A Beszélőben megjelent, hosszú, eddig a nyári kényszerleállás miatt általunk nem idézett két cikkből (eredeti ITT és ITT) ugyanaz derül ki, ami például az ITT található, “Fékezhetetlen gyerekek, lehurrogott szülők” címűből, az onnan linkelt jászladányi alapítványi iskola esetéből, vagy a Piricsén történtekből egyértelműen kiderül: a cigányság maga felelős a helyzetéért, és még akkor is visszasüpped a maga által teremtett mocsokba, ha különben a kiemelkedett, dolgos romák, ill. a fehér “parasztok” segítik őket.

Azaz: csak és kizárólag maguknak “köszönhetik”, hogy ott tartanak, ahol – még a legnagyobb jóindulattal sem lehet őket kiemelni, hiszen ők maguk nem akarják a változást. És ezt nem mi, a “rászístá” Kuruc.info állítja, hanem az SZDSZ-es, vérliberális Beszélő…

Figyeljük meg azt is, amit a cikk a “bordói” romákról ír: szemben a cigányok túlnyomó többségével, ők rendesen művelik a földet. Hiedelmeiket (értsd: ostoba, primitív babonáikat), ill. cigány szokásaikat (gyilkolás, a mások tulajdonánan elvétele, munkakerülés, kannibalizmus stb.) is elhagyták – bizony, nem nagy “veszteség”. Vajon miért nem lehetne a putriscigányok orra alá dörgölni mindezt, mint követendő példa? Ha a "bordói" romák ilyenek, a többiek miért nem tudják eltanulni tőlük azt, hogy hogyan lehet normálisan élni? Miért nem ez a pozitív példa folyik a csapból is?

Figyelem: a cikkben szereplő összes településnév kitalált. Jakab egyértelműen Tornaszentjakabra, Lenke Bódvalenkére utal; Bordó pedig kikövetkeztethető a közeli településekből.

Pár idézet:

"Bordóba ma sem engedik beköltözni a "nem bordói minőségű", értsd láposi, lenkei cigányokat. (Volt úgy, hogy az önkormányzat inkább felvásárolta az eladásra kerülő házat, mintsem hogy "nem kívánatos" cigánycsalád költözzön a faluba.) Ahogy erre mondják, a "dögös cigányok" betelepedése ellen leginkább maguk a bordói romák tiltakoznak, hiszen eddig megszerzett jó pozíciójukat érzik veszélyeztetve a beköltözők által. (Kuruc.info: biztos azért, mert “rászístákok”– vágná rá egy fajvédő, ha nem tudná, hogy romákról van szó. De tudjuk, ahogy azt is, hogy ha cigánygyűlölő olyasvalaki, aki maga is roma, az azt jelenti, hogy tuti nem rasszista.)"

"Pedig Gyuszóéknak megadatott volna, hogy jobb lakásban lakjanak. Gyuszó felesége, Mari az Intézetben tanult. Tavaly, miután végzett és hozzáment a falubéli Gyuszóhoz, az Intézet a végzéskor járó ún. életkezdési támogatásból vett neki egy házat a szomszédos faluban, Bordóban, ahol alig van cigány. Egy év sem telt el, és a fiatal házaspár eladta a bordói házat „a család meg a fa végett”. [Értsd: Láposhoz közel van az erdő, gyalog el lehet hozni a tüzelőnek való fát.] Hazaköltöztek Láposra. [Az intézet segítségével tavaly másfél millió forintért vásárolt ház most 500 ezer forintért talált gazdára, egy miskolci vállalkozó vette meg vadászháznak.] „Itt nőttem fel, itt szeretek lakni, itt van a család, a barátok, jobb itt nekünk” – mondja Gyuszó. A bordói parasztok viszont csak csóválják a fejüket: „Gyöntöltük a fejét a fiatalasszonynak, hogy ne menjenek el, ne menjenek vissza a nyomorba, Láposra. Hiába. Pedig a szomszédok is segítették őket, a szomszédasszony főzni tanította a lányt, mégis, míg itt laktak, addig is állandóan Láposon voltak. (Kuruc.info: látjuk? A bordói fehérek mindent megtettek, hogy kivakarják a sz@rból a putrisokat. Semmi, de semmi eredménnyel nem jártak.) Csak úgy maradnak meg másutt, ha nincs családi kötődésük Láposra. Már a tapsolósereg hamarabb várta őket otthon, mint ahogy a pénz kiért volna. Közös gazdálkodás alá kerül ilyenkor a pénz, ezért folyik el olyan hamar.

Gyuszóék tehát visszatelepültek Bordóból, és eleinte Ati Rendőrtől vásárolt, rendbe hozott házába költöztek, fel a telepre. Fél év elteltével azonban annyi adósságuk halmozódott fel Ati felé, hogy a Milliomos kilakoltatta őket. Pillanatnyilag Gyuszó szüleihez költöztek vissza, ahol most egy lakásban hatan laknak, 15 négyzetméteren. (Kuruc.info: gy.k. visszahúz a mocsár… Látható, hogy azok a cigányok, akik felelősséget vállalnak saját sorsukért, változnak és igyekszenek beilleszkedni a társadalom működésébe mint keretbe. A másik oldalon? A fajvédők által képviselt elmélet [miszerint a cigányság minden problémája a többség hibája, így azok megoldása is a mi kötelességünk] mire vezet...)"

"Bordónak ma 850 lakosa van, 15 százalékuk magyar anyanyelvű cigány. A Lápossal szomszédos falu az ország egyik legelmaradottabb megyéjének, Borsod-Abaúj-Zemplén megyének kistelepülése, körülötte nyomorúságos helyzetű falvak egész sora. A szocializmus időszaka alatt kistérségi körzeti központ volt, ám a bordói körjegyzőséghez ma már csak a 80 százalékban cigányok lakta Lenke meg a 20 százaléknyi roma közösséggel rendelkező Jakab tartozik.

Míg a megye egészére már a rendszerváltás éveiben rászakadt a tömeges munkanélküliség, addig Bordót csak a falu férfi lakossága többségének munkát adó szénbánya négy éve történt végleges felszámolása után érte el. Ma már a faluban az aktív korú népesség 30 százaléka van munka nélkül, és ez az arány a cigányok esetében is hasonló.

Bár a mostanra már igencsak tartósnak számító, négy éve tartó munkanélküliség a bordói cigányok életét is megkeseríti, ők még, ha üggyel-bajjal is, de tartani tudják korábbi életformájukat. Néhányuknak 2-3 hold saját tulajdonú földje is van, amit családtagjaik tagi részarányként vittek ki a tszóből, de legtöbbjük a parasztoktól bérel termőföldet. Az idős parasztok közül sokan visszaszerezték kárpótlási jegyért szüleik szántóját, rétjét, de már képtelenek egyedül művelni azt. A földművelés mellett állatot tartanak, meg elvétve napszámba járnak a helyi parasztokhoz."

Olvasó (dec. 3. 13.50): Tisztelt Szerkesztőség!
Vitéz Orosz Árpád vagyok, az egyetlen, Hunyadi Lászó főkapitány úr által vezetett Történelmi Vitézi Rend újpesti mb. vezetője.
Mindenképp meg kell említeni egy másik települést, mely a Szabolcs-Szatmár Bereg megyei Hodász nagyközség.
Hodász településen igen jelentős a roma lakosság : úgy 30-35 százaléka az ott élők össznépességének.
Azért hangsúlyozom, hogy roma, mert a romákat az különbözteti meg a cigányságtól, hogy ők beszélik nyelvüket, ápolják a hagyományokat, keresik és megtartják gyökerüket, kultúrájukat megőrzik.
A közösség életében fontos a görög katolikus hit, melynek képviselői a faluban Gelsei Gábor görög katolikus  pap, és az egyház kántora az informatikus végzettségű Lakatos Sándor. Hodászon CigányTemplom; Idősek Napközi Otthona; Szent Illés Szeretetotthon; Családok Átmeneti Otthona; Cigány Közösségi Ház; Szociális Konyha. Megvannak a tervek egy Cigány Óvoda létrehozására is. A településen cigány nyelven folyik a mise is a Cigány Templomban (ebből érthető, hogy az ottani pap is beszéli a nyelvet.) Tankönyveket és óvodához kapcsolódó roma nyelvű könyveket jelentettek meg, arról nem is beszélve, hogy aktívan részt vesznek a falu közösségi életében.  Még lehetne végtelenségig folytatni a felsorolást.
Mellékelten küldök néhány url címet a témával kapcsolatban:
Hodászi Görög Katolikus Cigány Egyházközség
Nem Strasbourgon, hanem Hodászon keresztül
Tisztelettel:
vitéz Orosz Árpád
hadnagy
Történelmi Vitézi Rend újpesti szervezete

Frissítés (jan. 3. 19.22): kiderült (hála Daishónak), hogy az itt Bordóként hivatkozott település Hídvégardó. Pár beszédes, a fajvédők érveit (hogyaszongya csúnya és kontraproduktív dolog a “segílyért munkát”, ill. “segílyt csak természetben!”, meg hogy kizárólag rasszizmus lehet az oka annak, ha valaki elítéli a putriscigányok éltmódját – igen, itt maguk a normális, beilleszkedett romák is utálják a putrisokat) porrá romboló idézet az ITT található bemutatkozásukból:

"A magyarság partnerként kezeli, befogadja a közösségbe a cigányokat. Ez is hídvégardói kuriózum. Az egymást segítő közvetlen kapcsolat ma is tapasztalható a településen. A mi cigányaink korszerűsítik, összkomfortossá teszik a lakásokat. Erre jó példa, hogy a vezetékes földgáz bekötésének aránya magasabb volt a cigányok lakta településrészen, mint az idősek lakta, faluközponti belső utcákban. Ugyanez vonatkozik a vezetékes víz bekötésére is. Általános és középiskolába járatják, tisztességesen öltöztetik 3-4 gyermeküket. Többet azért nem vállalnak, mert nem a családi pótlékból akarnak vegetálni. Közülük két-három család jelenti a kivételt, akikkel maguk a cigány családok sem keresik a kapcsolatot."

"Az egyik legjobb földprogram

1993-tól szociális földprogram működik a községben. A 6 hektáros területet ezer négyzetméteres parcellákra osztották fel. Akinek nem volt földje, kibérelhetett egy-egy ilyen területet művelésre. Az önkormányzat – szintén pályázati pénzen vásárolt – traktoraival, munkagépeivel a talaj előkészítésében nyújt segítséget a gazdálkodóknak, a termés minősége azonban kizárólag rajtuk múlik. A szaktárca ezt a tevékenységet 300 település közül a legjobbak közé sorolta. (Borsod-Abaúj-Zemplénből még Encs város került be ebbe a szűk körbe.)
– Elsősorban a hátrányos helyzetű családok számára ajánlottuk fel a megművelésre váró földterületeket – hangsúlyozta Matusz Tamás. – Nem segélyekkel, hanem ezzel a természetbeni juttatással támogattuk, támogatjuk a rászorulókat, melynek tapasztalataink alapján sokkal nagyobb a becsülete. A családok tagjai valamennyi konyhakerti növényt megtermelik a földeken, így azokért nem kell pénzt kiadniuk. Mivel legtöbben forgó rendszerben búzát és kukoricát is termelnek, biztosítva van az apróállatok – tyúkok, libák – takarmányozása is, ami tojást és húst hoz a konyhára. A háztartási szükségletek mellett az sem mellékes, hogy ezzel a lehetőséggel értelmes munkához is jutnak ezek az emberek."