"Tisztelt Kuruc!
 
A (cigány)bűnözéssel kapcsolatban lenne néhány észrevételem, ha alkalmas a közlésre, megköszönném a közreadását és várom a szerkesztő megjegyzéseit is.

Egy időben elolvasgattam az ork leveleket, de mostanság leszoktam róla. Természetesen örülök, hogy a mára már országos méretű probléma nyilvánosságot kap – érdekes, hogy mind több sajtótermék foglakozik vele – viszont a szemtanúi, rokoni-ismerősi, ne adj isten sértetti beszámolókból a végén szinte mindig hiányzik valami. Mégpedig az, hogy bárki felvette volna a telefont és hívja a rendőrséget, feljelentést tesz, vállalja a tanúskodást, vagy összeállt volna pár szomszéddal, komával és figyelne a környék biztonságára.

Elegem van abból, hogy a monitor mögött ülve rambózik a radikális magyarság zöme; cigányvért iszik reggelire és cigánygyerekek fejével focizik szabadidejében. Tudom, ez fájó kritika, de amennyiben valaki összefogásról beszél, ne arra gondoljon, hogy mások fogjanak össze helyette. A véres tollú írok és habzó szájú olvasók között hány van, aki tagja egy polgárőrségnek, vagy – akármilyen – gárdistaként, nemzetőrként, világőrként tesz is valamit a közbiztonság javításáért? Persze, lehet, hogy vannak települések, ahol már reménytelen a helyzet, bár szerintem ez is nézőpont és hozzáállás kérdése, de szerencsére az ország nagy része még nem ilyen.

Ki az, aki hetente egyszer-kétszer – szabadidejében – 4-6 órára társaival kimegy az utcára és figyel a közbiztonságra? Én megteszem. Van szép hosszú és nehéz elemlámpám, gáz spray-m, gáz-, riasztó pisztolyom. Ezek mind legális dolgok. Sőt, még bilincsem is van, aminek a viselését szintén semmi sem tiltja, igaz a használata már nem ennyire egyértelmű.

Szóval a lehetőség adott, tenni is valamit csak akarat és elhatározás kérdése. A borzongás garantált, akár a szoba közepén álló tévében. De tényleg tenni kell valamit.

Szebb Jövőt!

g.z."