Valószínűleg még jól emlékszünk a Benka Gyula Általános Iskola elleni balliberális, a támadók csúfos bukásával végződő hadjáratra (infó ITT). Egészen hasonló zajlódik most le a szintén minőségi oktatást nyújtó Waldorfban.

Elvonatkoztatva attól, hogy a cikkben szereplő gyerek roma-e vagy sem (erről semmilyen információval nem rendelkezünk, de az ügy szempontjából lényegtelen is), az igenis érthető, hogy egy, a minőségi oktatásra nagy súlyt fektető, és a végletekig lerohasztott állami iskolarendszerből ide menekülő, tanulni vágyó gyerekek sok esetben (az alapítványi / egyházi iskolák mellett) utolsó mentsvárai, a Waldorf-hálózat nem akar olyanokkal foglalkozni, akik a többiek haladását egyszerűen visszafogná, azok tanulási esélyeit lerontaná. Az, hogy az Egyenlő Bánásmód Hatóság (vezetője Mohácsi Erzsébet, hazaáruló Mohácsi Viktória testvére) megbüntette őket, azt jelzi, hogy, akár a Benka Gyula vagy a kaposvári iskola esetén, itt is kifejezetten a minőségi oktatást szolgáltató intézményekre szálltak rá, azokat próbálják ellehetetleníteni.

Úgy látszik, balliberálisainknak nem elegendő az állami iskolák (az elcigányosításon, a szegregáció betiltásán és minden fegyelmezési eszköz elvételén keresztüli) teljes tönkretétele. Az alapítványi / egyházi / Waldorf-iskolák is nagyon szúrhatják a szemüket. Különösen, amikor konkrétan azt látják (például a nevezetes Móra-ügy kapcsán – legújabb, a cigányfajvédők számára lesújtó, kapcsolódó adatok ITT), hogy fejvesztve menekülnek oda a fehérek...

Következzék a Népszabadság mai cikke:

Nem akarták, hogy "gyogyós iskola" legyen a Waldorfból

"Nem akarnak gyogyós iskolát csinálni" - ezzel a mondattal utasították el egy speciális nevelési igényű gyerek felvételi kérelmét a gyöngyösi Vidár Waldorf Általános Iskolában. Az Egyenlő Bánásmód Hatóság megbüntette az iskolát.

Megbüntette az Egyenlő Bánásmód Hatóság a gyöngyösi Vidár Waldorf Általános Iskolát, mert elutasította egy fogyatékos jelentkező felvételét, kifejezetten annak állapota miatt. Tették ezt annak ellenére, hogy a szülők állítása szerint az iskola egyik tanára korábban megígérte a gyerek anyjának, hogy ha átíratja a kislányt a Waldorf Óvodába, akkor felveszik az iskolába is. - A család így is tett, annak ellenére, hogy rossz anyagi helyzetben voltak, és komoly nehézséget okozott nekik az óvoda költségeinek előteremtése - mondja Kegye Adél, a hatóság munkatársa.

Az iskolai felvételi beszélgetés tavaly áprilisban történt. Két nappal e beszélgetés után a felvételiztető osztályfőnök felhívta a gyerek anyját, és közölte vele, hogy nem veszik fel a kislányt. Az édesanya elmondása szerint az osztályfőnök ezt azzal indokolta, hogy a gyereknek "papírja van róla, hogy nincs rendben". Azt is hozzátette, hogy ők "nem akarnak gyogyós iskolát csinálni" a Waldorfból. Az édesanya ezután fordult az Egyenlő Bánásmód Hatósághoz. Érvelése szerint az iskola alapító okiratában szerepel, hogy szakfeladatként vállalják a sajátos nevelési igényű tanulók integrált oktatását. A szakértői vélemény szerint az ő lánya ilyen gyerek, autisztikus viselkedési jegyekkel, de kifejezett nyelvi fejlődési zavar vagy autizmus nélkül. A Heves Megyei Szakértői Bizottság eleve azt javasolta, hogy a gyerek általános iskolai tanulmányait a személyiségközpontú Waldorf Általános Iskolában kezdje meg.

Az iskola azzal védekezett, hogy alapító okiratuk szerint a sajátos nevelési igényű diákok az adott osztály létszámának legfeljebb tíz százalékát tehetik ki, és akkor, amikor a kislány felvételizett, az összevont elsős-másodikos osztályban már volt egy ilyen gyerek.

- Csakhogy az osztályfőnöke szerint ezzel a másik kislánnyal semmi gond nem volt, és szakértői vélemény sem készült arról, hogy speciális nevelésű igényű lenne - magyarázza Kegye Adél. Az iskola azt is jelezte, hogy a panaszos gyermekével egyidőben egy másik, epilepsziás és tanulási nehézségekkel küzdő gyerek is jelentkezett az osztályba és végül inkább az ő felvétele mellett döntöttek. - Ennek a gyereknek a szülei végül mégsem íratták a Waldorfba a gyereküket, de az iskola ezt nem jelezte a panaszosnak, nem ajánlották fel, hogy akkor mégis felveszik a visszautasított kislányt - mondja a jogász.

A szülők azt szerették volna, ha az iskola megtéríti a Waldorf-óvodába járatás költségeit, de ők ezt visszautasították. Azzal érveltek, hogy ezt az intézmény költségvetése nem engedi meg. Az osztályfőnök (aki ettől az ügytől független okból már nem dolgozik az iskolában) azt mondta: elképzelhetőnek tartja, hogy "gyogyós iskolát" említett a telefonban, de ezt csak azért tette, mert a környéken ez a híre a Waldorfnak. - Az igazgatónő is ezzel érvelt: nem akarják, hogy rosszabb hírük legyen, hogy azt higgyék róluk, hogy sok fogyatékos gyerek jár hozzájuk - tette hozzá Kegye Adél. Hozzátették, hogy egyébként nem diszkriminálnak, hiszen autista diákjuk is van.

A hatóság végül nem fogadta el az iskola érvelését. Úgy döntöttek, hogy elmarasztalják az intézményt. Pénzbüntetést azonban - az eljárás költségeinek megfizetésén túl - nem szabtak ki. - Ilyen esetekben figyelembe kell vennünk az iskola anyagi helyzetét, és azt, hogy egy bírsággal a gyerekektől vennénk el a pénzt - mondja a jogász.

A panaszos kislány most egy önkormányzati általános iskolában tanul, egészséges gyerekek között. Nincs mellette folyamatosan külön fejlesztő pedagógus, pedig a Waldorfban azt mondták, hogy enélkül nem tanítható. - Az iskolába szépen beilleszkedett, de a családnak maradandó sebet okozott, hogy ilyen durván utasították vissza a gyereket - állítja Kegye Adél.

(NSZ - Matalin Dóra)