Idézzük a “szélsőjobboldali” elfogultságáról híres (gyengébbek kedvéért: a Népszabadsággal kb. egy húron pendülő) Fejér Megyei Hírlapot:

"A félelem faluja?

Sárkeresztúr - Egy hónapi viszonylagos csend után októbertől ismét fellángolt a betöréshullám a faluban. A lakosság azonban most megpróbál összefogni a megoldásért.

A nyári betörések egyikénél egy idős embert vertek meg, ő bokáját törte és kórházi kezelésre kényszerült. (Kuruc.info: ahogy szokták – a cigányok szükségtelen brutalitással bűnöznek. Ezt nevezik megélhetési bűnözésnek, ugyebár. Mert éhenhalnának, ha az elrabolt szajré mellett nem vernék agyon az otthon tartózkodókat, ugyebár. Nekik kéjt okoz az, ha megölhetnek, nyomorékká verhetnek embereket a betöréseik alkalmával (lásd pl. Putnok vagy Nagydorog).) Azok száma viszont felderíthetetlen, akik Sárkeresztúron úgy ébrednek hajnalban, hogy betörők feszegetik az ajtajukat kívülről, vagy hogy valaki már rámolja a fejük mellett a lakást. Csak néhány az előző cikkünk óta történtekből: a 63-as főút menti cukrászdába kétszer törtek be, számtalan fűkasza, elektromos kisgép tűnt el, egy lakosnak a nagykapuját emelték ki, vitték a kerti terményt, a fák gyümölcsét és a betörők a hízóvágások lezajlása után rákaptak a fagyasztófosztogatásokra is. Utóbbiakból hol kipakolták a húst, hol erre sem vesztegették idejüket, vitték egyben az egészet. Jártak egy önkormányzati képviselőnél is, onnan a teljes füstölthús-készlettel távoztak. Három éjjel betörtek a református gyülekezeti terembe, a lelkészlakba, majd a templomba, s ugyanaznap a katolikusokéba is. Ott széthajigálták a szentségeket, így újra kellett szentelni a templomot. Ahogyan nyár végén, most is minden megkérdezettünk név szerint el tudná sorolni, kik azok a 12-20 év közötti, roma származású fiatalok - mintegy másfél tucatnyian -, akik a rablásokat, betöréseket elkövetik.

- Az augusztusi hullám után megsűrűsödött a faluban a rendőri jelenlét, éjjel kommandósok járták az utcákat, de szeptember végétől a jelenlét lanyhult, a betörések pedig újra megkezdődtek - mondja Virág Miklós polgármester, hozzátéve: hivatalos értesítést még nem kapott arról, hogy november 1-jével a kétfős keresztúri rendőrőrs ügyfélfogadása megszűnt.

- Régen volt itt olyan rendőrünk, akit a cigányság is elfogadott, de ő elkerült innen, onnantól erős hanyatlás tapasztalható. Az utódja pedig sokkal lazábbra engedte a gyeplőt. A jelenlegi jelenlét messzemenően nem elég. Az önkormányzati betörésnél nem volt széles körű a nyomozás, én magam kerestem meg az eldobott feszítővasat a kukoricásban, s ekkor hangzott el az itt sokakat bántó mondat is a rendőr szájából a mit lehet itt tenni kérdésre: költözzenek el (Kuruc.info: jellemző. A fehér magyaroknak kell menekülniük, ahelyett, hogy a rendőrök szétvernék a rohadék bűnöző cigányokat – ahogy pl. a szlovákok, az olaszok, vagy szinte minden más nép tette-teszi. Sebaj, visszaleng még az inga (minden jel erre mutat), háromszor verjük ezt még le a fajvédőkön és védenceiken). Egyébként ez történik, az idén tíz család hagyta el a falut és költözött át a néhány km-re levő Abára.

A házakat azonban igen nehéz eladni errefelé, vagy csak negyed-ötöd áron lehetséges. 1200 négyzetméteres építési telket azonban akár hatvanezer (!) forintért is vehetnénk Sárkeresztúron. Virág Miklós azt mondja, az ittenieket az is irritálja, hogy az esetleg elfogott bűnözők sem kapják meg megfelelő büntetésüket.

- A kihallgatásra Bogárdra bevitt betörő pár óra múlva már kint is volt (Kuruc.info: megint kézenfekvő a hasonlat: Tomcatet sokkal kevesebbért bent tartották két hónapig... Azt sem lehet tehát mondani, hogy nincs rá rendőri / fogdakapacitás, hogy az ilyen szutykokat lesitteljék. Ha a világon semmit el nem követő, “csupán” rendszerellenes Tomcat lecsukására volt, akkor a bizonyítottan betörő cigányokéra miért nincs? Tudna erre normális, hihető választ adni egy fajvédő?), s ahogy hazafelé leszállt a buszról, azonmód betört az első útjába eső házba. Hogy ide juthattunk, az oktatástól is eredeztethető: az iskolában is megtörténik, hogy a roma tanuló kiteszi a nagykést a pedagógus orra elé. Az így felnövő fiatalok azt hiszik, nekik mindent szabad. Rendszám nélküli kocsival legalább harmincan közlekednek a faluban.

A 2640 lelkes falu roma önkormányzatának elnöke Kovács Mária előrebocsátja, nem az itt élő, tősgyökeres romunglo romák között vannak a tettesek, hanem a gyüttmenteknél , vagyis akiknek családja később települt be. Ha a régi romák laknák a falut, nem lenne semmi baj, állítja. Mert ez alapvetően nem etnikai kérdés, a bűnöző elemeket maga a romaság is elítéli, bár igaz, hogy ki nem veti maga közül (Kuruc.info: Tipikus. A cigányok nem hajlandók kivetni maguk közül a bűnözőket. Pedig ez lenne az első lépés a “megtisztulás”, az elfogadottság felé. De nem. Ezzel is azt bizonyítják, hogy mennyire a "kultúrájukban" van a bűnözés. Azt nem írom, hogy a “vérükben” – csak balliberális fajvédők genetikázhatnak, mondhatják azt, hogy a “romák vérében van a muzikalitás”; mi nem írhatjuk, mondhatjuk azt, hogy a “romák vérében van a bűnözés”. Azaz: mi nem genetikázhatunk, míg a fajvédők igen, amire ITT egy nagyon szép, cigányfajvédők számára különösen ajánlott, friss példa).

- A romák természetesen azt várják el, hogy én őket képviseljem - mondja Kovács Mária -, s a bűnöző elemek feladását úgy nem is vállalnám be, hogy nincs mögöttem egy ebben partner rendőrség. Olyan embereket kéne ide hozni, akik nem félnek a hivatásukat gyakorolni és nem paktálnak le senkivel. A romák mellett én hibáztatom a magyar orgazdákat is, akik a lopott holmikat simán átveszik (Kuruc.info: na tessék, megint jön a relativizálás, a bűnözőmentegetés, a “bezzeg a többségiek is bűnöznek” átlátszó dumája. Minden egyes országban így mentegetik a bűnözésüket a cigányok, nem csak nálunk – Finnországban is ez a kedvenc “védekezésük”. Abban a Finnországban, amely a legkevésbé korrupt ország, és a finnek hihetetlen becsületesek, és a túlnyomó többségük még akkor sem követne el semmi törvényelleneset, ha tudná, nem éri érte retorzió). És félek attól is, ha minden magyar elköltözik, romafalvának fognak minket hívni. Nem elmenekülni kell, hanem összefogni!

Az összefogásban keresné a megoldást Enczi József sárbogárdi rendőrkapitány, kérdésemre is felelve: ő mit tenne a sárkeresztúriak helyében?

- De mit tesznek a sárkeresztúriak a vagyonvédelem területén? Miért nem segítik a munkánkat azzal, hogy tanúként működnek közre (Kuruc.info: erre majd az alább idézett Hírszerző-cikkben választ kapunk. Összefoglalva: az áldozatok félnek a cigányok bosszújától, azért nem mernek tanúskodni), vagy hogy nem csak olyan kevés információt adnak egy-egy esettel kapcsolatban, ami alapján képtelenség megfogni egy bűnelkövetőt? - kérdez vissza a kapitány, aki teljes és folyamatos rendőri jelenlétet - pénz, paripa, fegyver, vagyis rendőr és eszközök hiányában - továbbra sem tud biztosítani, ám amúgy is az előre tervezésben és a meglepetés erejében hisz.

- Sárbogárd után Keresztúr a másik prioritásunk, de összességében vagy 30-40 emberrel több kellene a területre - mondja a kapitány, aki egy heti jelentésben mutatja: november 12-től egy nap volt, hogy 1-2 órás jelenlétet tudtak biztosítani, a többin 6-8 órát, egy nap 24 órát. A váratlan kiszállásokra egy hónapra előre megvan az intézkedési tervük. A hatályos jog azonban nem könnyít a helyzetükön.

- Száz bűncselekményből 70-80-nál lesz ismert az elkövető, ötven esetben tudunk egyáltalán hozzányúlni , még legalább húsznál sérül a bizonyítási eljárás, tehát kb. 30 elkövető jut el a büntetésig. A betörések elkövetői közül még annyi sem. Sárkeresztúron addig nem lesz változás, amíg az önkormányzat, a polgárok és a rendőrség össze nem fog, s közösen nem tesz.

Szilágyi Sándor, Sárkeresztúr lelkésze az októberi eseteket követően aláírásgyűjtést kezdeményezett a közbiztonság javításáért - ezt eddig több mint félezren írták alá, romák, magyarok egyaránt. Egyik éjjel feleségével és öt kisgyermekével ő is arra ébredt, hogy az ajtajukat és a mellékhelyiség ablakát feszítik fel a betörők.

- Az ártatlan libalopások kora lejárt, s ami most történik, már nem lehet tovább tűrni - mondja a fiatal lelkész hozzátéve: ha a több helyre - rendőrségi és közigazgatási szervek mellett a belügyhöz is - elküldött tiltakozásuknak nem lesz eredménye, akár magasabb jogi fórumokhoz is fordulnak a változásért."

Kuruc.info: Kedves cigányfajvédők! Homokszem került a gépezetbe! Balos lap (Fejér Megyei Hírlap) ír a cigányterrorról és nevezi meg a bűnösöket! Nyomás feljelenteni!

A helyzet azóta sem változott semmit, sőt: átterjedt a környező településekre. Idézzük a Hírszezőt (ők nem merték leírni, hogy cigányokról van szó, de a fenti cikk fényében ez már világos):

"Csuklyások az éj leple alatt: rettegnek Fejérben

Aláírásgyűjtést kezd a közbiztonság javításáért kilenc Fejér megyei település.

A Sárvíz kistérség polgármesterei szerdai ülésükön döntöttek arról, hogy csatlakoznak a Sárkeresztúron nemrég indított aláírásgyűjtéshez. A településen és a két szomszédos községben ugyanis az utóbbi két hónapban éjjelente csuklyások törnek be a házakba.

Sárkeresztúron nyár óta szaporodtak el az éjszakai lopások, betörések. Ha rajtakapják őket, a betörők a háziakat is bántalmazzák. Ez átterjedt a szomszédos Abára és Kálozra is. Másfél-két hónapja Abán szinte minden éjjel betörnek valahova csuklyások, és az emberek félnek - mondta a Független Hírügynökségnek Kossa Lajos, Aba polgármestere, a Sárvíz kistérség önkormányzati társulásának elnöke.

A rendőrség tud a kialakult helyzetről, de hiába erősítik meg időnként a járőrszolgálatot. Sárkeresztúron november végéig csupán 37 lopásról és 43 betörésről érkezett bejelentés. Sokan nem tesznek feljelentést, és a tanúskodást sem vállalják (Kuruc.info: félnek az orkok (vér)bosszújától. Ahogy mindenhol máshol: Érdekes, hogy ha cigány az elkövető, akkor valamilyen okból soha, sehol, senki sem mer tanúskodni (lásd pl. EZT.) Vajon miért? Cigányfajvédők, mohácsivikik, cociológusok, várjuk a választ!), így nehéz a rendőrök dolga - mondta R. Szabó Ágnes, a Fejér Megyei Rendőr-főkapitányság szóvivője.

A megoldás egy rendőrőrs lenne. Az Abán kialakítandó őrs állománya a Sárvíz kistérség egész területén szolgálatot teljesítene. Jelenleg a kilenc település fele ugyanis a fehérvári, másik fele pedig a sárbogárdi kapitánysághoz tartozik. Két éve az akkori főkapitány támogatást is ígért, de a terv azóta sem valósult meg. Ezért döntöttek úgy szerdán a kistérség polgármesterei, hogy aláírásgyűjtésbe kezdenek a településeken. Az aláírásokat az illetékes minisztériumokhoz és rendőri vezetőkhöz juttatják el. A kistérség a Norvég Alaphoz is pályázott annak érdekében, hogy a költségekhez hozzá tudjon járulni."

Kuruc.info: ez utóbbit lehet, hogy rosszul tették. A fajvédő Norvég Alappal (idézet INNEN: “A Norvég Alap legfontosabb céljainak egyike az esélyegyenlőség megteremtése az élet minden területén, így az oktatásban is.”) kapcsolatban annyit kell tudni, hogy itt sokkal célszerűbb egy "mélyszegénységben élő csoport megsegítésére" pályázni, minél megindítóbb módon, szegínyromázva, többségieket rasszistázva, kirekesztőzve. Ha volt eszük, nem a bűnözés megfékezéséről írtak (sőt, meg sem említették azt, hogy szegínykéknek, bár az állam sokkal több segílykét folyósít nekik, mint amennyi pénzt egy átlagfehér keres, mégis bűnözniük kell), hanem arról, hogy szegínyeket mennyire kirekesztik, és milyen szegények, és milyen elesettek, és hogy a csúnyarasszistamagyarok mennyire elnyomják őket. Persze, nem biztos, hogy igazunk van: majd elválik, hogy kapnak-e innen pénzt a deviáns szegénybűnözők megfékezésére.

Kuruc.info - Arppi S.