A Magyar Nemzetben ma megjelent, a hírhedt Durándával kapcsolatos cikk következik, amelyből többek között a címben is szereplő eset is kiderül. Saját szkennelés, mivel online verzióban még nem létezik.

Felszámolás előtt áll a gyöngyösi zsellérsoros cigánytelep, a Duránda. Ha a városvezetői szándék valóra válik, a környező településeket hónapokon belül elözönlik a romák. Sokak szerint Gyöngyös áttestálja szociális és közbiztonsági problémáit az agglomerációra. A Duránda lakosai azt mondják: a polgármester korrupt és cigányüldöző. A polgármester nem mond semmit.

Sár, kutyák, egymásba szaladó sikátorok. Alig kászálódunk ki az autóból, máris jókora csapat vesz körül bennünket. Közöljük, hogy újságtól vagyunk, és a Duránda lakosainak sorsa érdekel.

- A kisebbségtül? - kérdi egy apró, csontos öregasszony.

- Nem - mondja neki egy férfi. - Riporterek.

- Jól van, fiam - néz rám a néne -, mit akarsz?

- A kitelepítés miatt jöttek, Aranka - felel a férfi.

Tatár László nem tudja, hogy mi a célja Hiesz György polgármesternek. Az önkormányzati képviselő szerint a polgármester kezdeményezésére döntött úgy a városvezetés, hogy saját forrásból vállalja Gyöngyös északnyugati „zsellérközös városrészének" fejlesztését. Az illető terület azonban jelenleg sűrűn lakott cigánytelep. Úgy tűnik, sürgős a kivitelezés: májusban kezdődik, és a tervek azt mutatják, hogy 2010-re el is készül, mintegy 350 millió forintból. Az önkormányzati közlemény szerint növelik a beépíthető területeket, a közterületek pedig csökkennek. Ehhez ingatlanok megvásárlására, bontásokra és telekátalakításokra is szükség van. Tavaly elkezdték felvásárolni a házakat.

Lakatos Zsolt önkormányzati képviselő, az Együtt Gyöngyösért Roma-Magyar Egyesület elnöke azt állítja, a cigányság tudatos kiszorítása folyik: olyan olcsón veszi meg a város az ingatlanokat, hogy az árból véletlenül se lehessen Gyöngyösön - legfeljebb a környék kistelepülésein - lakható házat kapni. Így a városvezetés szerzi meg a jó közlekedéssel rendelkező és csodás természeti környezetben fekvő területet.

Korábban vitára adott okot az állattartás szabályozása is. Lakatos Zsolt ezt is a romák kiszorításának egyik módszereként értékeli:

- A környékbeli cigányok zöme lótenyésztéssel foglalkozott. Igaz, sokszor nem állatbaráti módon, vagyis hát elég szűk helyen tartották a lovakat, de higgye el, nagyon szerették őket. Inkább maguk nem ettek, de a lónak mindig adtak. Tavaly a polgármester kezdeményezésére megtiltották a lótartást egész Gyöngyösön, ezzel is kényszerítve a romákat, hogy elmenjenek.

Egy cigány család ezért került a hat kilométerre fekvő Atkárra. Atkár polgármestere így felel a kérdésemre:

- Nézze, azt nem tudom megakadályozni, hogy ha valaki itt ingatlant akar vásárolni, megtegye. Valóban lakott itt egy család, de mivel a lótartás szabályait nem tartották be, a környékbeliek nem tudták Őket befogadni.

Lakatos ezzel szemben azt állítja, valakik „begyújtották" Atkáron a Durándából elszármazott romák házát. A kisebbségi képviselő érthetőnek tartja, hogy „ezzel nem dicsekszik a polgármester". Az esemény tudósításaiból és a rendőrségi nyilatkozatokból azonban kiderül: valójában kövekkel dobálták meg a házat, illetve a családfő beszélt gyújtóbombás fenyegetőzésről. (Kuruc.info: a szokásos cigány “igazmondás”, önsajnáltatás) Ami tény: több mátraaljai településen, így Halmajugrán, Gyöngyösorosziban, Karácsondon, Adácson is felborzolta a kedélyeket a durándai családok kiköltözésének híre, hiszen ennek következtében segélyezési és közbiztonsági problémákat (Kuruc.info: gy.k. élősködő-segílyesek és ráadásul még bűnöznek is a beköltöző cigányok) is át kell vállalniuk a kistelepüléseknek.

Hiesz György azonban közzétett egy nyilatkozatot, miszerint szó sincs kitelepítésről. „Abba nem szólhat bele senki, hogy lakásproblémáit ki hogyan oldja meg. De tisztában vagyunk azzal, hogy a környezet és az épületek állapota miatt a tulajdonosok nem számíthatnak sok pénzre. Éppen ezért tervezzük, hogy a romák közreműködésével a Durándában olcsó technológiával építünk bérlakásokat." Az erről tudósító Gyöngyös.info internetes cikke alatt egy hozzászólás található: „Hiesz György szerint ezek fals infók. Ha mégis megindul a kiköltözés, egy házat az ő háza mellett/közelében megveszünk (a többi falu lakosaival együtt) egy 9 gyerekes lovas roma családnak. Ő is élvezze ki őket!" (Kuruc.info: brávó, így kell ezt csinálni. Putris-bűnözőcigányt minden fajvédő mellé!) Aláírás: Egy vámosgyörki férfi.

Tavaly bejárta a Heves megyei sajtót az a hír is, miszerint tömegesen telepítik a Jászságba a gyöngyösi romákat. Az egyik jászberényi újság szerint úgy kéne visszavágnia (Kuruc.info: “visszavágnia”… Már a szóhasználat is arra utal, hogy finoman szólva nem a legjobb polgárok a romák…) Berénynek, hogy a mátraaljai városba költözteti cigányait. Jászárokszállásra csakugyan megkezdődött a gyöngyösi cigányok átáramlása; számos helyi lakos rögtön tiltakozott a közbiztonság romlása miatt. Szebenyi Zoltán, a helyi rendőrőrs parancsnoka szerint azonban ennek a betelepült három gyöngyösi családhoz nincs semmi köze. (Kuruc.info: persze, marslakók okozzák azt, hogy nagyhirtelen megugrott a bűnözés, amikor beköltöztek a cigók… Fajvédő idióta.)

Fölvetem Lakatos Zsoltnak, hogy a polgármester közleménye szerint szociális bérlakások épülnek majd a területen, s ha így lesz, az a szegényebb sorsú cigányoknak később hasznára válhat. De a roma vezető szerint elképzelhetetlen, hogy aki kiköltözni kényszerült, visszaevickélhessen.

- Kitiltják a cigányokat! Kétmillióért nem lehet házat venni, pedig annyit akarnak adni nekünk - kiabálják az emberek Durándán.

— Mennyibe kerül egy ház Gyöngyösön?

—Huszonkettő - szögezi le Aranka.

- Tíz-tizenkét millió - mondja a mellette álló ember. - De hát ezekért akarnak kétmilliót adni? Gyönyörű nagy lakásokért? - mutat bizonytalan mozdulattal az épületekre. - Az enyém is négyszobás majdnem!

- Azért egy kis felújítás ráférne, nem?

- Arra nem ad az önkormányzat - mondják. - Csak elteszi a sok állami pénzt. (Kuruc.info: tessék mondani, a magyaroknak ad pénzt felújításra az önkormányzat? Ha nem, akkor meg a cigányok miért követelnek ere (is) zsozsót?)

Aranka erőlködik, hogy menjünk be hozzá. Rendesen le van betonozva az udvar, azon át folyik az utcára az esőlé. Kerti csap, mutatják: víz. Odabent kapcsoló kattan: villany. Épp csak gáz nincsen. (Meg telefon,

járda, csatorna, árok.)

- Vályog - Aranka megsimogatja a rózsaszín falat. Alacsony szobába fordulunk. Áll a cigarettafüst (Kuruc.info: erre van pénz, mi?), a rádióból zene szivárog, ketten kártyáznak az asztalnál (Kuruc.info: … ahelyett, hogy esetleg munkát keresnének. Erre van idejük, mi?). Hatalmas termetű fiatalasszony hever az ágyon, s mikor meglát, a kendőjét kacagva húzza a fejére.

- Jaj, le ne fotózzanak mán!

Aranka betaszigál a fürdőszobába.

— Na, ezt fényképezzék!

Királykék csempe, tükör, vécékagyló. Aranka közel hajol:

-- Nem hagyom kiirtani a cgányokat - közli. - Fölmegyek Pestre. A minisztériumba. Mert a miskolci kapitánytól indult a baj. Most van olyan minisztérium, hogy nem szabad azt mondani senkire, hogy cigány. (Kuruc.info:  IQ-hegyek…)

A férfiak még kint topognak az utcán.

- Az anyánk itt nyomott ki, itt nőttünk föl! - kiabál egy bajuszos ember. - Jó nekünk ez a ház, csak hagyjanak békében! Vagy adjanak pénzt, hogy meg tudjunk élni, lehessen szebb lakásunk. Idáig is húsz házat pusztított le a tanács - mutat a sorok közti házhelyekre (Kuruc.info: valószínűleg arra céloz, hogy a cigányok lassanként széthordták a házat – először a nyílászárók, kábelek, vízszerelvények, majd a téglák -, és amikor a ház emiatt életveszélyessé, bontandóvá vált, az önkormányzatnak le kellett azt bontania. Ez állhat a “cigányirtás”, a “ház-pusztítás” hátterében). - Huszonötezer forint szociálist kapunk (Kuruc.info: amire még rájön a csépé meg ezer másik segíly…)! Maga megél huszonötezerből?  (Kuruc.info: tessék mondani, cigire van pénz?)

- Nem.

Egymás szavába vágnak:

- Belenőttünk a lovakba, ebből tudunk üzletelni. Ha ló nem lenne, meghalnánk. Ebből élünk meg a vasazásból.

- Volt két-három lovam, megbüntettek hetvenötezerre, az idáig százezer. Megmondta a jegyző: ha lovat tanál, vagy ha az egész gyöngyösi környezetben ló lesz, ötszázezerig fog büntetni. Meg is büntettek. Most se ló, se pénz.

- Hát ha tőlünk elveszik a lovat, a magyartól vegyék el az autót! Ugyanaz! De csak elvette a Bozsik úr, rohadjon meg a gyomra.

Fehér hajú, fehér bőrű (Kuruc.info: nemcigány, amit a következőkben leírtak is egyértelműsítenek) néni tipeg a csoporthoz, megfogja a karomat:

- Itt lakom a pataknál, tessék már megnézni.

Elkísérjük. A sárba cserép- és törmelékdarabokat helyezett valaki a járás megkönnyítése végett. Az egyik pocsolyában kék plüsscsacsi ázik. A kutya nem bánt. Alacsony konyha, linóleum, viaszosvászon.

- Először ötmilliót akart adni az önkormányzat, másodszor csak négymillió-valamennyit. A becsüs azt mondta, hat és felet lehet kérni érte. A fiam itt lakik szemben, ők is leadnák, és akkor egyszerre vennénk valamit. Tavalyelőtt a fásfészeremről leszedték a cserepet, nem mertem szólni. Jóba kell lenni velük, akkor nem bántanak. Nagyon szeretnék elmenni, de nem tudjuk, hogyan sikerül. Hát ezt tessék majd megmondani odabent, a tanácsnál.

- Újságírók vagyunk.

- Jaj, azt hittem... akkor a fiam szomszédjához menjenek.

Átmegyünk: tiszta, tágas lakás, a középkorú házaspár hellyel és kávéval kínál. Azt mondják, a házért-telekért hétmillió-nyolcszázezret akar adni az önkormányzat. Nagyon mennének már ők is.

Hídpénzt is szedtek egy időben - meséli az ember. - Ott állt pár suhanc a patak hídján, és csak azt engedték át, aki fizetett. A betörés mindennapos. Itt szemben agyonütötték a szomszédasszonyt, mert rájuk szólt. (Kuruc.info: ehhez nem kell kommentár…)

A Gyöngyös.info közli dr. Márkus Márta gyermekorvos nyilatkozatát, mely szerint a helyi gyermekorvosi rendelőben naponta fordul elő garázdaság: ordítozás, verekedés. Főleg akkor verekszenek a kis betegek szülei, ha valaki szóvá teszi a lopásokat. (Kuruc.info: nem csoda, hogy az orvosok is menekülnek a cigánytelepek közeléből… lásd pl. EZT és az onnan induló hivatkozásokat) Elviszik a színezőket, könyveket, filctollakat, játékokat. Elvitték a váróból a székeket, sőt az udvarról a csúszdát.

Csupasz házhelyre mutogat a férfi, aki megátkozta a jegyzőt. A betonon a felszaggatott műanyag padló cafatai.

- Itt lakott a fiam kilenc gyerekkel, kiűzték őket. Két éve nem adnak nekik házat. Megmutatom, hová mentek be.

Locsogunk a sárban. A ferde falú vályogviskóban egymásba nyiló, apró szobákat mutat az ember. Bolond meleg van, a perzsaszőnyegen izzik a hősugárzó.

Hatalmas autó áll a kertben. Makulátlan fehér, mint a tejszín.

- A fiamé - mutatja büszkén.

- Mit dolgozik?

- Segédmunkás. De olyan rohadék az önkormányzat, hogy nekem semmit nem ad. Csak el akar űzni. Pedig itt vannak eltemetve anyámék, apámék. Itten közel van a kórház, hogy ha ne adj' isten valami problémára volna. Erre sincsenek tekintettel. Pedig két infarktusom volt. Várjanak, kihozom az igazolást - fordulna visszafelé a házba, de biztosítjuk, hogy hiszünk neki.

Mély medrében rohan a patak, kibelezett fotel hever a partján égnek meredő lábakkal. Palackok, tejesdobozok, cigarettásdobozok, rossz ruhák. Széttépett pelenkák vattacsomói. Temérdek kutya- ürülék.

A háttérben a Mátra büszke vonulata, felhő ül a tetején.

- Amikor Mátrafüreden elolvad a hó, feljön a patak, elönt mindent, aztán visszamegy - mondja egy köpcös, piros pulóveres ember. - Tessék bejönni hozzám is, nézzék meg, milyen a ház, aztán majd tessék szólni a tanácsnál.

- Nem a tanácstól vagyunk.

- Hát honnan?

Az egyik ház helyén, a placcon kitárt ajtajú fekete autó áll, benne nagydarab, kopasz fiatalok cigarettáznak, nevetgélnek. Döng a zene. Kövér férfiú közelít az egyik portáról hadonászva, már messziről kiabál:

- Nyolcvanban még mi laktunk a városban! Három, négy szobánk volt, fürdőszobánk! Aztán idetettek a gunyhókba. Innét is menjünk?! Azt ígérték, építenek nekünk szép lakásokat. Nézzenek föl, a dombra, ni! Ott tiszta Amerika van! Arról volt szó, hogy nekünk csinálják. Most építik a szép lakásokat, már át is vitték a gázt, de nem nekünk csinálják, hanem a magyarnak, pénzért (Kuruc.info: még ő is elismeri, hogy a magyarok alkalmasint fizetnek a lakásért. Hogy a cigányok miért várják mégis el, hogy azokat ingyen megkapják? A pofátlanságnak nincs határa…). Ezt mondja meg odabent. A polgármester milliárdokat kapott ezért, megmondom Őszintén.

Tologatja a felhőket a szél. Néha kisüt a nap, és felragyognak körülöttünk a pocsolyák.

- Csikágó van itten - lép egész közel egy kicsiny, habogó ember, csaknem a mellkasomig dugja a fejét. - Csikágó. Bűnözők, rablók mind - mutat a háta mögé.

- Menj mán innen! - szólnak rá nevetve.

A cigánytelepek felszámolására 2009-ben egymilliárd forinttal több van az állami költségvetésben. A kormány szerint az idei programok keretében új lakásokba költöztetik a cigány családokat, illetve felújítják a lakásokat. Szerettem volna megkérdezni Hiesz György szocialista polgármestert, miért olyan sürgős a Duránda rehabilitációja, hogy a külső források kivárása helyett a város saját büdzséjéből fedezi és a tervek szerint egy hónap múlva elkezdi a szanálást, májusban pedig az építést. Megkérdeztem volna, mit gondol a luxuslakóparkról, ingatlanpanamákról szóló híresztelésekről. Kíváncsi lettem volna, szerint, nem lehetne- e megfékezni a nyilván kis létszámú bűnözői csoportot a tisztességes többség védelmében, hogy méltányosnak tartja-e a cigányoknak kínált összeget, s hogy nem lehetett volna-e a lótartást rendeletekkel és ellenőrzéssel szabályozni. A polgármester titkárságán azonban - Hiesz György sűrű elfoglaltságára hivatkozva - többszöri próbalkozás után is elutasítottak.