A tegnap esti, ATV-s Civil a Pályán műsorában Mohácsi Viktóriát (SZDSZ-es fajvédő EP-képviselő) eresztették össze Szepessy Zsolttal, Monok igen karakán és kulturáltan megnyilatkozó polgármesterével.

A műsor első része ITT, a második ITT található.

Mohácsi hozta a szokott formáját: érvelésképtelen volt és demagóg, primitív “érvekkel”, klisékkel próbált operálni.

Amikor a cigánybűnözésről esett szó, rögtön elkezdett magyarázni, hogy igen, de a magyarok is bűnöznek. Egyenesen kimondta (az első rész -2., ill. a második -22. percében), ha egy kivétel van, akkor már nem lehet általánosítani (“De nem lehet általánosítani, mert ha én vagyok egyedül a kivétel, higgye el, hogy végigjártam az iskolát, már nem igaz ez a megállapítás”). (A luvnya nem ismeri a “kivétel erősíti a szabályt!" közmondást.)

Amikor Mohácsi a történelmi sérelmekre hivatkozna (hogyan üldözték szegín romákokat évszázadokon át egész Európában), még Dési is besokall, és kijelenti, “nem lehet mindig történelmi sérelmekre hivatkozni”.

Vikike egyéb képtelenségeket is állít: ”naponta több száz, ezer embert bocsátanak el… előbb-utóbb a társadalom túlnyomó többsége munkanélkülivé válik”. Ezzel is össze akarja mosni szegény a cigányságot a gádzsókkal, azt sugallva, hogy a magyarok munkanélkülisége is ugyanarról a tőről fakad, mint a cigóké.

Akárcsak a múltkori, most is ajánlott Civil a pályán-adásban, Szepessy nagyon sokat beszél arról, hogy milyen harcok árán tudja csak a cigányokat iskolába járásra kényszeríteni. A 60-ból 5 ráadásul, erőfeszítései ellenére, még így is megrögzött iskolakerülő. Elmondja, hogy mindenféle hajmeresztő történetet találnak ki azért, hogy ne kelljen iskolába menniük. Megtudjuk, hogy Monokon vannak olyan hetedikes cigánylányok, aki betöltötte a 18. évét – és sok ilyen van.

Szepessy ez évben négy monoki cigánygyereket iskolázott be gimnáziumba. Mind a négy otthagyta a sulit, és hazajött… Erre csak azt tudja mondani: “pedig rengeteg energiát fektettem bele – és nincs eredménye”. Ehhez mi sem tudunk mit hozzátenni…

Megtudjuk, az orvoshoz is buzgón járnak felmentésért, csak hogy ne kelljen bemenni a suliba; Mohácsi ekkor, igencsak hajmeresztő módon, benyögte: mindez az orvos hibája. Aha, nem a cigányé. Ha az orvos be merne inteni a mokkáknak, ott koncolnák fel helyben. Ugye, emlékszünk, mi törtért Dadon, Gyöngyösön és megannyi más helyen?

A fent már említett “ha van egyetlen egy kivétel bárhol a világon, akkor már nem szabad általánosítani”, ill. “az orvos a hibás, hogy a purgyék felmentést kapnak iskolalátogatás alól” dumát a 2. rész elején Mohácsi tovább überelte: kibökte, hogy szerinte nem a családé a legnagyobb felelősség a gyerek szocializációjában. Szerinte semmi szín alatt nem szabad beleszólni abba, hogy a családok hogyan nevelik a gyereket: “attól én óvva inteném magamat, hogy akár politikusként, akár polgármesterként, akár szomszédként átmenjek, és bekopogtassak a szomszédomba [sic! nem -hoz], aki most történetesen nemcigány, ahol lakom, hogy én mondjam meg, hogy hogyan nevelje a gyerekét, hát ez egy olyan privát beavatkozás…” (-18:30) Ez olyan szinten “ütött”, hogy még a ballib Dési is kiakadt: “az, hogy járjon iskolába, törvényi kötelesség”.

Az iskolai szegregáció kérdésére rátérve, Szepessy kiböki, Monokon szegregálni fognak, mivel elfogytak a magyar gyerekek: első osztályban két magyar gyerek van, a többi mind cigány. (Szép arány, tegyük hozzá… Hihetetlenül rosszul áll a szénánk: ahogy már többször kifejtettük, ha most azonnal nem vezetjük be a szlovák törvényeket, akkor vagy polgárháború és népirtás lesz az egész vége, vagy dél-afrikanizálódás és a valamennyire mobil magyarok végleges elmenekülése az országból.) Ez a két magyar gyerek se biztos, hogy marad, mert a szülők el fogják vinni (Szepessy arra céloz, hogy a fehérek menekülnek a cigányok elől.). Szepessy felteszi a fajvédőknek megvászolhatatlan kérdést: honnan hozzunk abba az osztályba magyar gyereket, ha olyan egyszerűen nincs? Importáljanak más településről? Szerencsétlen Mohácsi, érezve vesztét, csak a különböző paragrafusokra tud hivatkozni, hogy nem szabad szegregálni; érdemben persze nem válaszol. Ahelyett, hogy például elismerné, hogy a népének igenis van mit tanulnia kulturált együttélésből (hogy ne üldözzön el minden fehért), azt a képtelenséget mondja, hogy “építenék uszodát, hogy csábítsam ezeket a fehér gyerekeket”. Szepessy már csak röhög ezen a sületlenségen: “a vízszámlánkat nem tudjuk kifizetni, ami a csapból kifolyik, nemhogy egy medencébe…”. Mohácsi bedobja, pályázhatna, pályázhatott volna a most, mivel nem voltak jelentkezők, elvesző, 500 millárd EU-s forintra (kvázi megvádolja vitapartnerét, miért nem kapott az alkalmon). Szepessy erre elmondja, igenis nagyon sokat pályázik, de “… ez egy őrület. Ha van rajtunk sapka, azért nem nyerünk, ha meg nincs, azért nem. Ezeknek a pályázati pénzeknek a lebegtetése borzasztó rossz dolog, ugyanis a helyi, vidéki emberek is hallják a televíziókból, a különböző médiumokból, hogy mennyi pénz jön, és jönnek számonkérni rajtam, hogy hol az a több százmillió forint, amiket lehet pályázni. … Nemhogy uszodát, egy kacsaúsztatót sem tudnánk építeni”.

Szepessytől megtudjuk (2. rész -8:30), hogy, akárcsak Pirécsén (sztori ITT; plusz, kapcsolódó cikkek ITT kezdődnek), Monokon is vannak olyan cigánycsaládok, akik csak cukros vizet adnak a purgyéiknak… Ehhez kell kommentár?!

(Apropó, tudja valaki, hogy a Civil a Pályán videóit hogyan kell leszedni? Érdekes módon a legtöbb ATV-s klipet simán le lehet szedni a WM Recorder 12.3-mal [vagy újabbal]; ellenben az összes Civil a Pályán-adásra File error-t ír ki, amikor elkezdené tölteni. Ezért sem tudunk most [még?] YouTube-verzióval előrukkolni azok számára, akik nem Flash, de YouTube-képes rendszeren [iPhone, iPod Touch stb.] néznék az adást. A SnagIt-típusú közvetlen képernyőlopásos technikákat mi is ismerjük, azokat ne tessenek ajánlani.)

Frissítés: ITT is van egy jobbféle leirat.