A Zalai Hírlap szombati száma egy kifejezetten korrekt cigánybűnözős cikkel lepett meg bennünket. Idézzük; félkövér kiemelés tőlünk.

"Ítéletek, előítéletek     

Megjelenés dátuma: 2008. szeptember 20. 04:29.00
Szerző: Pásztor András

Körkép - Cigánybűnözés. Az egyik legvitatottabb kifejezés a közéletben. Arról, hogy létezik-e a jelenség, megoszlanak a vélemények, ám az érvek és ellenérvek mindaddig csupán szócséplésnek minősíthetők, amíg nem esik szó az okokról, illetve a megoldási lehetőségekről.

Akik szerint létezik a jelenség, s e véleményüknek hangot is adnak, azokat rendszerint lenácizzák, a gyűlöletkeltés miatt aggódó nácizókat viszont hazugsággal vádolja a másik oldal. Közben egy nemrég készült felmérés szerint a magyarok 91 százaléka gondolja úgy, hogy létezik cigánybűnözés. A Nézőpont Intézet közvélemény-kutatása szerint a megkérdezettek többsége abban is biztos, hogy a romák hajlamosabbak a bűnelkövetésre, mint a nem romák. De mit gondol a kérdésről a rendőr, a roma politikus, a gárdista, az ombudsman és az a polgármester, akinek a falujában számottevő a cigány lakosság?

A kérdést elsőként dr. Tiborcz János ezredesnek, megyei rendőrfőkapitánynak tettük fel.

Nem tartozik a hatás- és feladatkörömbe, hogy bármilyen közvélemény-kutatást nyilvánosan értékeljek vagy minősítsek - szögezte le a megyei főkapitány, amikor a felmérés eredményéről kérdeztük. - Véleményem természetesen van, ám az inkább magánvélemény. Azt viszont meg kell jegyeznem, hogy az állampolgárok szubjektív biztonságérzete sok esetben nem tükrözi az objektív helyzetet, sokszor egy-egy falu, megye, régió közbiztonsági helyzete - az objektív adatok tükrében - korántsem olyan rossz, mint amilyennek az ott élők megítélik. Ebben egyébként meghatározó szerepe van a médiának. Az újságok, tévék, rádiók szinte naponta bombázzák az embereket kriminális hírekkel, így gyakran azok is elviselhetetlennek érzik környezetük bűnügyi helyzetét, akiknek a lakóhelyén csak ritkán fordul elő jogsértés. Amúgy a közvélemény-kutatások eredményeit óvatosan kell kezelni, az élet már nemegyszer bizonyította, hogy tévedhetnek is ezek a felmérések.

A megyei rendőrfőkapitány szerint persze nem alaptalan azok felháborodása, akiket sérelem ért, ám hozzátette: a világon sehol sem volt - és valószínűleg nem is lesz - olyan társadalom, amelyben nem követnek el bűnöket. (Kuruc.info: arányok, azok a fránya arányok… a cigányok minden egyes országban legalább egy nagyságrenddel nagyobb mértékben bűnöznek. Spanyolország, Olaszország, Anglia, Finnország: tessék megnézni a hivatalos bűnözési adatokat ebben a négy országban, és azután felmenteni a cigányokat a “fehérbűnözésre” hivatkozva!)

A cigánybűnözést, mint kifejezést egyébként a rendőrség is használta korábban; sőt, a Kádár-korszakban olyan rendőrök is voltak, akik kifejezetten ezzel foglalkoztak. De van itt más is. Egy 1979-es beszámolóban, melyet az akkori zalakomári körzeti megbízott írt, még ez olvasható: Kérem a tisztelt tanácsot, hogy a cigánybűnözés tekintetében adjon több segítséget számomra.

Varga Miklós, az említett falu polgármestere szerint semmi sem változott azóta, a településen most is jelen van a cigánybűnözés, de ez nem azt jelenti, hogy minden cigány bűnöző.

- Nem értem ezt a szemérmességet, igenis létező problémáról van szó, amelyet érdemes a nevén nevezni - kezdte a polgármester. - Itt, Zalakomárban is vannak olyan roma családok, amelyek kifejezetten a bűnözésből élnek, s ezt nem én találtam ki. Tessék, olvassa el a zalakarosi rendőrőrs 2001-es jelentését! Ebben az áll: Tényként kell kezelni, hogy a területen olyan nagyobb bűnözői múlttal rendelkező családok élnek, melyeknél jelen van a generációs bűnözés. A családok férfi tagjai egymást váltják a börtönben, és a fiatalok körében is ez a szemlélet erősödik. Ezen elkövetői körök már régen túlléptek a megélhetési bűnözés kategóriáján, a vagyon elleni bűncselekményekre szakosodva a megszerzett javak értékesítését is végzik. Persze a jelentésben az nincs leírva, hogy ezek a családok cigány családok, ám attól még mindenki tudja, hogy romákról van szó. Ki kell mondani, hogy ezekben a családokban az a sikk, ha a gyereket úgy tanítják meg lopni, hogy nem bukik le. Pár évvel ezelőtt egy 4 fős helyi bandát kaptak el a zsaruk, az elkövetők 10-14 évesek voltak. Mit gondol, hány bűncselekményt ismertek el? Összesen 45-öt!

Varga Miklós szerint a bűnözési hajlam elsősorban a romák életviteléből, nem pedig a munkalehetőség hiányából, a szegénységből adódik. Ezt bizonyítandó újabb, 1982-es beszámolót mutat. Ebben olvasható, hogy a munkaképes korú roma lakosságnak csupán elenyésző hányada dolgozik. (Kuruc.info: gy.k. munkakerülő)

- Ezt a problémát igenis lehet orvosolni, elég lenne csak azt tenni, amit a szlovákok - szögezte le Varga Miklós. - Ott a munkanélküliek támogatását minimálisra csökkentették, ellenben a közmunkát rendesen megfizetik. Ehhez társul a szlovák rendőrség, bíróság erőteljes fellépése, akár egy cső kukorica ellopásáért is leültetik a tolvajt. Mindezt egy olyan település - Krasznahorkaváralja - vezetőjétől tudom, ahol korábban szintén nagy probléma volt a romákkal, ám mostanra gyakorlatilag teljesen megszűnt a bűnözés. Sajnos, ettől mi még nagyon messze vagyunk, a lakosság egy része már ott tart, hogy nem is tesz bejelentést a rendőrségen, ha csak pár ezer forintos a kár. (Kuruc.info: telitalálat! Mi is ezt papoljuk: bevezetni a felvidéki törvényeket, oszt’ kész.)

Teleki László, a miniszterelnök romaügyi megbízottja, a kanizsai CKÖ elnöke úgy véli: ez a fajta általánosítás sértő és rasszista is, hiszen az etnikai hovatartozást mossa össze a bűnözés fogalmával.

Tény, hogy vannak a bűnelkövetők között cigányok is, ám a cigánybűnözés, mint kifejezés azt sugallja, hogy minden roma bűnöző, vélekedett Teleki. (Kuruc.info: hazugság, ahogy pl. a “franciasaláta” se azt jelenti, hogy minden francia [pl. ember] saláta. Közelibb példa: a “gyerekbűnözés” is kirekesztő? Dehogy, azellen nem pampog senki. Pedig ezzel a “logikával” az is azt jelentené, hogy minden gyerek bűnöző.) Azokra, akik bűncselekményeket követnek el, még ha romák is, lásd Olaszliszka, a törvény teljes szigorával kell lesújtani. Amúgy ez a probléma sokkal mélyebb gyökerű, a megélhetési bűnözés és ami ehhez kapcsolódik mind-mind valaminek a következménye. A munkalehetőség, s a jövőkép hiányára a politikának kell választ adnia, lehetőség szerint mielőbb. A rendszerváltás óta felnőtt egy olyan generáció, amelyik azt sem tudja, mi a munka. Ez a réteg kizárólag a visszautasítással és a negatív diszkriminációval találkozott élete során. (Kuruc.info: hazugság. Az iskolázott, normális szakmával rendelkező romákat nem éri nagyobb diszkrimináció a munkahelyeken, mint a fehéreket. Ezt ráadásul hivatalos statisztikák bizonyítják, lásd EZT) Ezért tartom fontosnak, hogy az állam a jelenleginél is nagyobb erőt fejtsen ki az oktatás területén. Ha ez bekövetkezik, még akkor is fel kell nőnie egy generációnak, hogy a változás érzékelhető legyen. (Kuruc.info: ha a “generációt” fehér, azaz kb. 30 év értelemben értette, akkor közöljük: kösz, elég volt a kísérletekből. Eddig 600 év alatt soha, sehol nem tudtatok hasznos tagjai lenni a társadalomnak, bármennyi pénzt pumpáltak is belétek [lásd a finn példákat alább]; ez miért változna meg a közeljövőben? A 30 évről meg szó sem lehet. Vagy megváltoztok most azonnal, iskolába mentek, felhagytok a bűnözéssel, beosztjátok a segílykét, nem isztok, nem játékgépeztek, vagy viseljétek a következményeket – ha esetleg nem a dél-afrikai modell valósulna meg nálunk.)

Hasonlóan vélekedett Kállai Ernő kisebbségi ombudsman is. Mint mondta: jelentős társadalompolitikai változásokra lenne szükség, rendbe kellene tenni az oktatási rendszert és a munkaerőpiacot is, a hátrányos helyzetű emberek ugyanis csak így tudnának bekapcsolódni a gazdaságba. (Kuruc.info: rendbe tenni az oktatási rendszert? Csaxólok, hogy Finnországban az egész világ legjobb közoktatása van. Mégis: a cigányok nagy többsége analfabéta stb. Kállai tehát ebben is hazudik – ahogy a Magyarország vs. 30-as évekbeli náci Németország-párhuzamában is).

- Aztán építeni kellene 6-8 oktatási központot az országban, a pécsi Gandhi Gimnáziumhoz hasonlót, ahol az óvodától az érettségiig magas szintű oktatásban részesülhetnének a roma gyerekek - érvelt az ombudsman. - Ez elősegítené a gyorsított ütemű modernizációt, s talán 10-20 év múlva kitermelne egy ütőképes roma értelmiségi réteget, amely változást hozhatna. (Kuruc.info: “talán”, megint az a “talán”. 600 év alatt nem sikerült. Vagy mondjuk Finnországban 50 év alatt. Pedig a szupergazdag finnek semmi pénzt, segítséget nem sajnáltak a cigányoktól. Az eredmény? Siralmas. 50%-os börtönviseltségi arány, 15%-os 8 általánosnál magasabb iskolai végzettség, 85%-os analfabétizmus… Ha a gazdaságilag, oktatásügyileg összehasonlíthatatlanul jobban álló finneknek 50 év alatt sem sikerült domesztifikálni a putriscigányokat, akkor miért várja el bárki is, hogy a helyzet nálunk sokkal rövidebb idő, azaz 10-20 év alatt érezhetően javulni fog, csak adjunk még több pííízecskét a különböző felzárkóztató programokra?)

A cigánybűnözés elleni harcot zászlajára tűző Magyar Gárda Zala megyei kapitánya is elmondta véleményét. Magyar Zoltán megoldási lehetőséget is javasolt, jóllehet mást, mint amit Teleki László.

- Hogy van-e cigánybűnözés? - kérdezett vissza. - Persze, hogy van, de ez számunkra eddig sem volt kérdés. A fő probléma az, hogy mindez senkit sem érdekel, még a cigányság vezetőit sem. Ezek az emberek nem hitelesek. Amíg ilyen emberek állnak a roma társadalom élén, addig a cigányságnak esélye sincs a felemelkedésre. Egyébként a cigánybűnözés visszaszorítására van megoldás a jelen törvényi keretek között is. Csupán azt kellene tenni, hogy a cigány bűnözőkkel bűnözőként kell bánni, nem pedig romaként, hiszen ebben az esetben a bűnözőn van a hangsúly. (Kuruc.info: ha valaki nem értette volna: a cigányokkal is be kell tartatni a törvényeket. Nem lehetnek törvények felettiek, nem takaródzhatnak azzal, hogy “most ázér, mert cigány vágyok??”.)

Szóval érvekből, ellenérvekből, sőt, megoldási javaslatokból sincs hiány. Én meg közben azon gondolkodom, amit nemrég egy cigány férfi mondott: Még szerencse, hogy a móri rablógyilkosságot nem cigányok követték el... (Kuruc.info: senki sem tudja, hogy ott ki gyilkolt, cigány, magyar vagy külföldi, pl. szerb vagy ukrán. Arról nem is szólva, hogy szegíny putriscigányoknak a több, mint hat éve történt Mór az állandó “aduász”. Ezt tudják szembeállítani azzal, hogy ők meg naponta gyilkolnak, késelnek meg fehéreket; akik meg azon “szerencsések” közé tartoznak, akik ezeket megússzák, hamarosan kereshetnek maguknak új hazát, ha Magyarország Dél-Afrika sorsára jut…)"

A cikk mellett van egy szavazás is. Jelenlegi állása:

Nincs összefüggés, ez így diszkriminatív feltevés 11%
Nem lehet általánostítani, az adott népcsoporthoz tartozók közt nem mindenki bűnöző 8%
Létezik. Magam is áldozata voltam ilyen esetnek 57%
A neveltetés, a rossz példa, a nehéz szociális helyzet, a munkanélküliség vihet rossz útra cigányt és nem cigány egyaránt 21%

Ehhez nem kell kommentár.

Kuruc.info - Arppi S.