Cigányaink, ill. fajvédőik minduntalan arra hivatkoznak az olaszliszkai lincselés kapcsán, hogy az tulajdonképp csak jogos elégtétel volt egy régi, 1994-es, fehér által elkövetett cserbenhagyásos gázolásért.

Ezen balesetről eddig nem rendelkeztünk konkrét információkkal. A Függelékben teljességében olvasható cikkből most kiderült, hogy azon gázolás elkövetőjét is gyakorlatilag a helyi cigányok hajszolták öngyilkosságba:

"1994-ben egy részeg magyar autós elgázolt a faluban egy roma kislányt. Elhajtott, nem segített a kislányon, ott halt meg az árokparton. Három évet kapott. Még a börtönben megfenyegették, hogy ki ne merjen jönni. Kijött. A házassága tönkrement, a gyerekei majdnem megtagadták. Fenyegették, nem bírta, kőkeményen inni kezdett, végül felakasztotta magát. Ez volt az előzmény. Nem volt itt fajgyűlölet. A romákban ez benne maradt, szunnyadt az indulat, és azok az emberek voltak most a hangadók, akik annak idején megsiratták Szarka Anettkét" - rakják össze ketten a történetet.

A legfontosabbak: “Még a börtönben megfenyegették, hogy ki ne merjen jönni. Kijött. … Fenyegették, nem bírta, kőkeményen inni kezdett, végül felakasztotta magát.” Vajon kik lehettek ezek a fenyegetők, akik miatt a házassága is tönkrement, végül felakasztotta magát? Elképzelhető-e az, hogy nem az elgázolt lány rokonsága? Ki más lett volna, ki másnak lett volna érdeke / alapja…

Mindezek ismeretében elmondhatjuk, hogy
1.) az a fajvédői és cigány érv, hogyaszongya “Szögi megérdemelte a halált, mert az csupán elégtétel volt a múltkori, halálos gázolás miatt”, teljesen alaptalanná vált, hiszen a mokkák már rég megölték a halálos gázolót. (Nem mintha jogilag egy ilyen “érv” bármiféle alappal rendelkezne…)
2.) ahogy látható, cigányainknak nem ez az első gyilkossága. Még akkor sem, ha tevőlegesen a 94-es gázolót nem ők akasztották fel. Ahogy az az interjúból kiderül, a gázoló öngyilkosságának egyedüli oka az ő fenyegetésük volt.

Függelék: az eredeti, teljes cikk:

Olaszliszka 2009: némaság, szorongás és a "kormány lázas semmittevése"

A baloldali érzelmű polgármester csöppet sem csodálkozik azon, hogy a Jobbik a faluban megverte az MSZP-t az EP-választáson. A Kossuth Lajos utca vége felé, ahol a gyilkosság történt, senki nem áll szóba újságíróval, sőt. A kocsma vendégeinek bőbeszédűsége kárpótolja a vándort a faluban, melyet elkerül mindenki.

"Korrekt ítélet volt, megnyugtatta az embereket Olaszliszkán - válaszolja érdeklődésünkre Fekete Gyula, a település polgármestere. - De engem a mai napig zavar, hogy ebből a nyolc emberből senkinek nem jutott eszébe, hogy elmondja az igazat. Akik végignézték és nem tettek ellene semmit, azokról megvan a véleményem. Viszont kellemes bizsergést éreztem, amikor az ítélet után a faluban a hozzátartozók, rokonok elkezdtek pletykálni egymásra. Elképzelhető, hogy még vannak idekinn olyan emberek, akik tevőlegesen részt vettek a tanár úr meggyilkolásában, és egyáltalán nem haragudnának meg az olaszliszkaiak, ha még esetleg valakit bevonnának az ügybe és megbüntetnék."

"Érdeklődve olvastuk a hírt, hogy egy rendőrnek pár napja elvették a fegyverét."

"Ez a Dankó Pista utcai csapat volt. Az történt, ami szokott. Hozzájutottak egy kis pénzhez, elkezdtek duhajkodni, valamelyikük kihívta a rendőrt, amikor pedig megérkezett a rendőr, közösen ellene fordultak. A Dankó Pista utcáról azt kell tudni, hogy 1980-ban, amikor a tanácson dolgoztam, és kimentem összeírni, 28 személyt találtam ebben az egy családban. Ebből a családból mára kinőtt egy kolónia. Három éve temette a református pap a Juliska nénit, aki ennek a családnak a méhkirálynője volt, elnézést a hasonlatért. A pap 80 unokától és 70 dédunokától búcsúztatta."

A rendszerváltás előtt 217 roma élt a faluban, számuk 19 év alatt elérte az 550-et. Az összlakosság viszont nagy arányban csökkent. Az emberek mennek el, nincs munkahely, magyarázza a polgármester. A munkanélküliség 30 százalék fölötti. Az önkormányzat a legnagyobb munkáltató, 70 embert foglalkoztat különböző intézményeinél. Az Út a munkához program keretében 153 embernek állapítottak meg állási támogatást. Árkokat ásnak, rendbe teszik az átereszeket, az utak mentén kaszálnak, kőműves munkát végeznek, az árterületen az utakat megtisztítják.

A falu cigány önkormányzata a közelmúltban feladta a harcot. Ez már kétszer is előfordult, teszi hozzá a polgármester. 2006-ban 550 emberből 42 vallotta magát romának, 17-en mentek el szavazni, és megválasztottak egy kis baráti társaságot. Előtte szerinte olyan testület volt, mely jobban lefedte a roma lakosságot.

"A Jobbik azt mondja, amit az emberek elvárnának"

Fekete Gyula baloldali érzelmű embernek tartja magát. "Pártba sose léptem be - mondja -, de 2002-ben felkerültem az MSZP megyei listájára. Sokadik lettem, nem kerültem be, de ez egyfajta bélyeg volt rajtam a településen, mert itt a lakosság nagy része mindig is a Fideszre szavazott. Énnekem tehát baloldalt dobog a szívem, de elmondtam már egy lapnak, hogy azért verte meg itt is a Jobbik a szocialistákat, mert az embereknek elegük van a kormány lázas semmittevéséből. Látják, az elmúlt években nagyon keveset tett azért, hogy ők biztonságban érezzék magukat. Azok az emberek viszont, akik a zsiványságra szakosodtak, nem kapják meg a megfelelő büntetést.

A Jobbik azért tört előre, mert azt mondja, amiket itt elvárna az ember. Félreértés ne essék, nem értek egyet minden dolgukkal. A Jobbik azt mondja, a csendőrséget vissza kellene állítani. Én nem mondom, hogy ez jó lenne, de olyan törvénynek kellene lennie, amely az intézkedő rendőrt megvédi. Én még hallottam a nagyszüleimtől, hogy amikor Olaszliszkán csendőrök voltak, ha az emberek meglátták, hogy ott a tollas kalap az irodában, akkor mindenki behúzta fülét-farkát, és sunnyogva mentek el még az ablak előtt is. Akkor nem volt az, hogy elveszem a csendőrtől a puskát, leverem a kalapot a fejéről."

Jelenleg két körzeti megbízottja van a falunak, és több mint 30 polgárőr tevékenykedik. A polgármester is szokott járőrbe menni. "Megnyugtatja ugyan a lakosságot, de a polgárőrség nem helyettesítheti a rendőrséget - magyarázza Fekete Gyula. - És jobban működne, ha több ember venne részt benne, és minden nap reggeltől estig lenne szolgálat. De nincs tragédia nálunk, nem olyan rossz a közbiztonság. A 2006-os gyilkosság annyira rossz színben tüntetett fel bennünket, hogy aki nem ismeri a települést, el sem mer jönni." Ez pedig csapás azokra, akik a falusi turizmusból próbálnának bevételt szerezni.

Az újságíró csak rossz hírünket viszi

Szögi Lajos emlékhelyének környékén meg sem próbáltam beszélgetni. Az emberek visszaköszönnek, de lényegében átnéznek az idegenen.

"Mondja, milyen a hangulat erre mostanában?" - teszem fel a hülye kérdést az emlékhelytől kétszáz méterre egy idősebb asszonynak, aki unokáit terelgeti.

"Az enyém jó, azt nem tudom, arra másoknak milyen."

"Miért fényképezi a házamat az engedélyem nélkül?!" - kiabál rá ebben a pillanatban Annára, a fotósra a szomszédasszony.

"Látja, feszült" - kommentálja nevetve az idős asszony.

Ennyi volt a beszélgetésünk.

"El tudna kalauzolni a Kossuth utcában egy családhoz, aki hajlandó beszélgetni velünk?" - kérdezem később Németh Józseftől, a Roma Polgárjogi Mozgalom alelnökétől.

"Szerintem senki nem hajlandó. Félnek az újságíróktól. Többségében kiforgatták a szavaikat."

Nem szívesen beszélget velünk ő sem, mert "aki eddig szerepelt a médiában, azt mind megfenyegették". Egyébként meg, ami a médiát illeti, "azok, akik eddig rossz hírét vitték a falunak, most jöjjenek vissza, és próbáljanak valami jó hírt is vinni. Maga is legyen már olyan fair, hogy nem eláztató cikket ír!".

"Miért bomlott fel a cigány kisebbségi önkormányzat?" - próbálkozom azért.

"Én már régóta nem vagyok benne. Azt gondolom, ha valami nem megy, ne erőltessük. Ez az egész cigány önkormányzatiság szerintem egy nagy elterelő hadművelet. Nincs lehetőségük arra, hogy megvalósítsák a terveiket."

"Ebből a kis pénzből nem tudtunk segíteni a romáknak - válaszolja Lukács Attila, aki benne volt a legutóbbi testületben. - Iskolát szerettünk volna, meg internetet, de nem sikerült. Meg a cigányság sem úgy állt hozzá."

Míg kocsmában jól időzünk

A falu közepén az egyik kocsmában találunk némi életet. Egy vendég jöttünkre megissza italát és távozik, egy másik választ pár számot a zenegépen, hogy ne kelljen velünk beszélgetni.

Egy ötven fölötti nyugdíjas őrnagy, mérnök és versfaragó az első, aki szóba áll velünk. Egész nap itt ül, olvasgat, írogat, iszogat, beszélget, néha gitározik, zenét hallgat.

"A polgárőrségben részt vesz?" - kérdezem a katonamúltra utalva.

"Nem, nekem más a feladatom. Én nem érek rá éjszaka az utcát járni. Éjszaka írok meg iszok meg nőzöm."

"Hallod a zenét? Hobo! Mutatok egy jelképet, és akkor megérted, ki vagyok."

"Gondoltam, hogy nem szabad, demokrata szavazó" - mondom neki a Fidesz-jelvényt megszemlélve.

"Én titkos ügynök vagyok, meg hobó meg magyar meg fideszes."

"Hogy volt az az este, amikor a Dankó Pista utcában elvették a rendőr fegyverét?"

"Majdnem részese voltam. Ennek is akkora története lesz, benne lesz a könyvemben" - feleli. Így nekem csak vázolja a jelentet. Aznap este látta, hogy a központi kocsmából kijön 8 cigány ember. Egyikük hívta is, menjen velük a Dankó Pista utcába, de nem ment, mert a csapatból egy másik felhívta, hogy "te, ide figyelj, ne gyere, mert itt balhé lesz, megkapták a lóvét".

"Tudni akarja a teljes igazságot?" - térít vissza bennünket a Szögi-gyilkossághoz a pultnál söröző ember.

"Persze."

"1994-ben egy részeg magyar autós elgázolt a faluban egy roma kislányt. Elhajtott, nem segített a kislányon, ott halt meg az árokparton. Három évet kapott. Még a börtönben megfenyegették, hogy ki ne merjen jönni. Kijött. A házassága tönkrement, a gyerekei majdnem megtagadták. Fenyegették, nem bírta, kőkeményen inni kezdett, végül felakasztotta magát. Ez volt az előzmény. Nem volt itt fajgyűlölet. A romákban ez benne maradt, szunnyadt az indulat, és azok az emberek voltak most a hangadók, akik annak idején megsiratták Szarka Anettkét" - rakják össze ketten a történetet.

Második beszélgetőtársam is fideszesnek vallja magát. A rasszizmus ellen a maga részéről azt javasolja, hogy "a társadalomban kell több pénzt hagyni, a termelő szférában, és akkor nem számít, hogy az ember innen jött, onnan jött". A Jobbikról meg azt mondja, "én nem engedném meg, hogy valaki magyarabb a magyarnál. Ez már a rasszizmus alsó határa".

A romák ügyére egyébként mindketten humanista megoldásokat választanának, ha a ő kezükben lenne a kormányrúd.

"Az oktatásba kellene önteni a pénzt. Ezeket az embereket tanítani kell" - mondja a katonapoéta.

"Én azt mondom, termelő szféra, termelő szféra, termelő szféra" - üti az asztalt a másik.

Ebben a kérdésben már tegnap sem tudtak megegyezni.

"Tudják, mit, csináljuk a kettőt egyszerre. Egészségükre!"

(Hírszerző – Nagy László)

Olvasó: némi kritika, meg plusz infók

Már megint olyasvalakit sztároltok, aki nem érdemli meg. A leírásból nekem úgy tűnik, a fickó '94-ben ittasan vezetett, cserbenhagyás miatt ült, a szabadulás után nem inni kezdett, hanem ott folytatta, ahol abbahagyta: már 94-ben is részegen vezette az autóját, ugye, felakasztotta magát. Nem ismerem a részleteket, hogy kik és hogyan "fenyegették", de ne kenjünk már mindent a cigányokra. Egy instabil, zavart ember lehetett, az egész azzal kezdődött, hogy ittasan vezetett, ilyesmit normális ember nem csinál, utána meg nem látom azt a kényszerítő helyzetet, hogy csak az öngyilkosság maradt volna számára. És hátha azért lett öngyilkos, mert a családja teljesen magára hagyta? Miért nem a feleségét és a gyerekeit gyilkosozzátok le? Kicsit azért figyeljünk a valóságra, az olvasók nem hülyék teljesen.

ITT találtam a következőt:

Csoma László alezredes aki a sárospataki közrendvédelmi osztályvezetője volt egy korábbi történettel kezdte:
1994-ben egy ittas olaszliszkai férfi elgázolt egy 5 éves kislányt aki a helyszínen meghalt. Mivel a rendőrök épp a környéken tartózkodtak és ismerték a gázolót azonnal a lakására mentek, ahol a ház alatti garázsban megtalálták a sofőrt és a járművet, amikor is megérkezett 8-10 kisebbségi, akik meg akarták ölni az elkövetőt. A rendőrök bezárták a garázsajtót, de azt betörték és a kaszákkal és más eszközökkel felfegyverkezett romák szétverték a garázsban álló autót és megpróbáltak a lakásba is betörni. Csak a közben kiérkező erősítésnek köszönhető, hogy nem történt meg akkor a lincselés. A szétszéledő romák halálosan megfenyegették a rendőröket, aminek semmi következménye nem volt utána.

Ezt azért érezte az alezredes úr fontosnak elmondani, mert az akkori majdnem lincselés fő embere Horváth Dezső volt, aki a másodrendű vádlott.

Kuruc.info / A.S.:

1.)    a szövegből az derül ki (“kőkeményen inni kezdett”), hogy csak (jóval) a börtönből való kijövetel után kezdett el tényleg komolyan inni – azaz semmiépp nem “ott folytatta, ahol abbahagyta”.

2.)    A fenyegetések nem szűntek meg a pali kijövetele után sem. Nem kizárt, hogy a házassága is ezért ment tönkre – például a felesége állandóan a szemére hányta, hogy az akkori részegsége miatt következett be a baleset, és például emiatt élnek állandó életveszélyben. De ezt, persze, nem mondjuk biztosra.

Hogy kik fenyegették emberünket? Valószínűleg ugyanazok, akik a börtönben is – ami, ahogy az szinte teljes bizonyossággal állítható, az Olvasónk által idézettek fényében is (hiszen meg próbálták lincselni már aznap) a cigányok lehettek. Kinek másnak lehetett volna az érdekében? A családja fenyegette volna? Sokkal valószínűbb az, hogy a felesége, ill. gyerekei csupán állandóan a szemére vetették az ügyet, de nem ők fenyegettek. Van különbség a “hibásnak tartás”, “elég volt belőled és az életviteledből!”-özés és az akár életveszélyes fenyegetés között… Miért tettek volna ilyet a családtagok? Mi előnyük származott volna belőle? Ahogy fentebb már kifejtettem: a meg nem szűnő*, a cigányoktól érkező fenyegetések is vezethettek a családon belüli légkör megromlásához.

*: ne feledjük, hogy, idézzük a cikket, “A romákban ez benne maradt, szunnyadt az indulat”, és azt, hogy a cigányoknál a vérbosszú, a “szemet szemért” intézménye ma is él. Miért hagyták volna békén az illetőt, ha a gyilkosságára hivatkozva még 12 év elteltével is simán meglincselték Szögi Lajost?

3.)  Lássuk a következőt: “a családja teljesen magára hagyta”, és ezért menekült az öngyilkosságba, és ahhoz köze nem volt a fenyegetésekhez, bárkitől is származtak volna azok. Ez, természetesen, lehetséges (hiszen mi, fehérek, kultúránkból fakadóan úgy “működünk”, hogy megvetjük, kiközösítjük a gyilkosokat, ami extrém esetben családon belül is történhet). Valószínűségét azonban sokkal kisebbre becsüljük, mint a cigányok fenyegetése miatti öngyilkosságot. Természetesen azt is számításba vesszük, hogy a családi légkör megromlásába vastagon belejátszott a férfi – tényleg nem mentegethető – gázolása.

4.) Eszünkbe se jutott “sztárolni” a gyilkost. Ugyanúgy viszonyulunk hozzá, mint pl. a gadnai gazemberekhez, akiknek szintén szárad emberi élet a lelkükön.

5.) Köszönjük az idézetet!