Mai egyveleg az elmúlt napok cigánybűncselekményeiből, így is csak a megtörténtek töredékét fedi le.

"Felrobbant egy vasgyűjtő a Borsod megyei Kisgyőrön.Csütörtökön délelőtt szedett össze egy 85 milliméteres aknavető gránátot a Kisgyőr határában lévő lőtérről a vasgyűjtésből élő férfi. Mikor megpróbálta a gránátból "kinyerni" a vasat, mihez egy vasfűrésszel fogott hozzá, az felrobbant a kezében. A férfit válságos állapotban, életveszélyes sérülésekkel szállították a miskolci kórházba a mentők."


(stop.hu)

Kuruc.info: Bár közvetlen, megdönthetetlen bizonyítékunk nincs arra, hogy ork az elkövető, az, hogy fémgyűjtő, borsodi, intelligenciája, mint a föld, már valószínűsíti ezt. Ennek az IQ-huszárnak is mi, adófizetők fizetjük majd a kórházi ellátását. Ha már (sajnos) életben maradt. Ez a példány is bizonyítja azt, hogy a buckalakók IQ-ügyében valóban igazat írt többek között EZ a tanulmány.

***

Tegnap már beszámoltunk egy szurkáló egyeki cigánypurdéról. Nézzük, időközben mik derültek ki róla.

"Szurkáló kisiskolás - Egyek

Bicskával támadt kisiskolás társára egy tízéves fiú a Hajdú-Bihar megyei Egyeken. A diák szerdán egy korábbi verekedés miatt az általános iskolában akart elégtételt venni társán és csak a szerencsén múlott, hogy nem történt tragédia.

A fiú kora miatt nem büntethető, a helyi gyermekjóléti szolgálat ezért ideiglenesen, 30 napra javasolja a gyermek intézeti elhelyezését.

Az egyeki általános iskolában bicskával támadt társára szerdán délelőtt egy tízéves fiú. A negyedikes diák az utolsó pillanatban ugrott el a 10 centis penge elől. A bicskát két tanár vette el a diáktól. Szerencsére a penge nem okozott sérülést. Az iskola igazgatója vizsgálatot rendelt el, majd feljelentést tett a rendőrségen. Magyari Kálmán azt mondta: "A szurkálással gyanúsított tanuló igen vaskos aktával rendelkezik. Iskolakerülő életmódot folytat, nagyon sokat hiányzik. Előfordul az, hogy napokig nem látjuk!"

Gém Zsuzsa Andrea szerint a fiú korábban nem volt agresszív, de azt tudták, hogy nem szeret iskolába járni. A családgondozó elmondta: ők is meglepődtek a történteken. Kántor Péter rendőr alezredes tapasztalata szerint, a hasonló esetek - gyerekek iskolai zsarolása, fenyegetés, verekedés- mintegy 80%-a rejtve marad. Tapasztalataik alapján ugyanis sok tantestület az iskola belügyének tekinti azokat, és a konfliktusokat megpróbálják lehetőleg kapun belül megoldani.

A Gyermekjóléti Szolgálat családgondozója szerint a fiú ön- és közveszélyes. A szakemberek ezért a gyermek ideiglenes intézeti elhelyezését javasolják."

Hogy “képben legyünk” Egyek etnikai összetételét illetően (és esetleg még mindig kételkedünk a fenti purdé származásában), egy kis egyeki kitekintő:

"Az egyeki polgármester és a cigányok...

2005. június 13.; KOSSUTH RÁDIÓ

Szűnőben-e a békétlenség Egyeken, ahol tavaly, a helyi újságba írt cikkével olajat öntött a tűzre a 2002-ben nagy többséggel megválasztott polgármester? Mi történt azóta, hogy Hegyesi Kálmán fennhangon bírálni kezdte a roma lakosság egy részét?

„Az első hivatali fogadónapomon húsz-harminc cigány gyűlt össze fát, segélyt s még sokféle egyebet követelve. Hangoskodtak, fenyegetőztek. Mindenkinek türelmesen elmondtam, hogy az önkormányzat képtelen őket eltartani, és nem is ez a feladata. Kizárólag a rendekezésünkre álló kerettel tudunk gazdálkodni, ami kevés ahhoz, hogy túlzott elvárásaiknak megfelelően támogassuk őket. Válaszul még erősebb követelőzés, fenyegetőzés, átkozódás következett s tart még ma is. Volt, aki kapott százezer forint vissza nem térítendő támogatást az önkormányzattól ingatlanvásárlásra, de mégis a halálomat kívánta, amiért nem többet adtunk. … Rasszistának bélyegeztek, mert őszintén kértem némelyeket, hogy próbáljanak meg tisztálkodni, dolgozni és tanulni. Van olyan cigány család - az egyik legaktívabban jelentgető és követelőző - amelyik különböző jogcímeken az államtól és az önkormányzattól 2001. óta kb. 2,3 millió forint vissza nem térítendő támogatást, illetve segélyt kapott. Egy másik cigány család jelenleg körülbelül havi kétszázötvenezer forint állami- és önkormányzati segélyből „tengődik”. Ezek a juttatások - szociális segély, családi pótlék, gyermekvédelmi támogatás, ápolási díj stb. - csupa olyan pénzből adódnak össze, amelyekért valaki más, valahol másutt megdolgozott. …

Meggyőződésem, hogy minden civilizált társadalomnak - természetesen az aktív tagoknak - kutya kötelessége eltartani az önhibájukon kívül munkaképtelen állapotba került személyeket, az árva gyermekeket és a nyugdíjasokat, akik éppen eleget dolgoztak elődeinkért és értünk. Azt azonban nem értem miért kötelességünk eltartani olyanokat, akik nemcsak hogy semmit nem tesznek saját tisztességes megélhetésük érdekében, hanem irreális és jogtalan követeléseikkel, nemritkán zsarolással, szitkozódva zaklatják azokat, akik saját munkájukból származó jövedelmükkel eltartják, támogatják őket....

A minap két cigány felnőtt többek füle hallatára megfenyegetett, hogy lelövet. Jelzem, nem először történik velem hasonló Egyeken. Nyugodtan téphet egy számot, és beállhat a sorba…”

Hegyesi Kálmán polgármester 2004 tavaszán fakadt ki az Egyeki Hírmondó hasábjain és írta meg heves vitát kiváltó cikkét, amelyből való a fenti a rövid részlet. A 23. óra c. műsorban tavaly júniusban megszólaltattuk az egyekieket, akik véleményt mondtak körülményeikről, a „cigány-magyar” együttélésről. Nem tettünk többet, mint közvetítettünk egy szeletet abból, ami akkor a Hajdú-Bihar megyei Egyeken létezett. A helyiek beszéltek - romák és nem romák - valamint a polgármester. Az elhangzottak megítélése vegyes volt. Voltak akik nem tartották helyesnek az egyeki konfliktusban résztvevők véleményének „szűretlen” közreadását; voltak, akik megértették a szándékot: megmutatni, hogy Magyarországon miként él, gondolkodik egy kis település közössége; ki hogyan látja ugyanazt - közelről."

***

Elrendelték a gyújtogató előzetes letartóztatását

Nyíregyháza - A Nyíregyházi Városi Bíróság közveszély okozás bűntette miatt a Nyíregyházi Rendőrkapitányságon folyamatban lévő büntető ügyben a mai napon meghozott végzésével elrendelte P. Ferenc gyanúsított előzetes letartóztatását.
 
A részletekről dr. Nyakó Zsuzsa a megyei bíróság elnökhelyettese tájékoztatta lapunkat: A bíróság indokolása szerint P. Ferenc 2007. november 8. napján 20.00 óra körüli időben a Nyíregyháza, Ungvár stny 15. sz. alatti lakóház alagsorában szándékosan tüzet gyújtott, melynek következtében különböző ruhaneműk, papírhulladék gyulladt meg. A tüzet a kiérkező tűzoltók megfékezték, azonban a lépcsőházban keletkezett füst miatt két lakó 8 napon belül gyógyuló füstmérgezést szenvedett.

A gyanúsított 2007. november 21. napján 18.00 óra körüli időben a Nyíregyháza, Ungvár stny 15. szám alatti lakóház lépcsőházának X. emeletén a folyosón tárolt heverőt meggyújtotta, melynek következtében tűz, illetve füst keletkezett. A lakók a tüzet idejében észlelték, azt eloltották, így személyi sérülés nem történt. A Nyíregyháza Ungvár sétány 15. számú épület egy több lépcsőházból álló lakótömbben helyezkedik el, lépcsőházanként 39 lakás található és a földszinti részen üzlethelyiségek és postahivatal működik. A gyanúsított cselekménye közveszélyt okozott.

A gyanúsított munkaviszonnyal, megélhetést biztosító rendszeres jövedelemmel nem rendelkezik, büntetett előéletű.

Az előzetes letartóztatás elrendelése indokolt, tekintettel a gyanúsításban szereplő bűncselekmény kiemelkedő tárgyi súlyára, törvényi fenyegetettségére, alaposan lehet tartani attól, hogy a gyanúsított megszökne, vagy elrejtőzne, továbbá megalapozottan feltehető, hogy szabadlábon hagyása esetén a büntetőeljárást meghiusítaná, vagy megnehezítené, különösen a tanúk befolyásolásával, megfélemlítésével – figyelemmel arra, hogy a gyanúsított a bűncselekményt lakókörnyezetében követte el – de megalapozottan lehet tartani attól is, hogy újabb szabadságvesztéssel büntetendő bűncselekményt követne el. A határozat jogerős.

(szon.hu)

***

Besurranó tolvaj járt Nyíregyhán és Nyírtelken

Nyírtelek - Egy nyírteleki ház nyitott ajtaján surrant be két személy csütörtökön napközben. Amikor az otthon tartózkodó idős hölgy észrevette a tetteseket, azt mondták, hogy tyúkot akarnak venni (Kuruc.info: tipikus cigánykifogás)
 
Addigra viszont az egyik szobából eltulajdonítottak 14.000 forintot. A Nyíregyházi Rendőrkapitányság körzeti megbízottai rövidesen elfogták a lopással megalapozottan gyanúsítható 30 éves férfit és 14 éves fiút. A gyanúsítottak beismerő vallomásukban elmondták, hogy lopási szándékkal olyan házat kerestek, melynek nem zárták be az ajtaját. Az eltulajdonított pénzből valamennyit már élelmiszerre költöttek, a maradékát lefoglalták tőlük.

A hasonló bűncselekmények megelőzése érdekében a rendőrség azt tanácsolja, hogy lakásukat még akkor is tartsák kulcsra zárva, ha otthon tartózkodnak!

Besurranó tolvaj járt egy Nyíregyháza belvárosában található üzletben is 29-én délután. Míg az ott dolgozó fiatal nő a hátsó helyiségben egy ügyféllel foglalkozott, az ismeretlen tettes a pultból kb. 150.000 forintot lopott el.

(szon.hu)

***

Egy kis cociológusi agymenés és cigánybűnözés-védés, ha esetleg nem húztuk volna fel magunkat Herczog Mária és az adófizetők tízmillióiból eltartott szemétládák korábbi nyilatkozatain.

Kíméletlen diákcsíny! Trágár szavakkal és deviáns viselkedéssel borzolták egy tanár idegeit a nebulók

Brutálisan és tiszteletlenül viselkedtek a diákok, de mit tehet a tanár? Utána jártunk!

Megdöbbentő eseményt rögzítettek a diákok még tavaly januárban. Énekórán felvették, ahogy trágár szavakkal és megdöbbentő viselkedéssel, a tanárnő felidegesítésére, kicsinálására törekednek a diákok. A felvételen a tanárnő, próbálja csitítani őket, de nem sok sikerrel, majd mikor megelégelte a történteket el kívánja hagyni az osztálytermet, de az egyik diák útját állja. Miért tették ezt a diákok? Mit tehet ilyen esetben a tanár? A hirado.hu ennek próbált utánajárni.

Az eset az Irinyi János szakképző iskolában történt még tavaly januárban. Azóta a Fővárosi Közgyűlés 2007. március 1-én, illetve április 26-án hozott határozatai értelmében 2007. július 1-től a budapesti Irinyi János Környezetvédelmi, Vegyészeti Szakképző Iskola jogutóddal való megszűnéssel egyesült a Petrik Lajos Két Tanítási Nyelvű Vegyipari, Környezetvédelmi és Informatikai Szakközépiskolával.

Bertalan Zsolt a Petrik Lajos Szakközépiskola igazgatója a Híradónak adott interjúban elmondta, hogy ilyen esetben pedagógia módszerekkel kell kezelni a tanárokat érintő atrocitásokat. A hirado.hu arra kereste a választ, hogy ilyen esetekben mégis milyen pedagógai módszerek alkalmazhatók. Bertalan Zsolt elmondta, hogy például, a tanárnak az első perctől kezdve, amint belép egy osztályba meg kell követelnie a fegyelmet és a tiszteletet a diákoktól.

A tanárnőnek mit kellett volna tenni?

Arra a kérdésre, hogy a tanárnőnek mégis mit kellett volna tenni, az igazgató elmondta, hogy rögtön ki kellett volna mennie a teremből, nem 20 perc elteltével és rögtön jelezni kellett volna az igazgatónak, hogy mi zajlott az énekórán. Az igazgató ilyen esetben felmegy az osztályba és elbeszélget a diákokkal.

Bertalan Zsolt továbbá megemlítette, hogy a diákok tudtak arról, hogy filmre veszik a tanárnő "kicsinálását" és ez méginkább szereplésre buzdította szinte mindannyiukat, de leginkább azt a lányt aki a tanár útjába állt mikor az megpróbált kimenni az osztályteremből.

Bertalan: vezetésem alatt, ez nem történhet meg

Kijelentem, hogy a vezetésem alatt álló, 130 éves patinás intézetben ilyen helyzet nem fordulat elő, mert sokkal szorosabb a pedagógiai összetartás, ami arra hivatott, hogy a perifériális eseteket is helyes irányba kezelje - közölte a hirado.hu-val az igazgató.

Mi történt az énekóra után?

Banai Valéria a Petrik Lajos Szakközépiskola igazgatóhelyettese (korábban az Irinyi János szakiskola igazgató-helyettese volt) elmondta, hogy a tanárnő jelezte a történteket. Ezt követően ő, mint az iskola igazgató-helyettese felment a terembe, és kérte a diákoktól, hogy mondják el, írják le egy papírra, hogy mi történt. A hangadó ellen, aki elállta a tanár útját, fegyelmi eljárást indítottak, és mivel kezelhetetlen volt a lány, ezért az iskola pszichológusához kellett járnia. A helyzet azonban nem javult - tette hozzá Banai Valéria, ezért eltanácsolták a diáklányt az intézményből. Annyit tudni az egykori diákról, hogy jelenleg pincérként dolgozik.

Mi a megoldás? Mit kell tenni? Herczog Mária szociológus válaszolt a hirado.hu kérdéseinkre

Herczog Mária szociológus szerint mindenképpen a tanár, a gyerek és a szülő együttműködésével kell megoldani az iskolában kialakult problémás helyzetet. Vannak technikák például tettes-áldozat mediációval, vagyis konfliktuskezelő módszerrel. Másik lehetőség lehet a megbeszélő kör, ilyenkor le lehet ültetni az érintett gyerekeket és a tanárokat és végig lehet beszélni, hogy mi történt és mi lehet ennek az oka. Ebben az eseben meg kell kérdezni a gyerekeket és a felnőtteket, hogy milyen megoldási javaslataik vannak és miután megállapodnak egy megoldásban, azt az iskolának végig kell vinni - ez a külföldi gyakorlat is. Herczog Mária hozzátette erőből ezeket a problémákat nem lehet megoldani.

Az nem véletlen, ha egy gyerek kezelhetetlen. A pedagógusnak a foglalkozásához tartozik, hogy megértse miért lehetetlen a gyerek viselkedése, megértse azt, hogy a szülő miért nem tudja jobban csinálni a dolgát és abban segít, hogy másképpen legyen, más szakemberekkel együttműködve - mondta a hirado.hu-nak Herczog Mária. (Kuruc.info: tessék mondani, az nem tartozik a gyámhatóság vagy a rendőrség munkakörébe, hogy a purdékat azonnal fülön csípjék és bekasztlizzák?)

Szülők Egyesülete a Gyermekekért szervezet a Szemponthoz eljutatott közleményében felhívja a figyelmet, az 1993. évi LXXIX. törvényre a közoktatásról, a gyermekek és a tanulók jogairól és kötelességeiről.

10. § (2) "A gyermek, illetve a tanuló személyiségét, emberi méltóságát és jogait tiszteletben kell tartani, és védelmet kell számára biztosítani fizikai és lelki erőszakkal szemben. A gyermek és a tanuló nem vethető alá testi fenyítésnek, kínzásnak, kegyetlen, embertelen megalázó büntetésnek vagy bánásmódnak."

A hirado.hu megkereste Aáry-Tamás Lajost az oktatási jogok biztosát

Aáry-Tamás Lajos az ügy hátterének ismerete hiányában általánosságban elmondta, hogy az ilyen esetek nem jogi kérdés, hanem egy pedagógia probléma. Az oktatási biztos szerint, ha egy tanár az ilyen helyzeteket nem tudja megoldani, akkor annak valószínűleg rossz a pedagógiai módszere. (Kuruc.info:  elképesztő, hogy Aáry szerint a tanárnőben van a hiba, és nem az antiszociális, 60-as IQ-jú, degenerált cigánypurdéban)

Aáry-Tamás Lajos elmondta, hogy a tanárnő helyesen döntött, mikor az óra után jelezte az igazgatónak a problémát. Mint mondta: ez az első lépés, utána pedig együtt kell megoldani a kialakult helyzetet.

(hirado.hu)

Kuruc.info: talán nem véletlen, hogy a “Magyar” Televízió csak és kizárólag két balbibsi cociológust kérdezett meg: a már jól ismert Herczog Máriát, valamint Aáry-Tamás Lajost, az oktatási jogok biztosát.

Az előbbit már ismerjük; nézzük ez utóbbit. Például az ITT található életrajzát.

Igen, a Kedves Olvasó jól látja: sem tanári végzettsége nincsen, sem semmiféle nyelvismerete. Ennélfogva e kérdésekben a szakirodalomból nem igazán tájékozódhat. Ehhez képest meglepő magabiztossággal nyilatkozik pedagógiai és módszertani kérdésekről. Mely kérdésekhez végzettsége alapján annyit ért, mint hajdú a harangöntéshez. Ja, és közben azt sem titkolja, hogy sem a konkrét ügyet, sem annak hátterét nem ismerve nyilatkozik ilyen keményen, elítélően egy megalázott tanárnőről!

Na, ez az a klasszikus eset, amikor valakit ab start ki kell rúgni. Persze Kurvaországban minden tükörképe a normálisnak, így ne csodálkozzunk azon, hogy egy ilyen, nyelveket nem beszélő, nem szakirányú végzettségű “oktatási jogok biztosával” áldott meg bennünket Gyurcsány és köre.

Azt már csak súgva kérdezzük meg, hogy hogyan lehet doktori fokozata nyelvvizsga nélkül. Kb. ugyanaz az eset, mint az érettségi, ill. diploma nélkül Ph.D.-t szerzett fő-fő-cigányfajvédő, Ian F. Hancock.

Végül egy kérdés. Vajon miért nem meri vállalni a tanárnő az arcát? Csak tán nem beígértek neki egy bicskázást a “rokonok”?

Mellesleg, ha igaz az, amit a riporter mondott, vagyis nagykorúak, akor mi a fenéért nem rúgták ki őket azonnal? Már nem is iskolakötelesek!

***

Tömeges csalás a roma kárpótlással - politikusok is a vádlottak padján

Bosszú és irigység motiválta a telefonos feljelentőket

A Győr-Moson-Sopron Megyei Bíróságon november végén kezdődött meg annak a büntetőpernek a tárgyalássorozata, amelyben 26 vádlottat azzal gyanúsítanak: kényszermunka-kárpótlás címén 204 milliós kárt okoztak az Osztrák Megbékélési Alapnak. Az ügyet jól ismerő szakértők állítják: a vádlottak padján teljesen ártatlanok is ülnek.

A "roma kárpótlási ügyként" elhíresült eljárásban számos cigány civil szervezet vezetője és munkatársa ül a vádlottak padján. A 26 vádlott mindegyikét csalás bűntettének valamely törvényi alakzatával és okirat-hamisítással vádolja az ügyészség, azzal tehát, hogy pontosan tudták: sok kárpótlást igénylő személy nem is volt jogosult a kárpótlás felvételére.

"Az ügyben többek között a Győri Roma Kisebbségi Önkormányzat elnökhelyettese elsőrendű, az Iváni Roma Kisebbségi Önkormányzat vezetője harmadrendű, a Győr-Moson-Sopron Megyei Cigány Érdekvédelmi Képviselet két munkatársa, valamint a Győri Roma Kisebbségi Önkormányzat két ügyintézője 14. és 15. rendű vádlottként várja majd az ítélethozatalt" - mondta a Hírszerzőnek Dr. Habony János, a megyei bíróság büntető kollégiumának vezetője.

A bíróság képviselője lapunknak elmondta: az összes vádlott 2005 óta szabadlábon védekezik. 

Akarva, akaratlanul

A bíró lapunknak kifejtette: az ügyészség a benyújtott vádiratban megalapozottnak találta a gyanút, hogy 276 személy indokolatlanul  - akarva vagy akaratlanul - jutott hozzá 1450 és 7630 EUR közötti összeghez, amelyet az Osztrák Megbékélési Alaptól (OMA) a háború alatt a lágerekben elszenvedett sérelmeikért vettek fel.

Az OMA-val kötött szerződés alapján a Magyarországi Zsidó Örökség Közalapítványa (MAZSÖK) intézte a holokauszt-túlélők kárpótlásával összefüggő adminisztratív feladatokat. A Megbékélési Alapról szóló törvény azon volt rabszolga- és kényszermunkásokra vonatkozott, így értelemszerűen kárpótlásra is azok voltak jogosultak, akik 2000. február 14-én még életben voltak.

A kérelmeket azok adhatták be, akik a mai Ausztria területén (kivétel Mauthausen és melléktáborai) fekvő lágerben, vagy akiket más fogvatartási helyen, embertelen körülmények között munkára kényszerítettek. A kérelmeket azok a  valamikori gyermekek is benyújthatták, akiket egyik vagy mindkét szülőjével együtt elhurcoltak, és az elhurcolás időpontjában még nem töltötték be a 12. életévüket, vagy az édesanyjuk a kényszermunka ideje alatt szülte meg őket.

Az OMA kárpótlási projektjéről 2003-ban a magyar lakosságot, ezen belül a romákat, a helyi Cigány Kisebbségi Önkormányzatok, a roma internetes honlapok és a Rádió C is tájékoztatta.

A felhívás tehát minden magyar állampolgárt érintett, akit a mai Osztrák Köztársaság területén a náci gyűjtőtáborokban tartottak fogva. Ugyanakkor a botrány és a kifizetésekkel kapcsolatos visszaélések gyanúja csak Győr és Komárom térségében merült fel 2003 végén.

Visszaéltek a bizalommal

A finanszírozást illetően az osztrákok a rabszolgamunkásoknak egyszeri 7630,65 EUR, az ipari munkásoknak 2543,55 EUR, a mezőgazdasági munkásoknak 1453, 46 EUR összegű pénzjuttatást adtak. Azoknak az anyáknak, akiket a lágerekben töltött idő alatt a terhesség megszakítására kényszerítettek, vagy különleges klinikákon kellett világra hozniuk gyermeküket, további 384 EUR-t juttattak.

Az ügyészség többek között azzal vádolja a roma kisebbségi képviselőket és civil szervezetek munkatársait, hogy megtévesztettek számos jóhiszemű, idős embert azzal, hogy azt állították, a kárpótlást általában a II. világháború alatt elszenvedett sérelmeikért kapják. Előfordult az is, hogy olyan - a lágerben valóban járt - személy nevében benyújtott kérelmet fogadtak el a leszármazottaktól, aki a valóságban már előbb elhalálozott, mint ahogyan azt az OMA a felhívásában feltételként kikötötte.

A vádiratban azt is felróják a képviselőknek, hogy túllépve hatáskörüket a kérelmezőket gyakran otthonukban is felkeresték, "személyes kapcsolattartás" céljából, melynek során nyomást gyakoroltak az érintettekre. Azt is kifogásolják, hogy számos esetben ismeretlenek a tanúk, más esetben pedig maguk a Cigány Kisebbségi Önkormányzatok, vagy a roma civil szervezetetek munkatársai látták el a tanú szerepét, miközben az ügyek intézéséért a kárpótlásra kiutalt összegből részesedtek. (A tanúknak azt kellett igazolniuk, hogy az igénylő velük együtt szenvedte el a kényszermunkát).

A rendelkezésre álló források szerint az igénylők háromféleképpen bizonyíthatták meg érintettségüket: ha megvoltak a korabeli dokumentumaik (kárpótlási határozat, Nácizmus Üldözöttei Bizottságának igazolása stb.); ha rendelkeztek a Nemzetközi Vöröskereszt keresőszolgálatának igazolásával; végül (legvégső esetben) bizonyíthatták állításukat a tanúk által aláírt nyilatkozattal.

Miért felel a képviselő?

"A romák - dokumentumok híján - leginkább a helyi Cigány Kisebbségi Önkormányzatok előtti két tanú által aláírt igénylési módot választották" - mondta a Hírszerzőnek egy, a kárpótlási ügyet jól ismerő szakember. Véleménye szerint a kisebbségi képviselőknek nem volt meg a jogosultságuk arra, hogy ellenőrizzék a tanúk személyét, vagy felülbírálják a kérelmezők igényeit. "Szerepük csak annyi volt, hogy hitelesítették, hogy a kérelmező a tanúk jelenlétében bejelentette igényét a kárpótlásra, és továbbították az űrlapot."

Egy másik szakértő lapunknak azt mondta: "Ahol nem írásbeliségen alapuló kultúra alakult ki, ott nem lehet felróni azt, amit ha a képviselők személyesen tartják a kapcsolatot az érintettekkel, mert egyszerűen nem lehetett volna működtetni a rendszert. Több kárpótlási ügyben is dolgoztam már, és biztos vagyok abban, hogy most nagyon sokan ártatlanul ülnek a vádlottak padján" - állította.

Lapunk információja szerint a rendőrség az ún. telefontanúra (egy ingyenesen hívható zöld számra) történt hívás nyomán indította meg a nyomozást. Úgy tudjuk, a romák közötti személyes bosszú, féltékenység és irigység motiválta az első bejelentéseket, amelyeket újabbak követtek.

Hasonló ügy tárgyalása zajlik  a  Komárom-Esztergom Megyei Bíróságon is, ott, úgy tudjuk, már megszülettek az elsőfokú ítéletek roma kárpótlási ügyekkel kapcsolatban.

(hirszerzo.hu)

Kuruc.info - Arppi S.