A Függelékben teljességében idézett cikk legeslegfontosabb megállapítása:
"Toma Attila a tárgyaláson leszögezte: a bíróság a bizonyítási eljárás során az ügyben semmiféle rasszista szándékot feltárni nem tudott, annak hiányát alátámasztják a nyomozási szakaszban tett sértetti nyilatkozatok is."
Tehát: nem a származása miatt gyilkolta meg a bepiázott alkesz a cigányt. Ráadásul ez már a második, hivatalos, ezirányú közlés - az első ITT található (amit aztán a Népszabadság is - egyik korrektségi rohamában - beismert).
Persze, ez nem fogja megakadályozni balliberális, cigányfajvédő értelmiségünket abban, hogy ezt a gyilkosságot is belevegyék az "ennyi és ennyi szegínromát gyilkoltak le az elmúlt évben" mantrába. Példák azon külföldi újságcikkekre, jelentésekre, amelyek ezt a praktikát követték: Washington, Globe and Mail, ORF; egyéb példa ITT.
Ahogy a Száva Vince-féle MCF Roma Összefogás Pártot sem, hogy (alább teljességében látható) kampányfilmjében ne hivatkozzon Fényeslitkére. Egy kép abból; ehhez nem kell különösebb kommentár:
Kedves Olvasónk! Ki hazudik: a külföldi sajtónak "súgó" cigányfajvédők (Hell István, Mohácsi Viktória és a többi szenny alak) és a nyíltan Fényeslitkével kampányoló MFC, vagy mi, amikor, immár majd' egy fél éve szóvá tettük-tesszük, hogy talán nem kéne rászístá gyilkosságként hivatkozni a településen történtekre?
Az MCF Fényeslitkére hivatkozó kampányfilmje:
Függelék: az eredeti cikk:
11 év fegyház a fényeslitkei késelőnek első fokon
Nem jogerősen tizenegy év fegyházbüntetésre, valamint kényszergyógykezelésre ítélte kedden a Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Bíróság azt a 41 éves férfit, aki egy 14 éves fiút halálosan, egy 16 éves fiatalt pedig súlyosan megsebesített egy késsel tavaly Fényeslitkén.
B. Imrét több emberen elkövetett emberölés bűntettének kísérletében találta bűnösnek a megyei bíróság. Az ítélet ellen a védelem fellebbezést nyújtott be, így az nem jogerős.
A bíróság által ismertetett vádirat szerint a vádlott 2008. június 15-én a Fényeslitkén lévő presszó előtt előzetes szóváltást követően egy 11 cm pengehosszúságú késsel a 14 éves fiút négyszer, míg annak 16 éves társát egyszer mellkason szúrta.
A fiatalabb fiú a helyszínen meghalt, míg társa életveszélyes sérülést szenvedett; életét csak az időben érkezett orvosi segítség mentette meg. A férfi a bűncselekmény idején közepesen ittas állapotban volt. Vallomása szerint ezen a napon tettét megelőzően is fogyasztott alkoholt, majd - egy korábbi munkabalesete miatt rendszeresen szedett - gyógyszert vett be.
hirdetés
Az ivást este a presszóban folytatta, itt találkozott a két fiúval, akik egy láda sörért mentek be a vendéglátóhelyre. A pultnál álló B. Imre sérelmezte, hogy a fiúk hátat fordítottak neki, akik erre a "Gyere ki, játsszuk le!" visszaszólással reagáltak. A vádlott erre kést ragadott és a presszó ajtajánál megszúrta a két fiút, majd elmenekült a helyszínről. Később ő maga értesítette a rendőrséget.
A rendőrök a település temetőjében találták meg a szemmel láthatólag zavart férfit. A szabolcsi bíróság B. Imrére tizenegy év fegyházbüntetést szabott ki, mellékbüntetésként nyolc évre eltiltotta őt a közügyek gyakorlásától, és elrendelte a férfi kényszergyógykezelését.
A vádlott beismerte bűnösségét, de arra hivatkozott, hogy az esetből semmire sem emlékszik, valamint hallucinációk gyötörték. A bíróság a vádhatósággal egyezően állapította meg a tényállást és elfogadta a korábban indítványozott vádbeli minősítést - a több emberen elkövetett emberölés bűntettének kísérletét - is.
Toma Attila bíró az ítélet indoklásában elmondta: az ügy nehézségét nem annyira a jogi, inkább az igazságügyi elmeorvosi szakkérdés adta, mivel az elmúlt tárgyalásokon kétségek merültek fel a vádlott beszámíthatóságával kapcsolatban. A bíróság által többször meghallgatott orvos szakértők viszont egyértelműen kizárták a vádlott kóros ittasságát és az elvégzett vizsgálatok után beszámíthatónak nyilvánították őt.
A bíróság súlyosbító körülményként a vádlott ittasságát említette meg, illetve azt, hogy a hasonló jellegű bűncselekmények elszaporodtak az elmúlt időszakban. Enyhítő körülményként a vádlott megbánó magatartását, a cselekmény kísérleti szakát, a sértettek provokatív viselkedését, visszaszólását, valamint B. Imre büntetlen előéletét vette figyelembe.
Toma Attila a tárgyaláson leszögezte: a bíróság a bizonyítási eljárás során az ügyben semmiféle rasszista szándékot feltárni nem tudott, annak hiányát alátámasztják a nyomozási szakaszban tett sértetti nyilatkozatok is. A nem jogerős ítéletet az ügyész tudomásul vette, a védelem enyhítésért és eltérő minősítés meghatározásáért fellebbezett.
A per a Debreceni Ítélőtáblán folytatódik.
(zsIndex)