Számtalanszor foglalkoztunk már azzal, hogy a cigányok a világért nem veszik figyelembe, hogy fémlopásaik következménye mi lehet, lesz.

Nem, nem csupán a vasúti biztosítóberendezések tönkretétele miatti (számos) haláleset. Az sem, hogy egy, a MÉH-telepen kb. 150e Ft-ot érő kábelköteg kivágásával százmilliós (!) károkat, Kispest teljes, hetekig tartó „megsüketülését” okozzák. Itt van az árvízvédelem kérdése is - lásd pl. EZT, EZT és EZT.

Orkjaink most megint újabb skalppal gazdagodtak: „áldozatos” zsilipzáró fedéllopásuk „eredményeként” majdnem elöntötte a víz Tarnazsadányt. (Bár a falu mára szinte teljesen elcigányosodott, a katasztrófa nem lett volna túl jó nekünk, mert a mi adóinkból ment volna a több százmilliós / milliárdos felújítás, vagy deviánsék elköltöztetése - máshova - természetesen a szintúgy a mi pénzünkből épített házakba. Ahogy máshol is tették.)

Az, hogy (természetesen) cigány a tolvaj, nem lehet kétséges, ugyanis a legkritikusabb helyzet (a fémlopás miatt) pont (gyakorlatilag ma már) színcigány településeken (Tarnazsadány és Tarnaörs) volt. Biztosan egészen véletlenül pont ott lopták még ezt is el…

A függelékben az esetet tárgyaló cikk teljes egészében megtalálható; ennek legfontosabb mondata a következő: „Fokozott figyelmet csak Tarnazsadány és Tarnaörs érdemelt. Utóbbi azért, mert egy zsilipzáró fedelet elloptak, s ide két kocsi homokot kellett vinni és betölteni a védművet, hogy a biztonság megmaradjon.”. A következőben viszont a BOON kapcsolódó, tegnapi véleménycikkét idézzük, amely (az amúgy szoci-cigányfajvédő laptól igazán idegen módon) kikel a fémtolvajok ellen. Igen: annyira rossz a helyzet a semmire és senkire tekintettel nem lévő cigányterroristák miatt, hogy még az amúgy fajvédő BOON-nál is kivágta a biztosítékot…

Nézőpont: Élhetési bűnözés

A hóolvadás és a szakadó eső együttesen okozta a Szlovákiából érkező árhullámot, ami megyénkben szerencsére nem járt kitelepítéssel, járt viszont útzárral, árvízvédelmi készültséggel (védekezéssel), óriási területek elöntésével. Szabados Gábor jegyzete

A védekezés lényege a töltések, a töltésekbe épített zsilipek állapotának figyelése, a rongálások, rongálódások kijavítása. Örülni kell – ebből a szempontból (is) – annak, hogy jó ideje alacsony a fém felvásárlási ára.

Egy évtized alatt bő 70 millió forintot kellett költeni Észak-Magyarországon – mindannyiunk pénzéből – olyan árvízvédelmi beruházásokra, amelyeket a tolvajok, a rongálók okozta károk helyreállítása tett szükségessé. Vittek zsiliptáblát (ez nem valamiféle jelzőtábla, hanem a víz ellen védő fémszerkezet), vittek felhúzószerkezetet, vittek trafóolajat.

Tavaly év elején a Sajó áradásától Miskolcot védő jobbparti védmű fémalkatrészeit lopták el – többmilliós kárt okozva. Ezek pluszként, azaz mínuszként rakódnak rá az időjárás okozta károk enyhítésére, jó esetben kivédésére fordított százmilliókra, milliárdokra. És ki ne hallott volna már sín(csavar) ellopásáról, Kresz-tábla oszlopának elfűrészeléséről, elektromos vezetékek elvágásáról. Baleset- és életveszély okozásáról.

Nem megélhetési bűnözés. Mindannyiunk élhetése elleni bűnözés.

Függelék: a HEOL teljes cikke Majzikról

Áradás: pánikot okozott a Majzik

Dél-Heves | A hirtelen jött hóolvadás és a nagy mennyiségű eső karácsony másnapján megemelte a dél-hevesi patakok vízszintjét. A víz amilyen gyorsan jött, olyan gyorsan le is vonult.

– Néztük a Majzik szintjét, s karácsony másnapján már attól féltünk, hogy kiönt a patak és zsákolni kell – idézte fel a történteket Dobi István, Tarnazsadány polgármestere.
– A Majzik Zsadány „mumusa”: nyáron száraz lábbal át lehet kelni rajta, ám esős időben a fél falut képes vízzel beborítani. A leghírhedtebb áradása 1974-ben volt, amikor elmosta a Güdrös nevű részt, több száz roma család maradt fedél nélkül.

A kicsike vízér időről időre rakoncátlankodik, 1999-ben is árvizet okozott. Most is néhány centiméter hiányzott ahhoz, hogy átcsapjon a töltésen. A legkritikusabb pillanat december 26-án délután négy körül volt. A helyiek már arra készültek, hogy életbe lép a hármas fokozat és védekezni kell az áradás ellen. Ám ekkor megállt a vízszint emelkedése, majd lassan apadni kezdett.

Zelei László, a Hevesi Helyi Védelmi Bizottság vezetője arról számol be, hogy a másodfokot sehol sem növelték harmadfokra.
– A Tarna 336 centinél, a Tarnóca 342 centinél tetőzött, ami messze elmaradt a rekordtól, amit a Tarnán az 1999-es 470 centiméter tart – emlékszik vissza Zelei László.

– Fokozott figyelmet csak Tarnazsadány és Tarnaörs érdemelt. Utóbbi azért, mert egy zsilipzáró fedelet elloptak, s ide két kocsi homokot kellett vinni és betölteni a védművet, hogy a biztonság megmaradjon. Ezt a munkát a gátőrök elvégezték, tehát nem kellett mozgósítani azokat, akiknek ilyenkor az élet- és vagyonbiztonság védelme a feladata. Őket harmadfoknál kell riadóztatni.

A hirtelen jött áradással kapcsolatos tudósítást keresse a Heves Megyei Hírlap keddi számában.

(HEOL)