A következő cikket a biztosannácirászístá sarospatak.hu-n találta Detonátor. Igen korrekt riport.

"Két éve történt
Szögi Lajos soha nem felejthető, erőszakos és értelmetlen halálának második évfordulóján megemlékezés volt Olaszliszkán. A meggyilkolt tanár családjának érkezése után begördült 156 motor amelyekről 222-en szálltak le és vonultak a virágokkal díszített emlékhely elé…

Mészáros Imre, a GÓJ Motoros Egyesület vezetője röviden emlékeztetett az itt történtekre, kifejezte aggodalmát amiatt, hogy a bűnügyi helyzet tovább romlott az eltelt időszakban, összefogásra buzdított (mert különben mi kerülünk sorra) rendreutasította a sajtót, majd szólította az első megemlékezőt, Szepessy Zsoltot, Monok polgármesterét.

Szepessy Zsolt a probléma gyökerét az összefogás hiányában látja. Kifejtette, hogy ha egy erős, összetartó nemzet lennénk, akkor ezt nem merték volna megtenni. A nemzeti összetartást újból fel kell építeni, valamint
- le kell ülni a cigányság azon képviselőivel, akik tárgyalóképesek
- szigorúan meg kell követelni a gyerekek számára az oktatást
- meg kell állítani azt a gyerekszülés számot, ami folyamatosan generálódik és azt fogja eredményezni, hogy 20 év múlva nagyon veszélyes billenéshatárhoz fog érkezni ebben az országban a népesség számának aránya. Ennek magyarázataként hozzátette: „A gyermekszülés ellen alapvetően nincs kifogásunk. Ami gondot jelent, hogy aluliskolázott, tudás nélküli szülők tudás nélküli gyerekeket hoznak létre, akik ezt a tudásnélküliséget szintén tovább örökítik.”
Egyetlen egy esélyt lát, és ez az összefogás. Abba kell hagyni a pártoskodást, nem azt kell nézni, hogy ki honnan jött, a jövőbe kell néznünk!
Ha nem fogunk tudni helytállni, meg fog szakadni ez a történelmi folyamat, aminek eredményeképpen mi most itt vagyunk és ez azt jelenti, hogy arcul fogjuk csapni őseink küzdelmét.
Nekünk összefogva, biztosítanunk kell gyermekink jövőjét, biztosítani kell azt, hogy száz év múlva is magyarok éljenek itt, mint többségi nemzetalkotók.
Az ezer éves múltunk nem garancia az ezer éves jövőnkre. (Kuruc.info: kiemelés az eredetiben) Bármilyen dicső múltunk volt, ez semmit sem ér, ha ezzel nem tudunk élni, ha ezt nem tudjuk a jövőbe átmenteni, átörökíteni.
Végül a nagy tetszést arató beszédét így fejezte be „Ha nem kapjuk össze magunkat, ha nem nézünk egymás szemébe, ha nem fogjuk meg egymás kezét, nem lesz közös jövőnk!”


Emlékezett még dr. Szöőr Anna a Civil Jogász Bizottság képviseletében, M.Szabó Imre ismert média személyiség, valamit - ezen a helyen első alkalommal - cigány szervezetek képviselői is - becsületükre legyen mondva.

Száva Vince az ÉKE (Magyarországi Nemzeti-Etnikai Kisebbségek Érdekvédelmi Egyesülete) elnöke mondandóját a gyűlölet mellőzése köré csoportosította, erre intett. Bármennyire is szép és igaz gondolatokat mondott el, nem volt sikere, mert sem Szögi Lajos jelenlévő árváinak, sem a többi jelenlévőnek - a családjuk és az ország lakóinak biztonságáért aggódóknak - nem a gyűlölet volt a legerősebb érzésük, hanem inkább a fájdalom a félelem és az aggódás.
Ezek enyhítésére pedig semmit nem mondott Száva Vince, hogy bármit is tennének, vagy bármi tervük is lenne a cigánybűnözés csökkentésére. Emiatt aztán bekiabálások tarkították a beszédét.

Farkas Félix, a Lungo Drom alelnöke rövid beszédében már kevésbé beszélt el a jelenlévők mellett, így ő kevesebb beszólást kapott és nagyobb tetszést aratott. Beszélt a politikusok felelősségéről, arról, hogy meg kell tisztulniuk, becsületes roma embereknek kell pozícióba kerülni, akik hitelesek, tiszta kezűek és tehetnek is azért, hogy ez az eset soha ne ismétlődhessen meg.

A motorosok letették virágaikat, meggyújtották mécseseiket – velük együtt a Szögi árvák is – majd elrobogtak Tiszavasvári felé…"