Jónéhány, az Egyenlő Bánásmód Hatóság ténykedését “dícsérő” határozatról, “szegregálóiskola”-bezárásról tudósítottunk már (lásd pl. EZT, EZT, a hajdúhadházi vagy a szegedi [Móra] iskola példáját stb.; háttérinfó pl. ITT, az iskolai spontán szegregáció okait tárgyaló részben).

Ugyanezt tettük a szintén a Mohácsi Erzsébet (a mi áldott “Cozma cigányozott[, ezért megérdemelte, amit kapott]” meg “diszkóverekedés volt csak” SZDSZ-es Vikikénk lánytestvére) vezette szervezet vendéglátóipari egységekkel szembeni fellépéseivel (pl. a jászapáti kocsma, Jam Pub stb.) kapcsolatban is.

Az EBH “sikersorozata” folytatódik: most a budai Riót “meszelték el” több millióra, mivel nem akartak beengedni cigányokat, ill. niggereket. Jól tudják ugyanis (utóítélet / tapasztalat), hogy azoknak a 98%-a, ha kicsit is iszik, ámokot fog futni. Talán nem véletlen, hogy meg kívánják védeni a (fehér) közönséget (és persze a profitjukat is).

Az témával kapcsolatos teljes zsIndexes anyag legalul olvasható; szerzője, Földes András ismert, véresszájú (lásd pl. EZT és EZT), természetesen zsidó származású cigányfajvédő. Ennek tudatában olvassuk cikkét. Egy másik militáns orkfajvédő ITT írt az esetről - talán mondanunk sem kell, hogy egy mondaton belül eljutott a cigókitiltástól a hollókosztig. Különösen az írásra érkezett, az írót kőkeményen “leoltó” hozzászólásokat érdemes elolvasni (legalábbis azoknak kb. az első felét; a másodikban, miután feltűnik a mi áldott jó Zorrónk, a cigányság fő megmondóembere, a társaság személyével kezdett el foglalkozni).

Apropó, zsIndex. Ahogy kivétel nélkül minden “cigányozós” (értsd: olyan hely, ahol a szegínromákok megemlítődnek és az igazság itt-ott leíratódik velük kapcsolatban) topic, a kapcsolódó zsIndex politikafórumos beszélgetést is eltüntették a moderátorok. “Remekül” működik náluk a cenzúra. Azt hiszik, hogy ha valamiről nem beszélünk, az nincs is. Szegények nem tudják, hogy azért (szerencsére) van már második nyilvánosság is – ahogy Kádár alatt a Szabad Európa meg az Amerika Hangja, ma a Kuruc.info.

Nem lehet elégszer hangsúlyozni, hogy milyen mucsai, balkáni ez a helyzet, hogy a cigányfaj- és bűnözővédők egyetlen másik országban sem enged(het)ik meg maguknak ugyanezt. Hadd utaljunk megint a gazdag, demokratikus, szinte minden pozitív dologban világelső Finnországra. Ott a rendőrség és a bíróság kifejezetten az ott is ezerrel bűnöző cigányokat kitiltó vendéglősöket segíti “aktafektetéssel”, az elévülésre való rájátszással és/vagy a nevetséges, pár száz eurós (a fizetések arányában osszuk el tízzel, hogy megkapjuk a magyarországi értéküket!) pénzbüntetésekkel. Erről a témáról bővebben ITT olvashatunk. Kötelező olvasmány mindazoknak, akik látni szeretnék, milyen hihetetlenül eltér a mi joggyakorlatunk a fejlett, demokratikus Nyugatétól. Igen, a gyakorlatilag teljesen zsidómentes, így szabad Finnországban a rendőrség és a bíróságok ott szívatják a (természetesen ott is) bűnöző orkokat, ahol és amikor csak tudják. Nálunk meg...

Végezetül: mindez nem jelenti azt, hogy a Rio-t bármilyen módon ajánlanánk – szemben mondjuk a múltkori (egyik) EBH-célponttal, a kifejezetten nemzeti érzelmű jászalsószentgyörgyi benzinkutassal. Mindannyian emlékszünk alapításának körülményeire – lásd EZT, kapcsolódó Vastagbőr-cikk ITT. Vérszoci intézmény, ami a helyi vörösök választási kampányát is támogatta. Kerüljük el messzire. Mindez persze nem változtat a bírság felháborító tényén - most éppenséggel egy szocialista lebujt “kaptak el” mohácsiék. Máskor meg nemzeti érzelműek benzinkútját.

Kuruc.info

A zsIndex fajvédő, cigánysajnáltató, magyargyűlölő zsidó által írt cikke:

Több millió forintos büntetést kapott a Rio

Panaszok tömege jutott el a hatósághoz, hogy a budai Cafe del Rióba nem engednek be feketéket és romákat. A bizonyítékok hatására az Egyenlő Bánásmód Hatóság szokatlanul nagy bírságot szabott ki. A Rio változatlanul állítja: náluk bőrszíntől függetlenül szórakozhatnak a kedves vendégek. Mi is elkísértünk az éjszakában egy feketékkel dolgozó tesztcsapatot.

Kirívóan magas büntetést szabtak ki a Cafe del Rio szórakozóhelyre, mivel bulijaira nem engedett be színes bőrűeket. A Petőfi híd budai hídfőjénél működő szórakozóhelyet 5 milliós bírsággal sújtotta az Egyenlő Bánásmód Hatóság, azzal, hogy "a Dreamwork Kft. megsértette az egyenlő bánásmód követelményét azzal, hogy az általa működtetett Cafe de Rio nevű szórakozóhelyre az érdeklődők egy részét bőrszíne, valamint faji hovatartozása miatt 2009 áprilisában és májusában nem engedte be, megtagadva tőlük a szolgáltatást.”

Az eset azért is figyelemre méltó, mert a büntetés a kiszabható maximális 6 millió közelében van. Ilyen szankciót eddig csak bankok esetében alkalmazott a hatóság. A büntetés részeként a Riónak egy éven át kell szerepeltetnie a határozatot a honlapján. Ez még nem történt meg.

VIP-kártya feketéknek

Az indoklásban a hatóság több esetet is megemlít. Jelentős médiavisszhangja miatt közismert annak a fekete hallgatónak az esete, akit biztonsági őrök vertek meg júniusban. Az Árpa Attila médiaceleb amerikaifutball-csapatában játszó diákot nem engedték be a Rióba, de társaival nem voltak problémák. A diákot a kidobók később meg is verték.

A hatóság egyik tanúja két esetről számolt be, amikor nem juthattak be a helyre, miközben a velük együtt érkező fehér bőrű társaik akadály nélkül nyertek bebocsátást. Ugyanez a tanú számolt be arról, hogy egy másik alkalommal csak megalázó procedúra végén juthatott be. A kidobók arra hivatkoztak, hogy a hely tele van. A fehér bőrűeket a hátsó bejárathoz küldték, de az ide vándorló feketék innen is lepattantak. Visszavonultak az első kapuhoz, ahol végül a feltorlódott sor miatt bebocsátást nyertek.

Hasonlókról számolt be egy másik tanú, elmondva, egy alkalommal VIP-kártyát kértek tőle a bejáratnál, míg a magyarok anélkül is bejuthattak. Később magyarázat nélkül küldték el őket. Beszámoltak olyan esetről is, amikor közel egy órát várakoztatták őket, miközben a fehér bőrűek gond nélkül áramlottak a szórakozóhelyre.

A tanúk elmondták, minden esetben elegáns öltözékben voltak, és azért próbálkoztak többször is, mert korábban előfordultak esetek, amikor bemehettek. Panasz érkezett a hely ellen korábban roma egyetemistáktól is, akiket szintén a kapuból fordítottak vissza.

A jelzések miatt a Menedék Migránsokat Segítő Egyesület 2009 májusában tesztelést végzett a helyen. A fekete bőrű tesztelő megkísérelt bejutni, de azon az alapon, hogy nincs VIP-kártyája, elküldték. A civilszervezet magyar tagja ezek után simán bejutott. Amikor a tesztelő firtatta, hogy őt miért engedték be, a biztonsági őrök arra hivatkoztak, hogy a vendégnek volt tagságija, és őt személyesen is ismerték. A magyar tesztelő a tanúzáskor elmondta, ugyanúgy először volt a helyen, mint színes bőrű társa.

A Rio nem reagált

Az ügyet vivő Nemzeti Kisebbségi Jogvédő Iroda (NEKI) ügyvédje, Udvari Márton az Indexnek elmondta, a Rio teljes mértékben ignorálta az ügyet. A cég képviselői nem vették át a leveleket, a tárgyalásokon semmilyen módon nem képviseltették magukat, az ügyvédjeikkel nem találkoztak. Az ügyvéd szerint ez ilyen esetben azért kellemetlen számukra, mert diszkriminációs ügyben a bizonyítás terhe az alperesen van. Tehát a Riónak kellett volna bizonyítania, hogy a fenti esetek nem történtek meg.

A címzett ismeretlen?

Értesültek a bírságról, de megalapozatlannak tartják, mondta lapunknak a Dreamwork Kft. képviselője. Mervó Tamás kijelentette, a döntést nem fogadják el, és fellebbeznek. Állította: „A tesztelők olyan dátumokra is hivatkoztak, amikor nem is voltunk nyitva.” A megvert fekete diák tudomása szerint „annyira részeg volt, hogy nekiment a portásoknak.”

A Rióba Mervó elmondása szerint bármilyen bőrszínű vendéget beengednek, és ezt filmfelvételekkel is tudják bizonyítani. Kérdésünkre, hogy ilyen bizonyítékok birtokában miért nem jelentek meg a tárgyaláson, Mervó azt válaszolta, elkeveredtek a felszólító levelek.

Tesztelés és sajnálkozás

Arról, hogy az ügyben bizonyító erejű tesztelés nem kamu, magunk is meggyőződtünk, amikor egy portyájára elkísértük a Menedék egyesület egyik jogászát, programvezetőjét és a tesztelésre jelentkező szenegáli fiút, Hakimot. A problémásként jelzett kocsma – nem a Rio – felé közeledve a program egyik szervezője, Lastofka János elmesélte, az eseteket már a helyszínen úgy dokumentálják, hogy azokat a bíróságon felhasználhassák. Jegyzőkönyvet vesznek fel, amit tanúkkal iratnak alá, majd az egészet átadják a Nemzeti és Etnikai Kisebbségi Jogvédő Irodának (NEKI), amely a bírósághoz vagy az Egyenlő Bánásmód Hatósághoz fordul jogorvoslatért.

A célpont elé érve ennek ellenére is elbizonytalanodtunk, mivel az Akácfa utcai kocsma, az Akácfa söröző a neonnal bevilágított hodályok azon típusába tartozott, amely a környék szomorú alkoholistáira szakosodik, nem a teljesen más kultúrkört megmozgató rasszizmusra.

Miközben a pulthoz sodródtunk, és Hakim mellé könyököltünk, kiderült, a teremben mégiscsak a legkülönbözőbb társadalmi csoportok keverednek. A hosszú asztaloknál vidám egyetemista társaságok mulattak, a játékgépeket munkások nyomkodták, a pultnál csöndes hajléktalanok és feldobott kisvállalkozók nyüzsögtek.

A pultoslány gyakorlottan szörföl köztük, végül hozzánk fordul, pedig később érkeztünk, mint a fekete srác.

Rendelünk, megkapjuk az italt, Hakim is lengeti a kezét, a lány egy ideig a szendvicseknél pepecsel, majd odahajol, és egészen közelről mondja:

– Nem lehet, ne haragudj.

– Hogyhogy nem lehet? – kérdi Hakim, de a lány csak kínosan mosolyog, hogy nem lehet, nem lehet.

– Sajnálom – mondja a pultos, amikor átadja a panaszkönyvet, és széttárja a kezét, amikor Hakim távozik.

– Mi volt a baj? – kérdezem aztán, az unatkozó vendéget játszva.

– Nem szolgálhatok ki feketéket – mondja, ahogy a pultot törölgeti. – Balhéztak, azért.

Nem vetem fel, hogy ilyen alapon már egyetlen fehér sem tehetné be a lábát semmilyen kocsmába, hiszen egészen biztos, hogy fehérek is balhéztak már. Inkább én is távozom. (Kuruc.info: arányok, metéltfaszúkám, arányok! A fehérek 2-3%-a balhézik. A nálunk “tanuló” [pontosabban: jórészt drogot terítő stb.] niggereknek meg a cigóknak a 98%-a. Ezt miért nem tetted hozzá?!)

– Számítottál rá? – kérdem zavartan, amire Hakim meglepően kedélyesen válaszol

– Hallottam már ilyenről. Velem még sosem fordult elő, de a barátaimmal igen.

– Dühös vagy?

– Hát, ez nem jó helyzet. Nem jó – mondja mosolyogva.

Alanyunk arca ekkor fintorodik el, amikor a programvezető felveti, hogy teszteljünk le egy másik helyet is. „Én inkább már hazamennék” – mondja. Úgyhogy kitöltjük az űrlapokat, aláírunk, és mindenki megy, bele a budapesti éjszakába.
A kilencvenes években volt ilyen rossz a helyzet

„A utóbbi egy-másfél éve tetőzött a panaszok száma” – mondta a Nemzeti és Etnikai Kisebbségi Jogvédő Irodát (NEKI) vezető Kárpáti József. Az igazgató szerint a kilencvenes évek közepén volt ilyen rossz a helyzet. Most évente kétszáz ügyben fordulnak hozzájuk, tizedük érdemi. Olyan esetekkel nem foglalkoznak, ahol a sérelem nem bizonyítható, vagy nem ők az illetékesek.

A munkaügyi, lakhatási, közszolgáltatási vagy a hivatalok működésével kapcsolatos eseteik nagy százalékban sikeresek, de ez, mint elmondta, a fentiek miatt nem reprezentatív.

A NEKI két lehetőséget ajánl fel a jogsértetteknek. Vagy a bíróságra viszik az ügyet, ahol jellemzően egy-három év múlva hoznak ítéletet. Vagy a Egyenlő Bánsámód Hatósághoz fordulnak, ott gyorsabb az ügyintézés, és akár fél év alatt döntés születhet.

A hatóság ötvenezer forinttól hatmillió forintig szabhat ki bírságot. Nagyobb összegek jellemzőek a munkaügyi perekben, azaz ott, ahol például a meghirdetett munkára a bőrszínük miatt nem vesznek fel romákat vagy színes bőrűeket. A szórakozóhelyekre eddig néhány százezer forintos bírságokat róttak ki. A Rio-ítélet precedens értékű.