Elnézést a nagyon hosszú cigánylevrovért. Tessék tüzetesen átolvasni, különösen a második felét; érdemes. A médiának nyilatkozó gárdistáknak, jobbikosoknak kötelező olvasmány, bebiflázandó érvek.
Első levelünk az állítólagos, pár nappal ezelőtti (“a barátom ismerősének ismerőse mondta” – persze bizonyíték az nincs) devecseri skinheadek általi állítólagos cigányverésrőlis beszámol; elmondja, miért képtelenség az, hogy egy ennyire cigányfertőzött telepen skinheadek zavartalanul “grasszáljanak”. Kb. ugyanaz tehát a helyzet, mint a tiszaroffi OCÖ-öngyújtogatással vagy a szigetvári “rasszista támadással”.
“Vigyázat Jáspiskígyó!
A devecseri cikket olvasva néhány észrevételt emelnék!
Évekig jártam Devecserbe, ugyanis magyarként hiába volt sok szakmám, valahogy meg kellett élni.Rabszolga meg persze soha nem leszek! Évekig a számítástechnikával foglalkoztam, Így többek között használt rosz monitorokat vásároltam vállalkozásomnak és felujítás után értékesítettem elfogadható áron és garanciával az egyszerű emberek részére.
Devecsert ebből kifolyólag ismerem olyannyira, hogy tudom mi folyik ott! Élő legenda a város!
Méghogy a cigányokat megfenyegették? Egy lófaszt!
Saját maguk provokálják az alkalmi helyzeteket, ugyanis nem tudnak beletörödni a mútba! A megszokott és kényelmes semmittevésbe. Abba hogy soha nem kellett adót vagy járulékot fizetni és a teljes szociális hálót élvezni.
Mára elszabadult a pokol!????
Hogy miért?
Nemrégiben volt egy átfogó ellenőrzés, mely megpróbálta a helyzetet kordában tartani. Azonban a városban megjelenő vásárlójelölteket éppúgy szabálysértésért feljelentették, mint orgazdát, vagy illegális kereskedőt.
Akinél találtak bármit, azt rögtön elővették. Bunkó hatósági szakembereinket nem érdekelte, hogy esetleg átutazók, vagy bármilyen más okból tartozkodtak egy város közterületén.
Mondanom sem kell, hogy a vásárlók többnyire ma már románok, akiket a helyiek, úgymond ismernek, így "nem gond a bejutás egy zárt kapun" igy a kereskedelem "zavartalanul zajlik".
Egyébként 3 nagy családfa teljes rokonsága tartja a "Hatalmi rangot" és a hangadást, illetve ezeknek a szennyeknek a teljes keveredett vérrokonaik.
Kizártnak tartom az incidens valós megtörténtét, ugyanis ezen a helyen kb 350-500 fő kancigány állandó mobilkapcsolatban van a teljes közösségi területükön belül.
Ha valaki megjelenik - értem éppen az elvtársak rendőreit, vagy esetleg az APEH bandáját (mert két ellenör ide nem jöhet, mert nem megy el élve) akkor a "drót” elindul, s kb 1 perc alatt minden "Halott".
A kihelyezett piacon természetesen azok a csóri lecsuszott cigók árulnak, akiknek jó cigó módra a magasabb rangú társaik "betartanak".
Egyébként a rend őreiről annyit:
Egy alkalommal mikor vásároltam az "árusoktól" bejött két járőr az udvarra a sok kupi között; kérdezte, kié a kint parkoló "gépjármű?" Megbüntettek 5 ezer forintra, hogy örüljekhogy nem jelentenek fel, mert megállni tilos táblánál állok! Itt tilos parkolni.
Kár hogy nem készítettem akkor és ott felvételt az utcáról. A milliós (néha többmilliós) nagyságrendű transzporterek és egyéb "áruszállító furgonok" sokasága parkolt a közterületen, mely a helyi kisebbségi (ma már többségi) lakosok tulajdonai.
A rendőrök az udvaron körülnéztek, és egy gyerekkerékpárra megkérdezték, hogy mennyi?
Mondanom se kell, hogy "Vigye csak biztos úr, jó lesz a gyerekének" jelzéssel a rend Őreinek a kezébe nyomták!
Azt sem kell ecsetelnem, hogy a bírságot nem fizettem ki, s mondtam hogy akkor hivjunk segítséget, talán majd a társaik máshogy látják a dolgot Ajkáról!
Egyből azt mondták, hogy jobban teszem, ha eltűnök a városból, ha nem akarok esetleg problémát az egészségemre tekintettel. Röviden megfenyegettek, de mivel a kancigányok régebben is ismertek, mert biztos pénzforrás voltam számukra, csendben maradtak.
Szóval, a jelenlegi helyzet az, hogy a kereskedelem és lom ugyanúgy virágzik mint valaha, annyi különbséggel, hogy a szerveződés próbálja kikényszeríttetni a rasszizmust a városvezetésből! Ha elérik, akkor nem kell kimenni a piactérre, mert nem lesznek biztonságban az "értékeik és személyes biztonságuk" sem, ezt kizárólag csak otthon tudják megtenni! a családjukat megvédeni!
Kérdem én kitől és mitől kell megvédeni egy szervezett bűnözőbandát?
Az említett helyet jól ismerem, majdnem a város lomifrekventált pontja! Ha itt egy cigányt megtámadnak, a támadónak esélye sem lehet elhagyni a várost! Az egyik fő családnál, pl csoportosan tartottak egyszer lőgyakorlatot Éles pisztolyokkal!
Ja és soha nem zártam be a kocsimat, ha lomiból vásároltam: Ugyanis ha a cigók megismerik a "kuncsaftot" akkor azt nem piszkálják, főleg, ha tudják róla, hogyha meglopja, akkor kinyírja!
A tatabányai mésztelepen sem zárta be a cigány vajda a többmilliós kocsiját. A cigók sem zárják le a transzporterjeiket! Ugyan ki akarna öngyílkos lenni ilyen helyen?
Kkörülbelül, úgy mint Las Vegasban Amerikában, ahol a "maffia tartja a közbiztonságot"!
A történetem tortáján csak az a hab, hogy Jánosháza, Szany is lomizott, ezek a cigók is e családfákhoz tartoznak, és "mozgósíthatóak", de ezek a községek mára teljesen lezüllöttek, olyannyira, hogy Jánosházán a nemrégiben laza gyilkosság is volt kocsmapénzért!
"Attila az isten ostora"”
“Jó hír: Kanadába készülnek a mohácsi tetvesek
T. Szerkesztőség! Kérem a "Remény" rovatban az alábbi közlését:
Tisztelt Amúgy is Túladóztatottak!
Az egy illetve a kettő forintosok, mint a fillér: távoztak közülünk. De! Még távozásában is tehet értünk MAGYAROKÉRT! Segítse Ön is egybegyűjtésével és leadásával a (mohácsi) érintettek kiutaztatását. Kanadába vagy bárhova, ahova ők szeretnék.
Indok:
A határok megszűnése magával hozta lényük igazi elemének régről jött liberalizmusát: az állandóan vándorolni akaró (szükség; megélhetés; új gazdatest keresése) mehetnékét. Most végre mehet! Segítse Ön is ebben Őket, összegyűjtött pénzérméivel csodát tehet: Szépülni fog híres ez Hazánk!
Ki(T/-)űző0315”
Köv. levelünk a Pétervásárán történtekkel foglalkozik
“Meghátráltak a gárdisták Pétervásárán + képgaléria (nézzétek meg az a legjobb)
Ki lát a képeken sovány nélkülöző cigányt? (ÍRJON !!! Hányat lát???)
Természetes, hogy a sovány, éhező, családostól segélyen, új önkormányzati házban tengődő az udvarra piszkító gárdisták nem tudtak felnőni a túltáplált és túlképzett, Maliból éppen visszatért szép, kifejlett, egyenletesen barnult menedzserekkel, akik jól felkészülten igyekeztek a félelmetes gárdisták fizikai és ideológiai agresszív támadását elhárítani.
A képeken jól kivehető a gárdisták gonosz gondolata, miszerint az jár az eszükben, na legyen csak sötét és már benn is leszünk a speizotokban, és a télen vágott saját nevelésű disznóitok sonkájából, de mindegyikből ám, levágunk egy kicsi szeletet, mert otthon éhezik a gyerek és az asszony is. Egy szem gyerekünk van, és a segély kevés. Látszik az arcukon. Bár cipőjük tiszta. Ruhájuk turkesz, de nem büdös.. Ez megdöbbentő. Hihetetlen.
Nem úgy, a képgaléria közepe táján a cigány gazdálkodó-filozófusnő. (hogy hasonlít a Vásárhelyi Mariskára…. még a keze mozdulata is. Tán ikrek ? De lehet, hogy csak rokona.)
A sok-sok kalóriával feltöltött cigánynőn látszik, hogy szüksége van a rengeteg energiára, hiszen szegény még hétvégeken is kapál, sok, nehéz munkát végez, mert a gádzsók leszedik a termést és ezért nem éri utol magát. Most is onnan jött a szemináriumra.
A gádzsók rengeteg purdéjának a száját be kell tömni. Háborog jogosan.
A segílykét is mi termeljük meg nekik - mondta indulatosan.
Ezért jött jól Kolompár Klunmpár Wezír bíztatása, mert már nagyon el volt keseredve szegínyke. Meg mi is,mindenki a romatársadalom mindannyian, zúgott a tömeg, ebben a Bangó-El Qúró NÉPköztársaságban! Meddig lehet ezt bírni? Meddig kell ezt tűrni tezsvíreim?? Kérdezte a gazdálkodó-filozófus romapolgártársnő. Hokkrrrr..
A sok kábel- és fémtechnikus, csoport - és ügyvezető-számlagyártó beleköpve, dörzsölve, összeverve, tisztítoták le hólyagosra dolgozott kezükről a hajnal óta tartó munkában rárakódott koszt. Jóbeszísz... hallatszot közben mindenünnen.
Az új hetvenezres bőrdzseki majdnem poros is lett emiatt.
Tegnap vettem.... a biztosító-kikötő lánc elvágásával. El. Rák a buttikus annyába. Tuggya míllyen kockázzattos? Allig tuttam ecsipni. Mondta a kérdezett. Láccsó ez így tezsvéreím? Mi fogjuk a mácsót, a gádzsók meg behalózzák? Kérdezték egyként. Dógzunk, stárvándes-stárná is többet hetente. Szobrot,kábelt, ríízt, alamíínt darabolunk, (igaz gádzsót is níha, fene az élősködőjét) a Tecsóban próbahalózást végzünk, nagyon nehéz ám főbontani az acskókat és a züdítűt. És veszíllyess is, mer gyorsan kell csinányí! Eccemég férre nyejjük osztasztán kész. Még jó, hogy nem kérnek tűlünk vért. Meg kenderírtást? Eminn bolonnn. Azzé űtettyük? Mi dógzunk, dógzunk, és adózunk becsületesen! Kírdezzzék meg az APEKKET, a devecseri és ózdi testvírinket.
Havi 2 milliárt segílyke az ózdi gárdista gádzsóknak. Ha ennyit kapnak, egy gyerekért persze,hogy nem dógoznak. Mi sem tennénk. Ez má sokkk! Há bollonnn itten mindenki ebbe a zórszággba?? Hámegdógoznak írte? Kírdem! Heee?? Háeztett kérdezze meg tőlllük Kolompár Klunmpár Wezír tezsvérűnk!
Klunmpár Wezír tezsvérünk, itten szíípen szótááá! Kíírdezzedmámeg lícszives kírlekszípen a gádzsókat! Meddig tűrjük eztet??? Memi nem sokájjíg! Hokkrrrr. Pökkk..
Adtak hangot jogos indulataiknak Pétervásárán az agyonsegélyezett gárdizmus ellen, a munkából spontán odarohanó dolgos cigányok . Majd nyálas tenyerüket tovább csapkodták.
Gádzsók! Vegyetek példát róluk!
névnélkül ha közlitek”
“A cigány kultúra talán legalapvetőbb problémája (és ez teszi a fekete-Afrikaiakhoz annyira hasonlatossá) az, hogy nem lineáris időfogalomban gondolkodik, és egyszerűen nincs jövőképe. Egy tipikusan mának élő, nomád-gyűjtögető természeti kultúra. Ha valakire ráillik La Fontaine meséjéből a tücsök karaktere - hát azok ők.
A nagy probléma, a nagy hiba ott van-lesz, hogy bár ilyen szubkultúrát, egy ilyen attitűdöt minimális számban minden magaskultúra kitermel önmagából is, de ezzel együtt eltartani és elviselni csak egy határig tudja. Ez a viselkedésmód tulajdonképpen egy társadalmi betegség, egy pusztító rákos sejt, ám ezt elviseli a szervezet, fáj neki, kínlódik, szúr, kényelmetlen - de túléli, amíg nem nő egy kritikus méret fölé.
Ha fölé nő, akkor vagy ki kell nyisszantani, vagy a szervezet elpusztul - de a kettő közül valamelyik elkerülhetetlen.
Mind a romák, mind az őket védők, mind az elhibázott integrációs folyamatok (magyarán a hibás, túlsegélyező-túltoleráló állapotok előidézői) szorgalmazói itt követték el a végzetes hibát. Egy évszázaddal ezelőtt a történelmi Nagy-Magyarországon élt kb. 60-70 ezer cigány. A II. Világháború után lehettek legfeljebb 150 ezren. Mára felszaporodtak min. 6-90 ezerre (Száva Vince egyenesen kétmillióról beszél!), és ami még riasztóbb: a kisgyerekek kb. 30%-a roma, mi több, az a bizonyos cigánysori roma (putricigány), akiből nemigen lesz más, mint Maugli vagy Ártatlan Jauzsika, legjobb esetben "Kegyelmes" Flórián....
Én nem tudom-akarom megítélni, hol lesz a kritikus pont, amikor a többség azt mondja: nincs tovább, és bármilyen megoldás is jó, csak szabaduljunk meg tőlük. Nem tudom hol lesz, de biztos vagyok benne, hogy lesz, és abban is, hogy ez a pont már nincs messze.
Azt is tudom, hogy ha nem találunk erre megoldást, ha folytatódik minden tovább úgy, mint eddig, akkor a második scenárió következik be: a szervezet elpusztul. Akkor az ország lezüllik, elszegényedik, egy nagy Gitánfalva lesz az egészből, ahonnan minden épkézláb és jóérzésű ember végül elmenekül. Jártak így országok a történelemben (pl. Dél-Afrika), így nem mondhatjuk, hogy ez lehetetlen.
Tenni ellene viszont csak mi magunk tehetünk.“
Köv. levélírónk Lakatos Menyhérttel foglalkozik, akitől ITT idéztünk:
„Sziasztok! A Lakatos Menyhért-gyűjteményetekre szeretnék reagálni.
Tudni kell, hogy néhai Lakatos Menyhért ezen felszólalására mérges moraj, és nagy-nagy hallgatás volt a válasz. Aztán ment tovább a szokásos "mire van szüksége a cigányságnak", “még több segílyt!“ irányvonal.
Menyhért teljesen egyedül, visszhang nélkül maradt ezzel a véleményével. Ő gondolta ezt így (meg mi), de nem a cigányság általában. Ők úgy gondolják: nekik nincs különösebb teendőjük, a mi feladatunk megoldásokat és segítséget nyújtani számukra, ők meg majd meggusztálják a portékát, és eldöntik: kell-e, vagy sem. Ők úgy hiszik, még azzal sem tartoznak, hogy megköszönjék. Elvégre ez nem szívesség, ez jár!
Eszement egy zűr lesz, amikor a bili kiborul - ha kiborul. De én egyre jobban valószínűsítem, hogy ki fog.“
Megint egy tanulságos levél:
„Most állatmese következik.
Nemrég néztem valamelyik discoverys csatornán egy gyilkosokról szóló filmet. Egy fickó szerepelt benne, akit halálra itéltek.
Az arc egy szerencsétlen lúzer emberke volt ránézésre, a felesége folyamatosan csalta, aztán megunta a dolgot, és elment hozzá megbeszélni az életüket. Négy férfivel találta, akik elkezdték szopatni, ő meg kiballagott a kocsiba egy puskáért. Három jóképességű röhögött rajta, amikor visszajött, és elkezdték sörösdobozzal dobálni, miközben a negyedik egy szobával arrébb kefélte a feleségét. Faarccal lőtt agyon mindenkit a házban.
Mi a történet tanulsága? Aki hasonló helyzetben feszíti a húrt, minimum darwin-díjat érdemel, de sajnálatot nem igen.
Röviden ez van a cigánysággal. Ha már a paraszt pénzéből élsz és az önkormányzatok költségvetésének nagy része rád megy el, ha már a cuccait lopkodod és lenyúlod a gyerekét a suliban, ha már nyilvánosan leszarod a fejét és a pofájába röhögsz, ha már agyonvered a szüleit egy kifliért, legalább ne állj le baszogatni az utcán. Mert az nagyon, de nagyon nem jó ötlet.
Nem hiszem el, hogy annyira rohadt nehéz felfogni, mit jelent ez.“
Köv. levélírónk egy humoros, ugyanakkor jellemző történetet mesél el:
„Az előítélet ellenszere a bizonyítás. Annak a bizonyítása, hogy életképes vagy, alkalmas egy adott feladat ellátására úgy, hogy nem keltesz eleve rossz hatást. Csak a példa kedvéért, egy barátom cégénél történt: meghirdettek egy vevő - reklamációs előadói helyet. Többek között egy cigány nő is pályázott, érettségi bizonyítvány és német nyelvvizsga bizonyítvány fénymásolat mellékelve, ahogy kell. Természetesen őt is behívták az elbeszélgetésre. Tapasztalat: nem tud normálisan írni sem, nemhogy a helyesírásról fogalma lenne. Kommunikációs készsége magyarul sem éri el a 7-8. osztályos szintet! Németül a középfokú "C" vizsga dacára annyit tud, hogy dá, meg nyet. Koszos és büdös volt. Viszont mini szoknya, combközépig érő lakkcsizma, meg fél kiló arany volt rajta. Amikor- már csak a vicc kedvéért - megkérdezte a humánpol ea., hogy ennyi tudással mégis mennyi lenne a jövedelem igénye, "havi 200 RONGYOT akarok" volt a válasz! No és akkor lehet találgatni, hogy megkapta-e az állást! :-)“
Mai utolsó levelünk írója Deák Bill Gyulával foglalkozik. Ki ne ismerné őt? Lefogadom, hogy a nemzeti oldalon is nagyon sokan kedvelik – speciel én is. Érdekes, cigány származású, még sincs semmi gondunk vele. Ezek szerint nem származás alapján ítélnénk el embereket, hanem valóban a szocializációjából adódó életmódja, a cselekedetei alapján? Talán nem véletlen, hogy az asszimilálódott, dolgozó cigánysággal sincs senkinek semmi gondja, gond nélkül kap állást stb. Ki is akkor a rasszista?
"Deák Bill Gyula (1948. november 8., Budapest, Kőbánya) cigány származású magyar blues-énekes. „Állandó eposzi jelzője” a magyar rockéletben: „a magyar blueskirály”; az egyetlen magyar énekes, akinek amerikai kritikusok szerint „fekete hangja van.”
Deák Bill Gyula pályafutása az 1970-es évek elején kezdődött. Akkor robbant a magyar rockzenei életbe, mikor még javában dühöngött a pártállami rendszer, és „tetőzött a nemzedéki probléma”.
Jelentős kulturális eseménynek számított a Fekete Bárány Blues Fesztivál a rendszert elutasító, szabadságkereső fiatalok körében, akik a felszabadult rock-életérzésben is szabadságvágyuk kielégítését találták.
A független rockzenekarok számára a kitörés nem volt könnyű, mivel a magyar hanglemezgyártás pártkézben volt, amit Erdős Péter személyesített meg. Deák Bill Gyula, mint kezdő bluesénekes kisebb zenekaroknál énekelt, így például a Napsugár vagy a Sztár zenekar tagja volt. A Hobo Blues Band tagjaként lépett először a nagyközönség elé a 80-as évek elején, mert Erdős nem találta önállóan színpadképesnek. Így vált ő egyszerre ismert és elismert művésszé.
Későbbi szélesebb ismertségre a Szörényi-Bródy rockopera, az István, a király Torda táltosának szerepében tett szert. Nagyszerű alakítása és hangja lenyűgözte a közönséget. A 80-as években tovább dolgozott a Hobo Blues Band tagjaként és Földes László (alias „Hobo”) csapatának sikeréhez kulcs volt Bill szereplése. Rengeteg művelődési házban, fesztiválon és színpadon lépett fel.
Pályafutására nagy hatással volt Jimi Hendrix, valamint Radics Béla és Orszáczky Miklós. Bill a HBB-ből kiválva játszott a Kormorán együttessel is. Ezek után lépett önállóan is zenekarral a magyar közönség elé a Deák Bill Blues Band megalakításával."
Szolgálati közlemény: megkérünk minden Kedves Olvasót, aki leközlésre (is) küld be anyagot, hogy legyen szíves használni a Word, az OpenOffice vagy éppenséggel a Mozilla / Firefox helyesírás-ellenőrzőjét, a helyes központozásra ügyelni stb. Az ékezetek teljes (!) hiánya sokkal kisebb gond, mint a rossz helyesírás, mert ezen utóbbi javítására nagyon sok időt kell elpocsékolnom, ékezetek nélküli szövegeket meg bárki el tud gond nélkül olvasni.
Kuruc.info – Arppi S.