Még nem idéztük a Heti Válasz 2006.10.26-án kelt cikkét, pedig érdemes – nagyon érdekes tények  vannak benne cigány uzsorásokról, gyerekkorú, állandóan rabló cigánypurdékról, öregeket fojtogató cigányokról; arról, hogy az állandó cigányterror miatt egy fehér öreg egyenesen öngyilkos lett. Ebből a cikkből is kiderül, akárcsak a minap megjelent népszavásból, hogy a cigányoknak egyáltalán nem fájt-fáj Szögi Lajos halála: hiszen, mint tudjuk, “Megérdemelte, amit kapott, végül is, csak egy gádzsó volt”.

ALVÉG
Zsuppán András

Hogyan lesz egy átlagos magyar faluból etnikai gettó? A hírhedt olaszliszkai lincselés után megpróbáltuk felkutatni a tragédia mélyebb társadalmi okait.

Az olaszliszkai eset nem csak a gyilkosság brutalitása miatt rázta meg a közvéleményt. A magyar társadalom nem veszi természetesnek, hogy az országban egyre több tabuvidék, "no-go area" alakul ki. Nem veszi természetesnek, hogy vannak falvak és városrészek, ahol csak lezárt ajtajú kocsival lehet áthajtani, és a betévedő idegent megtámadják. Nem veszi természetesnek, hogy egy átlagos hegyaljai borászfalu veszélyesebb lehet, mint Dzsalálábád.

A Tokaj közelében fekvő Olaszliszka nem tartozik a legszegényebb kelet-magyarországi települések közé. Bár sok tekintetben hátrányos helyzetű, össze sem lehet hasonlítani a Sajómente vagy a Cserehát nyomorúságos falvaival. A Bodrog partján fekvő falu rendezett és takaros; kertvárosias házakkal, gótikus templommal. Olaszliszka a vízitúrázók kedvelt pihenő-állóhelye, bár a vízparti fogadó tulajdonosnője szerint az állandó lopások és rablások miatt a törzsvendégek lassan elmaradoznak.

A legtöbb híradás "faluszéli cigánytelepnek" nevezte a gyilkosság helyszínét, ez azonban tévedés. Olaszliszkán valóban van cigánytelep a Dankó Pista utcában, a lincselés azonban nem ott történt, hanem a főutca déli végén, az úgynevezett Alvégen. Ez a terület mélyebben fekszik a központnál, de a régi faluhoz tartozik. A főutcának ezt a szakaszát a közelmúltban újították fel.

Az Alvéget a 2000-es árvíz idején elöntötte a Bodrog. Az államilag finanszírozott újjáépítéskor a régi lakók jelentős része elköltözött, a cigányok azonban maradtak. Az etnikai arányok látványosan megváltoztak: jelenleg már csak néhány idős parasztember lakik a népes cigánycsaládok között. A lincselést végignéző Kossuth utcaiak többsége szegről-végről a tettesek rokona volt, és a lincselést az utcában lakó gyerekek is látták.

A faluban körülbelül 1800-an élnek, közülük 700 cigány. A település a magyar falvak többségéhez hasonlóan jellegzetesen elöregedő, nagyon sok az egyedülálló nyugdíjas, gyerekeik már Sárospatakon, Miskolcon vagy Budapesten laknak.

ÁRUBESZERZÉS

A cigány családokban sokkal több, helyenként 7-8 gyerek születik, vagyis az etnikai összetétel a következő évtizedekben gyökeresen meg fog változni. Az országot sokkoló tragédia ezt a természetes folyamatot felgyorsíthatja, hiszen ki venne ezután házat Olaszliszkán. Az ingatlanárak eddig is alacsonyak voltak, mivel a szűkebb környéken jól ismert, hogy a település "elcigányosodóban" van. Ezen nemcsak a lakosság összetételének megváltozását értik, hanem a cigányság kisebb, de "látványosabb" részére jellemző antiszociális viselkedését: elsősorban a lopást és a brutalitást.

"A boltot minden héten feltörték" - meséli az egyik élelmiszerbolt volt tulajdonosa. "Egyszer jött haza a körzeti megbízott késő délután, és csodálkozva nézte, hogy a bolt előtt kipakolva állnak a rekeszek, tele áruval. Csodálkozott is, hogy ilyenkor folyik nálunk az áruszállítás. Benézett, hát ott ül az a kis cigánygyerek, és nyugodtan rakodik kifelé." A betörést minden héten ugyanaz a gyerek követte el, amikor pedig nagyobb lett, a család az árubeszerzés feladatát ráosztotta az öccsére. Végül az idén májusban a fiú öccsével együtt annyira megvert egy férfit, aki megtagadta, hogy pénzt adjon nekik, hogy mindkét keze és lába eltörött. Az utóbbi ügy már bekerült az országos hírek közé, és a srác javítóintézetbe került - egy ígéretes bűnözőkarrier kezdete, aminek kibontakozását egy egész falu volt kénytelen évekig elszenvedni.

KISKIRÁLYOK

Az egyedülálló, idős emberek kiszolgáltatottak az őket terrorizáló bűnözőknek. Mindenki mesél olyan történeteket, hogy éjnek idején betörtek egy asszony házába, pénzt kértek tőle és "kicsit megfojtogatták". Az egyik idős nő öngyilkos lett az állandó zaklatás miatt.

Az elkövetők szintén hírhedt figurák: "Kiskirályok voltak itt az Alvégen az apjukkal együtt" - meséli egy közelben lakó cigány férfi, Németh József korábbi önkormányzati képviselő. "Bármit megtehettek, az anyósomat egyik este leszedték a bicikliről, amikor elment a házuk előtt. Mindenki azt kérdezi, hogy a tisztességes cigányok miért nem fékezték meg őket - hát azért, mert féltünk tőlük. Ha rám jönnek százan, mit csináljak? Rendőr itt nincs, az az egy kuka megbízott semmit sem ér."

Az olaszliszkai cigányság valójában nagyon is rétegzett. A Dankó Pista utcai telepieket, az úgynevezett "pályásiakat" a faluba beköltözöttek ugyanúgy lenézik, mint a "magyarok". Létezik egy kétes eredetű, szűk cigányelit - Mercedesszel járó, bőrkabátos, aranyláncos "vállalkozók". A gazdagságuk fő forrása a szocpollal és a különböző banki hitelekkel való ügyeskedés és az egyszerű cigányokra rótt kíméletlen uzsora.

"Ha kimegyek a telepre, a szegény családok kedvesen fogadnak, behívnak egy kávéra, beszélgetünk a gyerekről, megértik, hogy miattuk vagyok itt" - mondja Kovalik Miklósné, a falu gyámügyi előadója. "De ha kimegyek egy mercedeszes vállalkozóhoz, ott majd kidobnak." Kovalikné statisztikáiból nagyjából kirajzolódik Olaszliszka következő generációjának képe. A faluban 500 kiskorú lakik, a gyerekek 70 százaléka cigány származású. 403-an anyagilag veszélyeztetettek, vagyis a családon belül az egy főre jutó jövedelem nem éri el a havi 28 ezer forintot. A családok többségében azonban az anyagiakon kívül az egyéb, vagyis az erkölcsi és a szellemi feltételek hivatalosan adottak a gyerekneveléshez. 40-45 gyerek van alapellátásba véve, vagyis náluk más problémák is fennállnak. 18 gyereket kellett védelembe venni, mivel a családban súlyos bűncselekmény történt. Két év alatt összesen hat gyerek került Olaszliszkáról állami gondozásba a szülők hibájából.

A cigány családok egy része valóságos piramisjátékot folytat a gyerekekkel. Hat-hét gyerek esetén különböző családtámogatási forrásokból a falubeliek szerint havi nettó 200 ezres jövedelmet össze lehet hozni. A lányok 16-18 éves korban már szülnek, így a nagykorúságot elérők helyére azonnal beállhatnak az unokák.

Olaszliszka látványos elcigányosodása a rendszerváltozás után kezdődött. Házasság vagy együttélés révén egyre többen érkeznek a környező településekről is. A cigányok és a nem cigányok egyértelműen úgy emlékeznek, hogy a Kádár-korban az integráció sokkal szorosabb volt, mint ma. A cigány lakosság a sok munkást foglalkoztató szerencsi csokoládégyárban és a miskolci üzemekben dolgozott. Manapság szinte senki nem dolgozik rendszeresen. Jellemző módon az asszonyok sokkal aktívabbak a munkakeresésben, mint a férfiak. A mostani lincselés egyik tettese például munkalehetőséget kapott nemrég az erdészettől. Ismerőse szerint az első nap után otthagyta, mondván: "Minek dolgozzak, ha a f...omból megélek?"

CIGÁNYÓVODA

Az anyagi nehézségekkel küszködő önkormányzat pályázati pénzből XXI. századi színvonalú általános iskolát tart fenn. Az óvoda a Rózsadombon is megállná a helyét: mintaszerűen tiszta és családias, sok játékkal, modern fürdőszobákkal. A sokféle kézzel készített dekoráció lelkes óvónői munkáról tanúskodik. "Cigányóvodának hívnak minket a környéken, mert a 96 gyerekünk közül 75-en a cigánysághoz tartoznak. Sajnos, az olaszliszkai "magyar" szülők fele más falvakba viszi a gyerekét, pedig nincs rá okuk" - magyarázza Smajda Istvánné óvodavezető. "Minden gyerekre egyformán figyelünk, nincsenek elkülönített csoportok, nincs verekedés, a gyerekeket a cigány szülők nagyon tisztán küldik az óvodába - figyelnek is erre."

Smajda Istvánné szerint megfigyelhető egyfajta kettős mérce a cigány szülőknél, amit a gyerekeknek is átadnak. "Pontosan tudják, hogy nem illik káromkodni, szemetelni, kiabálni, és az óvoda területén nem is teszik. Otthon viszont mindent szabad. Meg se ismerjük ugyanazokat a gyerekeket a saját környezetükben. Nyári szünet után, sőt minden hétfőn szinte vissza kell szelídíteni őket. Sokat elmond, hogy nálunk minden négyéves gyerek tisztában van azzal, mit jelent a "beszélő"."

A lincselést követő hétfőn a cigány szülők nem merték elküldeni az iskolába a gyerekeket. A faluban híre ment, hogy egy skinhead csapat közeledik, hogy bosszút álljon a gyilkosságért, ezért hétfő éjszaka körülbelül hatvanan a Bodrog túlpartján lévő erdőkbe menekültek.

A falu nem cigány lakói kedden kivétel nélkül arról beszéltek, hogy még a gyilkosságnál is jobban megijeszti őket a cigányok látszólagos közömbössége. "Mintha nem is sajnálnák, ami történt - hát tényleg ennyire mindegy?" - tették fel többen a kérdést. Talán a kollektív bocsánatkérés kimondatlan igényét érezte meg Dancs Gábor borsodi cigányvezető, aki kedd este megemlékezést szervezett a lincselés helyszínén. Legalább százötven olaszliszkai cigány jött el, hogy gyertyát gyújtson az áldozat emlékére és kifejezze szolidaritását. A megemlékezés síri csendben zajlott, a gyerekeken és a felnőtteken egyaránt látszott a megilletődés.