkünkben foglalkoztunk már azzal, hogy egy átlagosztályba berakott 1-2 deviánscigány is képes teljesen(!) tönkretenni az osztály haladását. Nem véletlen, hogy például a szegedi, gyakorlatilag 100%-ig deviánsmokkákat „tanító” Móra megszüntetésekor az orkok rendes(ebb) iskolákba való szétosztásakor már amiatt komoly meneküléshullám alakult ki, mert minden egyes osztályba 1-2 kisbűnöző jutott (további infó ITT). És, ugye, a Hajdúhadházán történő rémálmot mindenki ismeri… Nem mellesleg, ott, Hajdúhadházán történt az, hogy két évvel ezelőtt, még az ork-deszegregáció előtt, azt nyilatkozta a polgármester, hogy, idézzük, „ez az ítélet [amely elrendelte a deviánscigányok berakását normálisan tanulók közé] merénylet a város ellen” (további infó ITT).

A témával foglalkozó legújabb cikk következik:

Merénylet az iskola ellen az a diák, aki nem akar tanulni
Merénylet a pedagógusok és a szakiskolák ellen, hogy iskolapadba kényszerítenek egy olyan réteget, amelyik nem akar tanulni. De így néhány évig nem kell nekik munkanélküli segélyt fizetni.

Motiválhatatlanok, de két-három évig „parkoltatja” őket az állam, hogy ne kelljen nekik munkanélküli segélyt fizetni – fakadt ki egy szakiskola-igazgató. Hozzátette: nem ritka a 18 éves diák, aki még mindig kilencedik osztályos, és terrorizálja a 15 évest; elveszi a mobiltelefonját, zsebpénzét, nyakláncát.



18 éves korig tanulni kell; az évismétlő idősebb diákok gyakran terrorizálják a fiatalabbakat.

– Amíg a tanulónak mindenféle joga van az iskolában,  az iskola semmiféle jogosítvánnyal nem rendelkezik ahhoz, hogy a tanköteles kor vége előtt eltávolítsa a tanulni nem akaró diákot az intézményből – mondta Horváth Miklós, a kaposvári Eötvös műszaki szakközépiskola igazgatója –, nem kell csodálkozni azon, hogy egyre botrányosabb dolgok történnek az iskolákban.

Pedig elenyésző azoknak a tanulóknak a száma, akik kezelhetetlenek, a létszám legföljebb három százaléka. Viselkedésükkel mégis tönkreteszik a tanár és a többi gyerek munkáját. El kellene tudni távolítani az iskolákból azokat a gyerekeket, akik alkalmatlanok a közösségi életre. Most a legnagyobb büntetés, ha eltanácsoljuk a diákot egy másik intézménybe... 
Horváth Miklós szerint a törvényi háttér rendezetlensége és a mindenek fölé helyezett liberalizmus juttatta idáig a teljes oktatást. – Micsoda abszurditás például – magyarázta –, hogy egy gyerek addig a tanévig tanköteles, amikor betölti a 18. életévét. Ha például januárban lesz nagykorú, júniusig iskolába kell járnia. Abban a négy hónapban gyakorlatilag senki nem járhat el a gyerekkel szemben, ha mondjuk igazolatlanul hiányzik. Gyakorlatilag tehát azt csinál a gyerek az iskolában, amit akar.

– Vagy egy másik példa: a szakképzésben jelenleg az a gyerek, aki nem végezte el a nyolcadik osztályt, három év alatt lehet szakmunkás – folytatta Horváth Miklós. – Aki pedig jó eredménnyel végezte a nyolc általánost, annak ehhez négy évet kell tanulnia. Ezt a rendszert a szakiskolai fejlesztési programban vezették be, az iskolák csak úgy tudtak hozzájutni az összfinanszírozáshoz, ha indítottak ilyen programot. Hál’Istennek, nincs már forrás erre a programra, szerződést bontottunk, s nálunk többet nem is lesz ilyen program.

Horváth Miklós és Agócs Attila, a kaposvári építőipari szakközépiskola igazgatója is egyetért abban, hogy az utóbbi hónapok szakképzéssel kapcsolatos intézkedései végre kedvező irányt vettek. – Ugyan legalább öt évet  elkéstek vele – fejtette ki Horváth Miklós –, de mindenképpen pozitív, hogy ösztöndíjat kaphatnak a hiányszakmákban tanulók.

Sok tanulónak ez megélhetési támogatás, tehát tanul, igyekszik, hogy megkaphassa, nincs ideje egyéb, bomlasztó dolgokra. A másik újdonság az alternatív szakképzés, ami lerövidíti a képzési időt. Ha valaki tanköteles korának vége előtt megszerzi a szakképesítést, már nem kell iskolába járnia.

– Nálunk például sok olyan diák van – tette hozzá Agócs Attila –, aki csak tanulni nem szeret, de abban a szakmában, ami érdekli, szívesen dolgozik és ügyes is. Csak szerszámot kell adni a kezükbe, és nem kell bekényszeríteni őket az iskolapadba.

A gyereket tehát rögtön az általános iskola után be kell vezetni a munka világába, hogy 17 évesen már szakmunkásként dolgozhasson. A lehető legnagyobb hiba volt kitolni 18 évre a tankötelezettség korhatárát. A mi iskolánkban egyre több gyerek jelentkezik második szakma elsajátítására. Amikor már van egy szakképesítése a tanulónak, s nem kötelező tanulnia, rájön, hogy egy második szakmát mennyivel könnyebben megtanul...

(SONLINE)