Az alább olvasható C-PRESS cikkben megtalálható minden, ami a magyarországi cigányfajvédő sajtó csúsztatásait jellemzi. Talán mondanunk sem kell, hogy a két zsidórasszista-cigányfajvédő szervezet, aTASZ és a Helsinki Bizottság is beállt a vonyítókórusba.
Azt sérelmezik, hogy szegínromákokat bevitték és börtönnel fenyegetik, míg a cúnanácigárdistákat nem. “Természetesen” azt nem teszik hozzá, hogy a cigányok voltak felfegyverezve, ők támadtak meg egy, a település határában, messze a cigányházaktól levő Suzukiban ülő két nőt (közülük egy fiatalkorú) és egy férfit (akiket meg is öltek volna, ha nem tudnak hátratolatni), ők pofozták fel a “náci” MSZP-s boltost, ők fenyegették meg életveszélyesen a Jobbik helyi szervezetének vezetőjét.
Nem, fajvédőink, a vezető cigánylap (amely a Zsidesz egyik szócsövének, az ECHO TV-nek a társmédiuma, olyan szinten, hogy az ECHO TV-ben még Matúz sem merte megfingatni Csík Tamást, a vezetőjét) mind-mind úgy nyilatkoznak, mintha a bűnözőcigányok tette azonos elbírálás alá kellene essen, mint a fegyvertelen, senkit meg nem fenyegető, támadólag fel nem lépő, csupán a megfenyegetett emberek (köztük egy MSZP-s!) védelmére odasereglő gárdistáké. Aki a TASZ-ból, ill. a Helsinki Bizottságból esetleg még nem ábrándultak volna ki, ezek, az ilyen szintű hazugság után igazán revideálhatnák álláspontjukat.
Figyeljük meg: a TASZ szerint a Gárda a következőket követte el: „kényszerítés, közösség tagja elleni izgatás és erőszak, feloszlatott társadalmi szervezetben való részvétel”. A kényszerítés vajon hogyan, milyen formában valósult meg? Kényszerítették a cigányokat, hogy fegyverkezzenek és odamenjenek? Eleve nem kényszeríthettek senkit, mert a rendőrök nem engedték, hogy a gárdisták, ill. a cigók egyáltalán egymás közelébe menjenek. Akkor meg?
Aztán: „közösség tagja elleni izgatás és erőszak”. Izgatás? Ez miben nyilvánult meg? Esetleg van erre bizonyíték is? Ha nincs, akkor ez is igen „harmatos” érv. Az állítólagos erőszakról nem is beszélve: hol és milyen erőszak történt? Egyetlen egy cigány „sérültről” tudunk, de az is csodálatos módon „meggyógyult”, olyan szinten, hogy még a fajvédő Népszabadságnak is el kellett ismernie, mennyire képtelen és légből kapott az egész gázolós-csodagyógyulós sztori. Netán a gárdisták is rátámadtak cigányokat szállító autóra, és megpróbálták megölni a bennülőket?
Végül: „feloszlatott társadalmi szervezetben való részvétel”. Ennek, tessék mondani, mekkora is a büntetési tétele? Ugyanakkora, mint a cigányok által elkövetett, nyíltan rasszista alapú gyilkossági kísérletnek?
A C-PRESS cikke ITT van; az olvasói megjegyzések közül megint a cigány “csibo” teljesen értelmetlen, helyesírási hibái miatt olvashatatlan hozzászólását emelnénk ki. Apropó, cigányok! Ha valaki mokka “színvonalra” vágyik, olvassa el EZT és a megjegyzésekben található további aranyköpéseket. Láthatóan ugyanazt böfögi fel, mint a Zsidesz egyik vezető cigánya, Balogh Artúr a múltkori “cigány mein Kampf”-jában - valami elképesztően, hihetetlenül gyatra helyesírással, mondatszerkesztéssel…
Az eredeti cikk:
Sajóbábony: 8-szor nagyobb büntetést kaphatnak a romák a gárdistáknál
A TASZ szerint kettős mércét alkalmaz a rendőrség a sajóbábonyi eseményekkel kapcsolatban.
Akár nyolc évig terjedő szabadságvesztést is kaphat a sajóbábonyi konfliktus miatt előzetes letartóztatásba helyezett tíz roma, miközben az a két gárdista, akik után nyomoznak a rendőrök, szabadlábon van, és ha kapnak is szabadságvesztési büntetést, az maximum egy évig terjedhet. A Társaság a Szabadságjogokért (TASZ) szerint kettős mércét alkalmaz a rendőrség Sajóbábonyban, a Helsinki Bizottság (HB) társelnöke szerint pedig ugyanolyan alapossággal kellene kivizsgálni a rendőrségnek a Jobbik, illetve a gárdisták szerepét az ügyben, mint a romák ellen felmerült gyanúkat.
Hétvégén újabb hét helyi embert helyezett előzetes letartóztatásba a bíróság, ezzel tízre emelkedett a sajóbábonyi események miatt előzetesben lévő roma gyanúsítottak száma, további négyen pedig szabadlábon védekezhetnek. Az eddig bizonyítható ismeretek szerint a múlt héten a helyi romák és a Sajóbábonyban fórumozó jobbikosok és gárdisták közt kirobbant konfliktusban a romák egy boltos nőt pofoztak fel és egy autót vertek szét, amelyekért az előzetesben lévőket súlyos bűncselekménnyel vádolják: felfegyverkezve, csoportosan elkövetett közösség elleni erőszakkal.
Ezt a vádat a Roma Sajtóközpontnak (RSK) Gaskó Bertalan, a Borsod Megyei Rendőr-főkapitányság Kommunikációs Irodájának vezetője megerősítette. Ennek büntetési tétele kettőtől nyolc évig terjedő szabadságvesztés – ismertette Gaskó Bertalan, aki hozzáttette: jobbikos és gárdista oldalon két ember ellen egyesülési joggal való visszaélés vétsége miatt nyomoznak, mely legfeljebb egy éves szabadságvesztéssel sújtható.
TASZ: kettős mérce
A Társaság a Szabadságjogokért (TASZ) szerint a rendőrség kettős mércét alkalmazott Sajóbábonyban. Simon Éva, a TASZ jogásza szerint már a konfliktus ideje alatt bevihette volna a gárdistákat a rendőrség, és eljárást indíthatott volna ellenük kényszerítés, közösség tagja elleni izgatás és erőszak, feloszlatott társadalmi szervezetben való részvétel gyanúja miatt. A Magyar Helsinki Bizottság társelnöke pedig a RSK kérdésére azt közölte: a tények részletes ismerete nélkül nehéz különböző cselekményeket büntetőjogilag minősíteni, ugyanakkor a beszámolók alapján felmerül a jobbik szimpatizánsok és a gárdisták részéről a különböző jogellenes cselekedetek elkövetésének lehetősége is. “Annyit várunk el a rendőrségtől, hogy ezeket is ugyanolyan alapossággal vizsgálják ki, mint a romák terhére felmerülő gyanúkat” – hangsúlyozta Kádár András. A rendőrségi szóvivő viszont azt mondta: részlehajlás nélkül indultak el a rendőrségi eljárások, és úgy is folytatják le őket.
“A rendőrségnek elő kellett, és elő kell állítani azokat, akik pofozkodnak, de azok ellen is fel kell lépni, akik önbíráskodásra bíztatnak, provokálnak, és tetteikkel veszélyeztetik az ország biztonságát, növelik a feszültséget” - jelentette ki a rendőrök fellépéséről hétvégén Bajnai Gordon, miniszterelnök. A kormányfő azt hangsúlyozta: aki olyan egyesületet próbál működtetni, aki olyan céllal masírozik, amit a bíróság betiltott, aki a rendőrség felszólításának nem tesz eleget, újra és újra provokál, az a Magyar Köztársaság alkotmányával megy szembe és ennek megfelelő büntetésre kell, hogy számítson.
50 ezres bírság a gárda egyenruháért
Csütörtöktől már szabálysértésnek minősül a Magyar Gárda egyenruhájának viselése, melyért ötvenezer forintos bírság szabható ki – ezt már Draskovics Tibor igazságügyi és rendészeti miniszter ismertette. Elmondta azt is, hogy a szabálysértési törvény módosításával a jövőben a rendőr a kis értékű lopásoknál “azonnal eljárási lépéseket is tehet”, így nem kell “az önkormányzatra várni”.
Az OCÖ feloszlatná a Jobbikot
A Jobbik Magyarországért Mozgalom feloszlatásáról kezdeményez tárgyalásokat az Országos Cigány Önkormányzat (OCÖ). A szervezet alelnöke, Kozák János sajtótájékoztatón jelentette be, hogy az OCÖ a cigányság megsemmisítésére létrejött Jobbik feloszlatását kívánja elérni, ennek érdekében találkozót kért a parlamenti pártok elnökeitől, az igazságügyi és rendészeti minisztertől, a nemzetbiztonsági szolgálatokat irányító tárca nélküli minisztertől, és külön a kormányfőtől. Hozzátette: ha a tárgyalások nem vezetnek eredményre, úgy következő lépésként a köztársasági elnökhöz, majd az illetékes nemzetközi fórumokhoz fordulnak panaszaikkal. Kozák szerint a Jobbiknak nincs helye egy demokratikus jogállamban, mert programja alkotmányellenes, képviselői – és hívei – pedig szélsőséges, uszító eszméket hirdetnek, „cigánybűnözésről”, „élősködőkről” beszélnek, holott csupán bűnbakot keresnek, magyarázatul az ország problémáira.
A morális és erkölcsi alap adott
Lapunk felkereste Kozák Jánost, aki azt mondta: nem légből kapott dolgokról beszélnek, jogászaik jelenleg is az ügyön dolgoznak. Ha a jogszabályi még nem is, a morális és erkölcsi alap azonban már most adott. Az alelnök a Jobbik tevékenységéről azt mondta, az Németországban megengedhetetlen lenne. A sötét múlt szellemét, a legvészesebb kort idézik vissza ideológiájukban, és ezzel a jogállamiságot tiporják sárba. A parlamenti pártok pedig nem akarnak, vagy nem tudnak semmit tenni az ügyben. Kozák tisztázta: nem a Jobbikkal, mint párttal van problémájuk, hanem azzal a szellemiséggel és ideológiával, amit az képvisel.
Lövétei István alkotmányjogász szerint azonban nincs sok esély a Jobbik feloszlatására, ahhoz ugyanis olyan erős állam, és politikai elszántság kellene, ami jelenleg Magyarországot nem jellemzi.
Ajánló: Könyv a Gárdáról - Kettős kereszt avagy a gárdajelenség (x)