"Uzsora: kipakolt az egyik gyanúsított volt élettársa
S. M. 2008. november 2. 13:39 | Frissítve: 2008. november 2. 19:39
Baranya | Nyolc évet töltött az egyik előzetes letartóztatásban lévő uzsorás mellett élettársa, aki most úgy döntött, beszámol partnere akcióiról és idillinek nem nevezhető közös életükről a Bamának. A fiatal nő egyben elnézést kért az uzsorás áldozataitól is.
Több száz uzsorásügyről beszélt munkatársunknak az a fiatal ormánsági nő, aki nyolc évet töltött az egyik leghírhedtebb, jelen pillanatban előzetesben ülő dél-baranyai uzsorás mellett. Tímeával, akinek utolsó pár évét pokollá tette volt élettársa, Drávapiskin beszélgettünk Mali Zoltán polgármester segítségével.
A fiatal nő számára a szabadulást jelentette az alsószentmártoni férfi július végi letartóztatása, akitől több mint egy éve szabadulni igyekezett, ám az maga mellett tartotta – ha kellett, erőszakkal. A kapcsolat kezdete azonban boldognak volt mondható, és az "üzlet" is jól ment.
„18 éves fiatal lány voltam, amikor elcsábított. Aztán szép lassan elvitt olyan helyekre, ahol a pénzeket adták vissza neki. Úgy éreztem, hogy ez jó, mivel pénzt láttam belőle, majd szép lassan engem is el kezdett küldeni ilyen helyekre. Házról-házra jártunk, sok családon keresztül, akiknek le kellett tenni a pénzt, nem annyit, amennyivel tartoztak, hanem sokkal többet.”
A meglehetősen meredek kamatlábakra Tímea példát is mondott kérdésünkre: ha például egy adós eredetileg 20 ezer forintot kért kölcsön, akkor adóssága később 100-150 ezer forintra rúgott. Sokuk nagy nehezen ezt az összeget is ki tudta köhögni, hiszen egy kis fenyegetés csodákra képes...
Nem csoda, hogy ilyen kondíciók mellett jól ment az élet: Tímea becslése szerint a havi bevétel akár 2 millió forint is lehetett – nem számolva a megszerzett ingatlanokat –, amiből kifejezetten jól megvoltak.
A fiatal nő saját szerepére így emlékszik: „Hónapról-hónapra vont bele ezekbe az üzleti kapcsolatokba. Tanúként kellett aláírnom az elismervényeket; azt mondta, hogy csak írjam alá ezeket, és nem lesz semmi baj.”
Az uzsorásbiznisz méreteire jellemző, hogy csak ennek az uzsorásnak Tímea szerint több mint 100 adósa volt, ráadásul nem csak az ormánsági falvakban: ő tud pécsi ingatlanról is, amelyet egy adóstól szereztek. Mindez azonban nem volt elég: mind Tímea, mind az alsószentmártoni férfi volt felesége szociális segélyt vett fel. Arra a kérdésre, hogy mégis hogyan engedhette ezt a falu polgármestere, hiszen egyikük sem szorult rá erre, egyszerű a válasz: félt.
Az uzsorás, Tímea és a volt feleség által képzett furcsa hármas (amely később a gondok egyik fő oka is lett) mellett természetesen mások is benne voltak a pénzbeszedésben – elsősorban a férfi kiterjedt rokonsága: apja, bátyja és húga is adott kölcsönöket uzsorakamatra. Emellett az uzsorás több verőlegényt is tartott.
A nő állítása szerint az alsószentmártoni uzsorás hosszú karrierjében a rendőrség is szerepet játszott: több helyi rendőr (Tímea megfogalmazása szerint a „fél kapitányság”) kifejezetten jó kapcsolatot ápolt vele, egyfajta kölcsönös segítségnyújtás jegyében. Mindez sok mindentől megóvta a férfit: amint befutott ellene egy feljelentés, Tímea szerint szinte azonnal tudomást szerzett róla.
Bármennyire is jól ment az üzlet és bármennyire is dőlt a pénz, a fiatal ormánsági nő egy idő után megundorodott. „Láttam, hogy sok gyereknek nincs mit ennie, sok család veszekszik otthon, azért, mert az uzsorásnak kellett odaadni a pénzt, és nem tudnak mit tenni az asztalra.” Tímea olyan családokat is látott, akinek végül a házát is el kellett hagynia, miután nem tudtak fizetni.
Tímea végső döntésében azonban nem csupán ez játszott szerepet, hanem az együttélés egyre romló körülményei is. Lényegében hárman éltek együtt a volt feleséggel, és a két nőnek a férfi minden igényét ki kellett elégítenie – legyenek azok bármilyen természetűek. A fiatal nő már régóta szabadulni igyekezett ebből a kapcsolatból, ám sokáig nem mert lépni, miután féltette a családját.
A dolgok egy éve fajultak el véglegesen, amikor miután a férfi megverte, Tímea úgy döntött, hogy tovább nem hajlandó együtt élni vele, és visszaköltözött a családjához. Egy héttel később innen erőszakkal hurcolták vissza elmondása szerint, ám közben más is történt: a kitört verekedésben édesapja megkéselte az alsószentmártoni férfit, aki két hónapot töltött kórházban. Tímea apja még mindig előzetesben ül egy évvel az eset után.
A fiatal nő végül akkor tudott elszabadulni élettársától és fogvatartójától, amikor a közfigyelem hatására a rendőrség komolyan el kezdett foglalkozni a dél-baranyai ügyekkel, és július végén elfogta a férfit.
Tímea azt mondja, megbánta, amit tett: „Sajnálom azokat, akikkel ez történt, és ha bármiben tudok nekik segíteni, keressenek meg nyugodtan. Azt kérem, bocsássanak meg nekem a sok megaláztatásért.”
Tímea szerint nem érdemes már félni az uzsorástól, aki a börtönből is próbálkozik a pénz behajtásával: „Azt üzennem nekik, hogy próbáljanak túllépni ezen. Ne féljenek tőle, mert ő mindig is csak egy uzsorás marad, míg ők emberek. Ne fizessenek, mert nincs miért”.
Szeretnénk köszönetet mondani Mali Zoltánnak, akinek segítsége nélkül ez az interjú nem jöhetett volna létre.
Keretes anyag: Rendőrségi nyilatkozat:
A nyilatkozónak a siklósi rendőrökről tett megállapításai minden alapot nélkülöznek, akár felvetheti a rágalmazás gyanúját is. Ha valóban ilyen tények ismeretében van, tegyen feljelentést.
A törvényességi felügyeletet ellátó ügyésznek teljes rálátása van a nyomozati munkára, ez idáig pedig nem merült fel egy rendőrrel szemben sem részrehajlás, vagy bármilyen elvtelen magatartás. Megemlítem, hogy egy rendőr ellen támadás is történt - az egyik gyanúsított házkutatásánál-, ezért hivatalos személy elleni erőszak miatt feljelentést is tettünk. A nyomozás érdekében többet nem mondhatok, de a siklósi rendőrkapitányság törvényesen járt el, jelenleg a Baranya Megyei Rendőr-főkapitányságon folyik a bűntető eljárás.
Zsobrák Péter r.szds.
sajtószóvivő
Baranya Megyei Rendőr-főkapitányság"
(BAMA; a cikkhez videó is tartozik, valamint arra olvasói reakciók is érkeztek, amelyeket érdemes átnézni.)