"Törvényen kívül

Rendőr csak akkor jön, ha vér folyik: megismétlődhet a kesznyéteni tragédia
Élő Anita, itthon@hetivalasz.hu
2008.09.25

Több mint száz körzeti megbízottat küld a kormány a kisfalvak biztonságának növelésére. A Heti Válasz megnézte, megismétlődhetne-e ma is a kesznyéteni tragédia. A válasz igen: most is kint vannak a fenyegető táblák. Ablakba, ajtóba vezetik a 220 voltot, hogy megvédjék birtokukat.
- Csak azt nem értem, hogy tehették ezt velem! - sóhajt Szoboszlai Barna. Ezen tépelődik ama júliusi éjszaka óta, amikor egy 46 éves férfi halálos áramütést szenve dett a kertjében. Szoboszlai - hallotta már mindenki - áramot vezetett az ágyások köré. Most pedig nem tudja feldolgozni, hogyan tehette ezt ővele az áldozat. Mielőtt azonban azt gondolnánk, hogy az idős ember vagy megháborodott, vagy ilyen elvetemült, emelkedjünk ki bőrfotelünk, aranyozott gerincű könyvekkel teli könyvespolcunk, rendőrségre bekötött riasztóval felszerelt lakásunk világából, és zökkenjünk át abba, amelyikben Szoboszlai Barna él.

Száműzetésben

Az idős ember most a monoki polgármesteri hivatalba vonult "száműzetésbe", miután a bíróság megszüntette előzetes letartóztatását, és lakhelyelhagyási tilalmat rendelt el. A falujába, Kesznyétenbe vérboszszútól tartva nem megy viszsza, így marad a monoki polgármester által felajánlott szoba, ahol feleségével él. Szoboszlai Barna 150 centiméter magas, 67 esztendős, mozdulatain látszik a kemény munka. Úgy tűnik, ezen a tájon nem a bőrszín, még csak nem is a vagyon alapján osztályozzák az embereket, hanem hogy dolgozik-e vagy sem. Szoboszlai 13 évesen szembesült mindezzel, amikor édesanyja négy gyerekkel özvegyen maradt. Addig csak nyaranként csikósbojtárkodott, akkor viszont a "téeszcsé"-ben helyezkedett el. "Az a szerelme, a traktor meg a kombájn, még ezen a nyáron is aratni akart" - mondja a felesége. Papírja van róla, hogy ő volt az egész ország legjobb kombájnosa.

Gyerekkora óta fél ötkor kel, a tragédiáig előbb a saját gazdaságát látta el, kacsák, libák totyognak ma is kesznyéteni birtokán, japántyúkok kapirgálnak az elhagyatott ház baromfiudvarán. Fél nyolcra járt dolgozni, az utóbbi években egy helyi birtokoshoz, aki cserébe gépet ad neki, hogy négyhektáros földjét, erdejét is megművelhesse. Aztán otthon sötétedésig bíbelődött a hatszáz öles kerttel. Ötvenezer forint a nyugdíja, a felesége egy fillért sem kap - kell a kiegészítés. (Kuruc.info:Kíváncsiak lennénk a segílyescigányok jövedelmére is. Ha már kocsmára telik, meg, ahogy az MNO is megírta, arra, hogy az utcán eldobálják a közétkeztetésen kapott gyümölcsöket a férgek... Nem lehet kevesebb. És még ők bűnöznek, még ők fosztják ki a rendesen dolgozó fehér szomszédokat, a mindenségit!)

Három lányuknak épített házat, elindították őket az életbe, ahogy illik. Csak amikor megérkezünk az utcájukba, és keressük a büszkén emlegetett dupla portát, akkor lepődünk meg, hogy szó sincs itt gazdagságról: házuk messziről elárulja, hogy a megélhetésükért küzdő idős emberek lakják. A jómódon pedig nem nyugati autót, nem utazást ("Nevetnek rajtam - mondja a felesége -, hogy most jártam először Pesten, amikor a stúdióba mentünk") kell érteni, hanem azt, hogy mindennap kerülhet hús az asztalra.

Végzetes tévedés

- Este tízkor kapcsoltam be az áramot, és reggel fél ötkor le is vettem. Nehogy valami gyerek arra kóricáljon - mondja a férfi. Az elhíresült uborkát védte volna, attól gurult be, hogy az első ültetésűt letarolták.

- Na, akkor úgy voltam, beleteszem az áramot, nem azért, hogy agyonüsse őket, csak riassza el a tolvajt, ezért is híreszteltem el a faluban - mondja. Úgy érezte, nem maradt más védekezési mód. A kutyáját megmérgezték, az akkumulátort, amivel először védte a termést, ellopták. Tévesen azt gondolta: ha csak egy fázist vezet a drótba, amivel körülkeríti a veteményeket, megrázza ugyan a tolvajt, de nem öli meg. Ma is állítja: az eső okozta a bajt. Pedig nem.

- Hogyan tehette ezt velem? Idáig juttatott - ismétli újra. Az áldozat édesanyja mindennapos vendégként járt hozzájuk. Szoboszlai Barna aznap, amikor a rendőrök elvitték, hat kacsát akart vágni, és egyet az áldozat családjának szánt. Tehát a napközben neki gazsulálók jártak éjjel a kertjében, és még éhesek sem lehettek, hiszen előtte volt segélyosztás.

- Adtam nekik, mindig adtam - ismételgeti, s ezt mondják a házuk előtt öszszeverődő romák is.

- Jó ember, soha nem küldött el. "Barna bácsi, nem tudok mit adni a gyerekeknek, csak egy kis krumplit, majd ha lesz, megfizetem" - meséli egy férfi, akiről kiderül: az áldozat a nagybátyja volt. A kezével jelzi, többnyire nem lett annyi, hogy viszszaadja a kölcsönt.





Figyelmeztető felirat: "Az épület feszültség alatt áll! Ajtó, ablak is!"

Kesznyétent úgy kell elképzelni, mint ha reggelre összekevernék Budapest házait, és a rózsadombi villa tulajdonosa egyszer csak a Józsefvárosban ébredne, a Havanna lakótelep néhány háza pedig a Pasaréti útra kerülne. A csak segélyből élők számára a paraszti munká hoz szokott idős emberek udvara maga a paradicsom, két és négy lábon járó combok, bordák ("egy százkilós hízómat is ellopták") és zsenge zöldségek kelletik magukat bennük. A kockázat kicsi, a hatóságok a tapasztalatok szerint rendre félreértelmezik a jogszabályt, mert igaz ugyan, hogy húszezer forint alatti értéket ellopni nem bűncselekmény, de csak akkor, ha például a portéka őrizetlenül hever az utcán. Ám ezt a szabályt alkalmazzák a kerti lopásokra is, vagyis a jegyzőre bízzák a nyomozást, ami, lássuk be, teljes képtelenség. Pedig, ha éjjel hatol be valaki a kertbe, vagy nappal, de harmadmagával, az már önmagában is szabadságvesztéssel büntethető. (Kuruc.info: Pontosan! Ezt hangsúlyozta Wahorn is pénteki, Klubrádió-beli interjújában.)

- Nem én vagyok az egyetlen, aki árammal védte a birtokát - mondja Szoboszlai Barna, és valóban, még a történtek után is találunk olyan feliratot a faluban, amely arra utal, hogy ablakba, ajtóba áramot vezettek.

Csak ha vér folyik

Ha a törvények hatását nem érzik, helyi szabályokat alakítanak ki, így vezetnek áramot a rozsdás vasakba a fémgyűjtésből élők, nehogy ellopják őket az udvarukból. Megtanulták: rendőr csak akkor jön, ha vér folyik, a többit oldd meg magad. Ezt cáfolja Gaskó Bertalan, a megyei rendőrkapitányság szóvivője. Ha így lenne, a lopási felderítési arány nem volna 34 százalékos a megyében, ami messze jobb az országos átlagnál. Ám a tolvajok többnyire szabadlábon védekezhetnek, és akár még aznap visszamehetnek a tett színhelyére.

- Szóltam a rendőrnek, hogy ellopták húsz tyúkomat - meséli Szoboszlai Barna. "Tudja, ki volt?" - kérdezett vissza a közeg. - Nem - feleltem. Most meg a nyomozók azt mondták, nyolc éve nem fordultam a rendőrséghez.

Szoboszlaiék a tragikus éjjelen nem látták a halottat, csak a "nagy zsinatot" hallották, a sok romát, a mentőket, a rendőrautókat. Rögtön elvitték a férfit. "Minden órában tudtam, hol van a feleségem, közvetítették a rendőrök" - mondja a férfi, aki hálás azért, hogy megvédték a házát, az asszonyát.

- Pedig nem eszünk emberhúst - mondja az áldozat unokaöccse, és látszik, egyszerre sajnálja a nagybátyját, amiért uborkalopásba kellett belehalnia, és a bácsit, akit jó embernek tartott.

- Ha cigány lenne, biztosan nem engedik ki, olyan isten nincs - mondják az utcán állók. A több emberen elkövetett emberölés bűntettének kísérletével gyanúsított férfi közel a hetvenhez Monokon kezd új életet. Ám ahogy a falujuk szóba kerül, az asszony sírva fakad, az ura meg úgy néz a távolba, mintha Doberdónál került volna hadifogságba.

- Az egyik szomszédjuk terelte rá a gyanút a bátyámra, az meg azt mondta: "Igen? Loptam? Legyen úgy!" -meséli az egyik unokaöcs, Farkas Győző. - Kért egy fekete szemeteszsákot, felvette az új fekete cipőjét, aznap vette kétszáz forintért, és elindultak. Hiába mondták neki, ne csináld, rossz útra visz az új cipő téged.

Két felnőtt gyereke és egy unokája maradt utána. A tragédia óta folyton van rendőr a faluban, múlt pénteken meg is fogtak egy tolvajt, 20 jércével a zsákjában. (Kuruc.info: erről beszélt a múltkor Szepessy: nem volt elég figyelmeztetés az életben maradottaknak a haláleset, azóta is bűnöznek. Pedig milyen szépen beismerte az "eltávozott" cigány anyja a Joshi Bharat-műsorban, hogy csak és kizárólag a gyereke volt a felelős azért, hogy megdöglött: "nem kellett volna lopni mennie"... Jellemző, hogy a trió másik két tagja azóta is lop, pedig segílyke az van dögivel; van mit elkocsmázni, eljátékgépezni...)  Az idős ember sosem gondolta volna, hogy vénségére az uborka lesz az attribútuma, mint mondjuk Márk evangélistának az oroszlán. Médiasztár lett belőle, mert esetében százezren ismertek rá saját védtelenségükre. A történet, melynek csak áldozatai vannak, még nem ért véget. A bíróságon folytatódik."

(Heti Válasz)