Számtalanszor (egyik legújabb cikk, visszirányú hivatkozásokkal, ITT) foglalkoztunk már azzal, hogy cigányaink munkakerülők, és még csak véletlenül sem mennének el dolgozni.

Az alábbi cikkből az derül ki, amit eddig is tudtunk: kokeróék munkájában nincs köszönet. Az erősen  cigányfertőzött településeken (pl. Tarnaleleszen) nagyságrenddel több a segélyezett, akiket be kell(ene) vonni a közmunkába. “Érdekes” módon a cigányfaluk polgármesterei kivétel nélkül csődnek minősítik az egész programot, míg a nem fertőzött települések (mint pl. Ostoros) vezetői nem. Biztosan azért, mert romáink a belüket kilógatva dolgoznak...

A teljes cikk, plusz megjegyzéseinkkel, alább:

Csőd is, sikertörténet is

Csak félig sikertörténet a tavaly áprilisban indult Út a munkához program. Van, ahol sikerként, van, ahol totál csődként jellemzik.

Barta Katalin Tarnaleleszen a múlt év áprilisában 160 embert vontak be az Út munkához programba. A regisztrációkor nagy volt a várakozás az emberekben. Többségük örült a helyben szervezett munkalehetőségnek és a biztos jövedelemnek.

A falu polgármesterének, Palkovics Ákosnak azonban már akkor komoly aggályai voltak. Úgy vélte, a kétezer lelkes településen nem lehet hosszú távon ennyi alulképzett embernek értelmes munkát adni.

A kétségek beigazolódtak. Egy augusztusi napon a 160 ember egyszerre dobott el kapát, kaszát, és sztrájkba kezdett. Követelték, hogy nyolc órában és szakaszosan hívják be az embereket közmunkára, mivel az álláskeresési támogatáshoz szükséges ledolgozott munkanapok így rövidebb idő alatt meglennének, s ők más, jövedelmet jelentő munkát is elvállalhatnának.

A jogszabályok nem tették lehetővé a változtatást, így néhány nap múlva újra munkába álltak az emberek. Palkovics Ákos a tapasztalatokat összegezve így jellemezte a programot: esetükben totál csődnek bizonyult. Eleinte még csak-csak dolgozgattak az emberek, aztán a többség mindenféle kibúvót keresett. Táppénzre ment, más elfoglaltságra hivatkozott, jobb esetben látszatmunkát végzett. (Kuruc.info: ha valaki kételkedne abban, hogy ezek túlnyomó többsége cigány volt, olvassa el EZT a cikkünket, nézze meg a képeket.)

Ezért 2010-ben csak azokat alkalmazzák, akikre eddig is lehetett számítani.

Azokban a helységekben, ahol kevesebb embert vontak be a programba (Kuruc.info: …mert ezek nem cigányfertőzött települések), lényegesen jobbak a tapasztalatok.

Kisari Zoltán, Ostoros polgármestere csak pozitívan tud nyilatkozni. A faluban 15-20 ember (Kuruc.info: pontosabban: fehér) kapcsolódott be a közmunkába, és ők tényleges, értékteremtő munkát végeztek. Akadt közöttük pedagógus, szociális végzettségű szakember, aki az öregek otthonában kapott munkát, de a közterületeken is nagyon hasznosaknak bizonyultak a foglalkoztatott emberek.

Idén folytatni szeretnék a programot. Tervezik az erdőtakarítási tevékenységbe is bevonni az arra alkalmasakat. Újdonság, hogy idén január 1-től megváltoztak a rendelkezésre állási támogatás (rát) szabályai: azokban a családokban, ahol két vagy több aktív, tartósan munkanélküli van, e támogatásra csak az egyikük jogosult. Ilyen személy csak akkor részesülhet rát-ban, ha számára nem tudnak sem közmunkát, sem képzést nyújtani, ilyenkor ugyanis "rendelkezésre áll".

A kormány ígérete szerint kiemelten kezelik a rát-ból kikerülők célzott foglalkoztatását. A változásról az általunk megkérdezett községvezetők mind úgy nyilatkoztak, hogy az az érintett családokat teljesen ellehetetleníti.

Út a munka világába uniós forrásból

Az Út a munkához program keretében komplex munkaerő-piaci program indul Út a munka világába elnevezéssel, uniós forrásból, s ebbe a rendelkezésre állási támogatásra már nem jogosultak is bekapcsolódhatnak. Az új program képzést biztosít, ennek időtartamára az érintettek a minimálbér összegének megfelelő keresetpótló támogatást kapnak. Utána munkaerő-piaci foglalkoztatásban vehetnek részt, amihez a kormány bértámogatást ad a munkaadónak.

Fel kell mérni mindenütt a valós igényeket

Ivádon kedvezőek a tapasztalatok. Harminc munkanélkülit tudtak az elmúlt évben szakaszosan foglalkoztatni. Ivády Gábor polgármester azonban úgy véli, sokkal hatékonyabban is lehetne működtetni a programot. Ehhez elsősorban arra lenne szükség, hogy a munkaügyi központ segítségével felmérnék az adott térségben a tényleges munkaerőigényeket, és ennek függvényében szerveznének támogatott képzéseket.

(HMH)

Olvasó: Kedves szerkesztők!
Lehet, hogy Ostoros egy 100%-ig magát magyarnak valló település, de a polgármesterét azért nem kellene dicsérni, ugyanis szoci, mert észak-kelet Magyarország őskomcsi fellegvár volt, amíg Gyurcsány (pfuj) le nem rombolta.

Szóval nekem vannak ostorosi rokonaim, ezért tudom, hogy a polgármesternek nem sok jó tette volt azonkívül, hogy 20 embert megdolgoztatott. Ha esetleg önök járnának arrafelé, nézzék csak meg az út(?)hálózatát! Még a jó öreg pesti Rákóczi utat is lealázza :) Na igen, tehát azért nem kellene éljenezni a p.mestert, mert ő egy tipikus Börtönbevaló Kommunista!!

Kuruc.info: még véletlenül sem „éljeneztünk” senkit – csupán azt bátorkodtunk megjegyezni, hogy azért volt sikeres a közmunkaprogram Ostorosban, mert, mint ahogy az Olvasónk is írja, kizárólag magyarokkal végeztették azt. Szemben, ugye, Tarnalelesszel, ahol meg orkok végeztek minősíthetetlenül trehány cigánymunkát.