Többször írtunk (ill. írtak az olvasók, lásd pl. EZT) arról, hogy nem véletlenül vezették be a cigányfajvédők azt a teljesen felesleges és rossz rendszert, hogy alsóban nem lehet buktatni, mert ez a rendszer tényleg garantálja, hogy semmi esetre sem fog egy cigány pl. írni-olvasni megtanulni. Arról is számtalanszor értekeztünk, hogy a cigányok túnyomó többsége még abban a Finnországban is írástudatlan (ma, 2008-ban!), amely amúgy rendre a PISA-lista legelső pozícióját mondhatja magáénak és, így, a legiskolázottabb nemzetnek tekinthető.
Nézzük az Oktatási Minisztérium 1975-ös kiadású, “Tapasztalatok a cigánygyerekek nevelésének és oktatásának kérdéseiről” művét újabb bizonyítékokért. Gyakorlatilag ugyanazt mondja, amit mi már annyiszor, de annyiszor kijelentettünk. Ide a cikkbe csak a legmegrázóbb részletet rakjuk be, amely fehéren-feketén azt mutatja, hogy a cigányok felemelését, szocializálását véres verejtékkel megkísérlő, ugyanakkor őket kőkeményen befenyítő Kádár-rendszerben SEM voltak képesek a cigányok arra, hogy legalább azt a k*rva első osztályt kijárják.
A mű alább belinkelt oldalai is figyelemre méltóak. Megtudjuk belőlük például azt, hogy akkor is nagy gondot jelentett a 14 éves kor előtt szülő cigányok problémája; vagy az, hogy a kispurdék, “köszönhetően” a 100%-ig alkesz, primitív, analfabéta szülőknek, egyszerűen teljesen iskolaéretlenül kerültek iskolába. Pedig hol volt akkor még az intézményesített liberalizmus, fajvédelem… a Kádár-rendszer egyik legnagyobb erénye épp az volt, hogy, hasonlóan a csendőrséghez, kőkeményen megtorolta a cigánybűnözést. Így az akkori helyzet sokkal jobb volt abban a tekintetben is, hogy a cigányok érezték: a bűnözés nem marad megtorlatlan, és, hellyel-közzel, ezt adták tovább a gyerekeiknek is.
Figyelem! A linkek nagyméretű (pár száz kilobyte-os) képekre mutatnak. Ne tessenek megijedni az esetleg hosszú töltögetéstől, valamint, ha olyan a böngészőjük konfigurációja, használják a jobb alsó sarokban látható nagyító-ikont, hogy teljes, eredeti méretében láthassák (és görgethessék) a képeket.
Kuruc.info - Arppi S.