Olvasónktól kaptuk az alábbi levelet:

Vasárnap voltunk Beregsurányban egész nap tolmácsolni, és hazafelé este Bp.-re hoztunk menekülteket. Sajnos a nem napon barnult kisebbség gátlástalanul rárepült a menekülteknek nyújtott segítség kihasználására, lehúzására.

Egész nap láttuk, hogy ezek az ennivalót, pelenkát, mindent táskákba rakodták, adták tovább a purdéknak, akik elszaladtak vele - nyilván majd eladják valahol.

Amíg a valódi menekültek alig hitték el, hogy szabadon, fizetség nélkül kapják a segítséget, és bátortalanul merték csak elvenni a dolgokat.

Az önkénteseken az látszott, hogy nyilvánvaló helyzetben sem merték elutasítani a piócákat.

A kocsinkban 2 menekült fért el, a magyarul nem tudó az út végén igazi köszönetet mondott. A negatív ráadás a másik 60 körüli sovány, szakadt nő megérte a pénzét. Akkor rakatta be magát a kocsiba a koordináló segítővel, amikor látta, hogy a jól szituált hölgyet visszük. Aztán amikor már fél Budapesten átutaztatta magát – állítólag nem tudta a címet –, felhívta a rokonait, akik gyanús külvárosi sötét helyen várták (kigyúrt fiatalemberek).

Megállás nélkül továbbhajtottunk, majd elkértük a papírjait. Ukrán papírja volt, de a születési ideje alapján 25 év körüli kellett volna legyen. Ukránul, oroszul nem beszélt, magyarul ekkor már csak a „rák egye ....” átkot szórta ránk, mert kiraktuk a kocsiból. A valódi menekült hölgy elmondta, hogy félt, amíg mellette volt a kocsiban.

Ez azért veszélyesebb, mint az ennivaló és a pokróc harácsolása. Nyilván tudják, hogy a menekülteknél sok érték (pénz, ékszer) lehet. Ez az "unokázós csalás" új formája. Szégyen.