Idézgessünk megint (tegnapi, utolsó, kapcsolódó, kötelező jellegű cikkünk ITT) Moldova Györgytől, most a Bűn az élet című (eredetiben ITT található) művéből.

Az anyagból kiderül, hogy az “átkos” lényegesen alacsonyabb cigánypenetrációja és sokkal keménykezűbb rendfenntartása, bűnüldözése mellett is a cigányság kimagasló mértékben bűnözött: a nyolcvanas években, azaz a “boldog békeidőkben” Budapesten minden negyedik-ötödik szabálysértést, bűncselekményt cigányok követtek el. Ez az arány mára (a gyeplő lovak közé dobása és a cigányság elszaporodása miatt) sokkal-sokkal rosszabb lett; hadd utaljunk például arra a megdöbbentő, 2008 legelején publikált statisztikára, hogy a 2006-os és 2007-es statisztikák szerint Budapesten a fiatal/gyerekkorú gyilkosok 82%-a cigány.

Hogy Moldovára mi a cigány “értelmiség” válasza? Balogh Artúr, a Hírszerző szerint a legnagyobb hatású mokka megmondóember például “Moldova György Nácul! Kádár János ezért biztos leköpné!” címmel írt egy írást (eredeti ITT: a hozzászólásokat, mint minden egyes Balogh Artúr-cikknél, feltétlen érdemes elolvasni, nagyon szépen kiosztják), amelyben például leszögezi azt, hogy, idézzük, “Moldova kijelentése alkalmat ad arra, hogy Kádár nevét kapcsolatba hozzák a Náci Fasisztákkal ami több mint hiba! Ez szentségtörés!” meg “Pedig Kádár idejében nem gyilkolták le Sörétessel az ötéves cigánygyereket Bőrfejű Náci Beszervezett Fasiszta Sertések, és nem mondhatott olyat a tanácselnök nyilvánosan a médiában ,hogy cigány elvtársak gumikalapáccsal verik állapotos feleségük hasát!”. Mellesleg: köszönjük, Artúr, hogy magad is beismered, beszervezettek voltak az állítólagos gyilkosok, így a rászízmus, mint indítóok, eleve kiesik, a kormány / NBH-szintű “megbízás” viszont annál valószínűbbé válik.

Lássunk pár jellemző idézetet a műből:

".... És ma hogy áll a helyzet?
– A statisztika ma is stabil helyzetet mutat, de ezek csak puszta számok, a közönség véleménye eltér ettől. Az az igazság, hogy este tizenegy órakor nem lehet kockázat nélkül végigmenni a Népszínház utcán, és akkor a sötét mellékutcákról még nem is beszéltem.

Közben elfogyasztottuk a kávét, kinyithatom a jegyzetblokkomat: – Milyen típusú bűnözőkkel kerülnek szembe a leggyakrabban?

– Három nagy csoportra lehet osztani őket: cigány bűnözőkre, fiatalkorú bűnözőkre és prostituáltakra. A kerület kilencvennyolcezer lakosából legalább tízezer a cigány, ez a szám nemcsak az őshonos józsefvárosiak miatt ilyen magas, de a peremkerületekből és Angyalföld szanált részeiből, például a Gyöngyösi út környékéről is sokan idetelepültek. Nem akarok rosszindulatú lenni, de szerintem más kerületek egyszerűen nem fogadták be őket.

A tanács eredetileg csak három-négy embert utalt be egy szükséglakásba, de hamarosan jött utánuk a rokonság, mindenféle retyerutya. Hozták magukkal a régi nomád szokásaikat, nem tudnak beilleszkedni egy bérház kötött rendjébe. A Bacsó Béla utcában előfordult, hogy a gyerekkel az utcára nyíló ablakon pisáltattak ki... 

 A cigány bűnözők mozgékonyak, jól szervezett csoportokban dolgoznak, a szólás is úgy tartja: egy cigány nem cigány, egy akcióhoz legalább négyen-öten összejönnek, és ha meg is buknak, szinte lehetetlen a bizonyítás ellenük, annyira összetartanak... 

Milyen ütemben növekszik a cigánybűnözés? Mondana egy számot? – Például az 1977-eshez képest 1981-ig, négy év alatt ötvenhárom százalékkal. A felmérések szerint az ország összlakosságának nyolc és fél százaléka követ el valamilyen szabálysértést vagy bűncselekményt, a cigányoknál ez az arány tizennyolc-húsz százalék. A statisztikát nem vetítették ki külön Budapestre, de mivel a tapasztalat azt mutatja, hogy a nagyobb városokban a bűnözés mindig magasabb, mint a kis településeken, meg lehet kockáztatni azt a feltevést, hogy Budapesten minden negyedik-ötödik szabálysértést, bűncselekményt cigányok követik el...

  – Értem. Itt vannak ezek az albumok, lapozgassa át őket, hátha felismer valakit.

A vaskos kötetbe majdnem ezer besurranó tolvaj képét ragasztották be, kivétel nélkül pesti és Pest környéki cigányok...   (Kuruc.info: még egyszer: kivétel nélkül mind cigány…)

– Mindenképpen növekszik a számuk is, a társadalmi veszélyességük is. Biztos elmondták neked a nyolcadik kerületben, hogy a cigánybűnözés mindig is magán hordta a szervezettség jeleit, mert családi vállalkozásként hajtották végre, a családfőt mindenképpen ki kellett vonni a büntetés alól, ezért a legkisebb vitte el a balhét. Például az öreg cigány halálra gázolt valakit a Népköztársaság útján, és a fia vállalta magára – mikor kiszabadult, kapott fájdalomdíjul egy fehér Opelt... (Kuruc.info: vajon honnan volt az Opelre – különösen akkor, az átkosban! – pénz? Természetesen a kérdés költői.)"