Vélhetőleg több tíz millió forintra rúg az az összeg, amelyet szociális segélyként fizetnek ki az önkormányzatok olyanoknak, akik valójában nem rászorulók. A támogatás eközben számos valódi rászorulóhoz nem jut el. A szociális törvényben létező kiskapuk és az ellenőrzés lehetőségének hiánya miatt azonban az önkormányzatok tehetetlenek, kénytelenek elhinni, amit az igénylők büntetőjogi felelősségük tudatában írásban kijelentenek.

Rengeteg a kiskapu a szociális törvényben, emiatt bárki visszaélhet a rendszerrel, a támogatások pedig nem feltétlenül oda kerülnek, ahol szükség lenne rájuk. Megdöbbentő trükkök sorával találkozhatunk: csupán papíron elvált szülők, a magasabb juttatások érdekében élettársnak nevezett munka nélküli ismerős, a letagadott jövedelem pedig lényegében ellenőrizhetetlen. Az önkormányzati illetékesek szerint a megoldás egy egységes adatbázis lenne, erre azonban pillanatnyilag nem adnak lehetőséget a jogszabályok. A lapunk által megkérdezett tisztviselők többsége nem is akart nyilatkozni a témában, mert attól félnek, hogy szélesebb körben terjed el a csalás lehetőségének híre.

A szociális törvény kiskapuit csak az nem használhatja ki, aki nem akarja - ez derül ki az ország több településén is feltett kérdésünkre adott válaszokból. Pontos számot senki nem tud mondani, de vélhetőleg évente több tíz millió forintnyi segélyt adnak oda olyanoknak, akik nem jogosultak rá, és több ezren lehetnek az országban, akik rászorulók lennének, ám a szociális törvényben foglalt kritériumoknak nem felelnek meg.

Az egyik tipikus visszaélési forma az egyedülálló szülők esetében működik. Az állampolgárnak ugyanis elegendő büntetőjogi felelőssége tudatában az államkincstárnál arról nyilatkoznia, hogy egyedül neveli gyermekeit. A kincstár így megállapítja számára a magasabb családi pótlékot. Ezzel a határozattal az állampolgár elmegy az önkormányzathoz, ahol például ingyenes étkezést igényel iskolás gyermekei számára. A kincstár határozatát azonban az önkormányzat nem vizsgálhatja felül, így lényegében kénytelen az egyedülálló szülők számára járó juttatási megítélni. Az önkormányzatok ugyan készíthetnek környezettanulmányt az igénylő családnál, ám az ott tapasztáltakkal sem jutnak sokra. Ha ugyanis a tanulmány készítésekor ott találják a gyermekek édesapját a lakásban, az igénylő édesanyának elegendő annyit mondania, hogy volt férje vagy volt élettársa csupán látogatóba jött a gyerekekhez. Az élettársi viszony esetében még az sem szükséges, hogy az apa és az anya más-más lakcímmel rendelkezzen, az anya akkor is lehet egyedülálló szülő, ha gyermekei apja ugyanarra a címre van bejelentve. A házastársaknál tavaly január óta szigorított a jogalkotó, itt csak akkor minősül egyedülállónak a szülő, ha házastársának más az állandó lakcíme.

REGISZTRÁLT MUNKANÉLKÜLI, EGYBEN ROKKANTNYUGDÍJAS

A helyhatóságoknak kapacitásuk sincs minden igénylő ellenőrzésére. Az ötvenezres Hódmezővásárhelyen például évente hét-nyolcezer ember kap valamilyen segélyt, ám havonta csak 100-120 környezettanulmányt tudnak elkészíteni – mondta Nagyné Tari lbolya, a hódmezővásárhelyi önkormányzat népjóléti csoportjának vezetője. Jellemzően azokban az esetekben mennek ellenőrizni, ha az igénylő teljesen életszerűtlen adatokat ad meg. Példaként Nagyné azt a megtörtént esetet említette, amikor a két gyermekét egyedül nevelő anya összes havi jövedelmeként a családi pótlékot írta be az igénylőlapra.

A legkomolyabb probléma azonban az a hódmezővásárhelyi illetékes szerint, hogy nem tudják ellenőrizni: más forrásból kap-e bármilyen juttatást az igénylő. Egy regisztrált munkanélküli, akinek rendszeres szociális járadékot fizet az önkormányzat, elvileg nem kaphat például rokkantnyugdíjat. - Gyakorlatilag azonban nincsen lehetőségünk arra, hogy a nyugdíjfolyósítótól lekérdezzük az adatokat - mutatott rá a csoportvezető, mivel képtelenség is lenne több ezer igénylő adatait egyenként levélben lekérdezni.

Kiskapu az is, hogy a segélyek megállapítása utáni esetleges lakcímváltozásról csak akkor értesül az önkormányzat, ha azt az igénylő bejelenti, ha nem teszi, az csak a törvény által kötelezően előírt felülvizsgálatok alkalmával derül ki, egy-, illetve kétévente. így bárki megteheti azt, hogy megítélt segélye birtokában állandó lakcímét egy másik városba jelenti át, és ott is igényli ugyanazt a juttatást.

- Ugyanez a hajléktalanok esetében is működik: ha a nálunk élő otthontalannak korábban például Szentesen is volt lakcíme, ott is megkaphatja az összes számára igénybe vehető segélyt - tette hozzá Nagyné Tari Ibolya.

CSAK A TANULÓ GYERMEK SZÁMÍT, A MUNKANÉLKÜLI NEM

A csoportvezető igazságtalannak tartja a rendszert azért is, mert a szociális törvény egészen másként értelmezi a közeli hozzátartozó fogalmát, mint a polgári törvénykönyv, vagy mint ahogyan azt a logika is diktálná. A jogszabály az egy háztartásban élő összes személyt csak a lakásfenntartás és az adósságkezelés esetében veszi alapul az egy főre eső jövedelem kiszámításakor. Egyéb esetekben a szülőkön kívül csak azokat a gyermekeket lehet beszámitani, akik felsőoktatásban tanulnak, és még nem töltötték be a huszonötöt, középfokú oktatásban tanulók esetében huszonhármat, más esetben pedig a huszadik életévüket. Ez a gyakorlatban a csoportvezető szerint azt jelenti, hogy egy 21 éves, sehol nem tanuló fiatal eltartása akkor sem nyoma latban semmit, ha a szülők keresete egyébként a minimálbér. - De ugyanez a helyzet fordított esetben is: ha a szülőkkel lakó 21 éves gyermek havonta több százezer forintot keres, esetleges kiskorú testvéreire tekintettel a szülők jogosultak a szociális támogatásokra - mondta Nagyné, hozzátéve: ha a 21 éves egyedülálló fiatal kér tőlünk segélyt, nem nézhetik meg, hogy szülei villájának (ahol ő maga is él) van-e kovácsoltvas-kerítése.

A szociális intézményrendszer finanszírozásában az állam tavaly is csak 39 százalékot vállalt, az idén pedig - miközben a munkanélküliség, s vele az elszegényedő népesség aránya növekszik - újabb 3-5 százalékos támogatáscsökkenéssel kell számolni. Így nagyon meg kell nézni, hogy csak a ténylegesen rászorulók részesedjenek szociális ellátásban - hangsúlyozta Halász D. János, Debrecen szociális ügyekért felelős alpolgármestere, aki 1998 óta foglalkozik szociális ügyekkel a cívisvárosban.

SEGÉLYSZÉDELGÓK DEBRECENBEN: MUNKA NÉLKÜLI ÉLETTÁRS HÁROM NAP ALATT

Sajnos nagyon sok igénylő arra ”szakosodik", hogy az érvényben lévő szabályozást kijátszva minél több fajta támogatást igénybe tudjon venni, illetve bepréselje magát a rendszerbe anélkül, hogy ténylegesen rászorulna a pénzre. Nagyon beszédes a debreceni családsegítő szolgálat egyik dolgozójának esete, akivel a minap közölte az egyik igénylő: megnézi magának azt a segélyt, amit ő nem tud igénybe venni. A jogszabályi kiskapuk bezárása érdekében számos javaslattal éltünk és élünk folyamatosan, ám ezek igen csekély arányban találnak meghallgattatásra - osztotta meg velünk tapasztalatait az önkormányzati vezető.

A jogtalan igények csökkentése érdekében Debrecen minden évben változtatja a szociális rendeletét, ám a csalók újra és újra megtalálják a kiskapukat. Az egy főre eső jövedelemhányad csökkentésére jellemző módszer, hogy olyan élettársi kapcsolatot dokumentál az igénylő, ami valójában nem létezik - mondta Halász D. János.

- Két hónapja történt, hogy egy gyermekét egyedül nevelő hölgy ebédtámogatást igényelt az önkormányzattól. Az ügyintéző a benyújtott igazolás alapján azt állapította meg, hogy a kéttagú család egy főre eső jövedelme meghaladja a támogatás mértékét, így az igényt elutasítottuk. Ezután egy hét sem telt el, és a hölgy újabb igényt nyújtott be, amelyben szerepelt egy munka nélküli élettárs is. Így már háromfelé oszlott a hölgy jövedelme, kénytelenek voltunk neki megítélni a támogatást annak ellenére, hogy az ügyintéző pontosan tudta, az igénylőnek nincsen munka nélküli élettársa. Mivel ennek bizonyítására az önkormányzat nem rendelkezik intézményes lehetőségekkel, nem tehetünk mást, mint hitelesnek fogadjuk el az élettársi viszonyra vonatkozó nyilatkozatot — ismertette az esetet Halász D. János.

„NEM LAKIK ITT, CSAK VIZES LETT A NADRÁGJA"

Van számos példa a fenti eset fordítottjára is, amikor úgy jut támogatáshoz a család, hogy színleg elválnak egymástól a szülők. Így a gyermekekkel papíron egyedül maradó anya már jogosult lesz a támogatásra, miközben valójában nem szorul rá, hiszen munkajövedelemmel rendelkező „elvált" férje továbbra is velük lakik. Egy ilyen eset ugyanúgy nyilvánvaló a környezettanulmányt végző ügyintéző számára, mint a fordítottja, ám egyikben sem áll módjában megkérdőjelezni az igénylő papírokkal alátámasztott állításait. Az „elvált" férj ugyanis kijelentkezik a lakásból - tette hozzá az alpolgármester. Egy ilyen esetről egy Csongrád megyei városban is beszámolt a neve elhallgatását kérő illetékes: a környezettanulmány készítésekor az önkormányzat munkatársai az elvált férjet alsónadrágban tévézve találták a lakásban. A szituációt firtató kérdésre az volt a válasz, hogy látogatóba jött a gyerekekhez, útközben azonban éppen egy pocsolyában esett el, így most szárad a nadrágja.

INGYENES SZEMÉTSZÁLLÍTÁSÉRT ÚJ LAKCÍM NÉHÁNY NAPRA

Debrecenben komoly gondot okoz az ingyenes szemétszállítással való visszaélés is. Ez a támogatás ugyanis azoknak a 70 éven felüli kisnyugdíjasoknak jár, akik egyedül élnek, vagy jövedelem nélküli közvetlen családtaggal laknak. A város 2007-ben felmérte, hogy a 7000 ingyenes szemétszállítást igénybe vevő idős ember közül hány jogosult ténylegesen. Kiderült, hogy ezerötszáz esetben az idős emberrel olyan családtagok éltek együtt, akik rendelkeztek jövedelemmel, vagyis a család ki tudta volna fizetni a szemétdíjat. Ők ki is estek a rendszerből, ám roved időn belül újra igényelték a támogatást úgy, hogy a családtagok kilelentkeztek. Két hónap múlva újravizsgálták ezeket az igényeket, és kiderült, a családtagok csak néhány napra jelentkeztek ki támogatott idős ember otthonából.

PÉCSETT IS GOND AZ ELLENŐRZÉS LEHETŐSÉGEINEK HIÁNYA

Pécs címzetes főjegyzője, Papp Judit szerint mivel a városban több területi központban dolgoznak, az adott városrészekben közelről ismerik a rászorulókat munkatársaik, s a segélyek odaítélésekor mindig alapos környezettanulmányt készítenek. Nem tudják azonban kiszűrni a feketén dolgozókat, illetve a más nevére íratott ingatlan vagy ingó vagyonnal rendelkezőket sem.

Papp Judit szerint gyakran találkoznak azzal is, hogy néhány ezer vagy csak néhány száz forinttal haladják meg bizonyos juttatások odaítelésekor a törvény által küszöbként adott jövedelemhatárt, annak ellenére, hogy az illető család körülményei indokolttá tenné a támogatást.

Megjegyezte azt is, hogy a közelmúltban a távfűtési díjak emelkedése miatt a Kertvárosban - ahol jellemzően távfűtéses lakások vannak - lett sokkal több ügyfelük. Nagy terhet jelent ugyanis sok családnak a havi 30-40 ezer forintos csekk kiegyenlítése.

A százötvenezer lakosú városban öszesen 2800 átmeneti segélyezett van, s közülük is sokan többféle anyagi segítségben is részesülnek egyidejűleg. Az aktívkorúak ellátásában részesülők, a rendszeres szociális segélyt kapók száma 1100.

Az ormánsági kisvárosban, Sellyén a decemberi adatok szerint a rendszere szociális segélyben 135 ember részesült, ám a szociális törvény januártól már másképpen rendelkezik: ettől az évtől az aktívkorúak ellátása címén rendszeres szociális segélyt, valamint azok számára, akik a közfoglalkoztatási programban nem tudnak részt venni, rendelkezésre állási támogatás jogosultságát állapítják meg. A polgármesteri hivatal szociális irodájának munkatársa ugyanakkor úgy vélekedett, hogy számukra az jelent elsősorban problémát, hogy – bár a büntetőjogi felelősségük tudatában nyilatkoznak a rászorulók - alkalmi munkavállalói könyvvel rendelkezők valódi jövedelmét nem tudják ellenőrizni, s előfordulhat, hogy nem csupán a minimálbér ötven százalékát keresik, hanem azt meghaladó összeget. A szociális előadó hozzátetté, ezért segítene, ha a munkaügyi szervektől - egy közös, foglalkoztatási és szociális adatbázist használva - hozzájuthatnának az ügyfelük ilyen jellegű adataihoz is, s úgy tudja, hogy ez már előkészületben van.

SZIGETVARON TÍZSZÁZALÉKOS LEHET A CSALÓK ARÁNYA

Az alig tizenegyezer lakosú kisvárosban, Szigetváron a lakosságszám arányához képest igen sok, négyszáz rendszeres segélyezett van - tudtuk meg a polgármesteri hivatal illetékes osztályától. A hivatal munkatársai szerint természetesen vannak sejtéseik, hogy kik azok, akik úgy kapják a segélyt, hogy arra az életkörülményeik szerint valójában nem lennének jogosultak. Úgy vélik, hogy az összes segélyezett közel tíz százaléka tartozhat ebbe a csoportba, s az ilyen visszaélések megszüntetésére sem - igazán tudnak megoldást, hiszen, mint mondják, sokszor az adóhatóság sem tudja felderíteni a hasonló eseteket.

Az egykori bányászváros, Komló szociális bizottságának elnöke, Németh Mária szerint ugyanakkor nem csupán a szociális segélyezésnél, hanem minden olyan juttatásnál, így például a gázártámogatások esetesben előfordulhat, hogy egyesek kihasználnak bizonyos kiskapukat. Ez elsősorban a valós jövedelem bevallásával vagy eltitkolásával fiigg össze, de ezen visszásságok alig megfoghatók. Mint mondta, a probléma ismert, és ha létezne egyszerű, kézenfekvő megoldás az ilyen esetek kezelésére, akkor ez már megtörtént volna.

Megkerestük a szociális minisztériumot is, ám írásban feltett kérdéseinkre lapzártáig nem érkezett válasz.

Keretes anyag: AZ OMBUDSMAN VIZSGÁLÓDNA. Szívesen vizsgálódna az ügyben az adatvédelmi biztos  - tudtuk meg az ombudsman hivatalától. A biztos lapunk kérdésére nem nyilatkozott az ügyben, mert mint munkatársa elmondta, annyira sokrétű, több jogszabályt érintő és alkotmányossági problémát is jentető ügyről van szó, hogy ezt egy interjú keretében nem tudja feltárni. Hivatalos megkeresés esetén azonban szívesen indít vizsgálatot az ügyben.

(Mai Magyar Nemzet; saját szkennelés, mivel még nincs kint a cikk online. Eredeti alcím: Az önkormányzatok tehetetlenek a csalókkal szemben - Meghökkentő módszerek)