Nagyon sok cikkünkben elemeztük már a gazdag skandináv országok közelmúltjának, jelenének roma felzárkóztatási programjainak teljes bukásával; most nézzük, mindez hogyan sikerült(?) Olaszországban.
A "mélyszegénység" Olaszországban: a plazmatévére, parabolára ugyebár futja. Kajára tényleg nem?
Felvezetésképp nézzük az itt található, olasz nyelvű oldalt:
"A probléma? Az integráció hiánya. Ezek a nomádok (=cigányok) az egyetlen bevándorlócsoport Olaszországban, akinek soha nem sikerült integrálódnia. Ezt az Európai Bizottság mondta, és az utóbbi napok tényei is ezt mutatják." (“Il problema? Poca integrazione. Quella nomade è l’unica comunità di immigrati in Italia a non essere mai riuscita a integrarsi. Lo ha detto il Consiglio d’Europa e i fatti di questi giorni lo dimostrano. ”)
Menjünk tovább; nézzük az itt található doumentumot (annak eredeti Word formátumú forrása itt van). Elég hivatalos forrás, ugye?
"Az olaszországi cigányság helyzetéről
A második kötet részletes információkat tartalmaz az országban élő 12 kisebbségről. Természetesen itt nem áll módunkban valamennyit részletesen ismertetni, ezért a bennünket talán legjobban érdeklő cigányság problémáival foglalkozunk bővebben.
Az olaszországi cigányságra vonatkozó 16 oldal fontosabb információi: létszámuk nomád életmódjuk miatt nehezen meghatározható, a becsült adat: 110-130 ezer. Két legnagyobb népcsoportjuk Itáliában a körülbelül 20 ezres szint és a 35 ezres roma cigányközösség. A 22 legfontosabb roma csoport lakóterülete az egész ország. Jogi védelmük az általános alkotmányos jogvédelem, de hiányoznak a kultúrájuk megóvására vonatkozó konkrét normatívák. A közigazgatás szempontjából helyzetük igen problematikus: jelentős hányaduk nincs bejegyezve, ezért nincs személyi igazolványuk, tehát nem élvezik az egészségvédelmi kedvezményeket; nincs kereskedői engedélyük, gépkocsivezetői jogosítványuk stb. Az elfogadás előtt álló kisebbségi kerettörvény velük is foglalkozik.
Többségük az indiai roma nyelv valamelyik dialektusát beszéli, amelynek körülbelül 500 alapszava van további, főként görög, német, szláv és olasz jövevényszavakkal. E nyelvet „titkos nyelvként” is használják, hogy a környezetük ne értse őket. Az olaszországi cigánygyerekek iskolavégzését megnehezíti nomád életvitelük, a szülők írástudatlansága és bizalmatlansága, valamint olasz nyelvtudásuk alacsony szintje. Jelenleg nincs roma nyelvű iskola Olaszországban. Az 1965-66-os iskolaévben néhány speciális osztályt hoztak létre cigánygyerekek számára, majd különtanárokat küldtek azokba az osztályokba, ahol hatnál több cigánygyerek tanult, de ezek a próbálkozások nem vezettek eredményre.
Hitvilágukban, hitéletükben általában megkülönböztetik a jó és a rossz istent (Devél és Beng), hisznek a szellemekben és a halottakban. Vallásgyakorlásuk környezetükhöz igazodik, taumaturgikus (csodaváró) és fatalista jellegű.
Kevés vallási hagyományuk közül a legfontosabbak a halottak tisztelete, a lélekvándorlás, az állatok, különösen a lovak kultusza. Egyéb jellegzetes tulajdonságaik: a családi kötelék erőssége, az öregek tisztelete, a vegyes házasságok elutasítása, a cigány férfi tisztelete, a szabadságszeretet, a nem cigányokkal szembeni ellenséges érzület. Fő irodalmi hagyományuk a mesék (paramitsa), amelyeket igaz történeteknek tekintenek. Helyi infrastruktúrák és szociális szolgáltatások nem léteznek. Közintézményeik nincsenek.
Az olaszországi cigányok 32,9 százaléka teljesen nomád életmódot folytat (évente 30-50-szer változtatja lakhelyét), 15,7 százalékuk félnomád, azaz mozgatható lakhelyét általában évente csak egyszer változtatja, 51,4 százalékuknak van állandó lakhelye. Észak-Olaszországban a nomád életmód, délen az állandó lakhely dominál. Mozgatható lakhelyeikben általában nélkülözik az alapvető szolgáltatásokat. Saját szervezeteik nincsenek, de működnek a kisebbségen kívül szerveződött, a cigányság problémái iránt érdeklődő humanitárius szervezetek (ezek közül ötöt említ a jelentés). Politikai mozgalmuk nincs. Kapcsolataik külföldi államokkal: nincsenek Egy fontosabb folyóiratuk van.
Integrálódásuk a helyi közösséghez két okból problematikus: egyrészt sajátos magatartásuk és kultúrájuk, másrészt a helyi olasz lakosság irántuk való bizalmatlansága miatt, de nehezíti a megfelelő törvénykezés hiánya is. Hiányoznak a letelepedésükre és elfogadható életmódjuk megteremtésére irányuló szabályok- Még az állandó lakhelyű cigányok is a városok peremén a lakosság bizalmatlansága közepette élnek.
Helyzetüket súlyosbítja az állandó munkahely hiánya és csekély hajlandóságuk a rendszeres munkavégzésre (a leggyakrabban űzött mesterségek az állatkereskedés, a fémművesség és a mutatványosság). Mindennek következtében fő megélhetési forrásuk az asszonyok és a kisgyerekek koldulása. Kapcsolataik sem más kisebbségi csoportokkal, sem az ország más területein élő azonos etnikumú kisebbségekkel nincsenek. Összejöveteleket, népünnepélyeket. tanácskozásokat, konferenciákat nem tartanak.
Az „első jelentés” harmadik része javaslatokat tartalmaz az egyes kisebbségek problémáinak megoldására. Csak a cigányságra vonatkozó részét ismertetjük, de azt - miután számunkra is megfontolandó gondolatokat tartalmaz - teljes terjedelemben.
„A fő kérdés az, hogy az intézmények és az egyének hogyan viszonyuljanak a cigányokhoz. A rájuk vonatkozó intézkedések végső célja, hogy hosszú folyamat eredményeként a cigányok beilleszkedjenek a nemzeti közösségbe.
Ez az elképzelés eddig sem vezetett eredményre, és a jövőben sincs nagy esély megvalósulására, mert olyan csoportra vonatkozik, amelyet a többi nyelvi kisebbségtó) teljesen eltérő kultúra és magatartás jellemez.
Csak olyan módszer lehet valóban eredményes a cigányokkal kapcsolatban, amely őket aktív szubjektumoknak tekinti, akik féltékenyen őrzik miénktől eltérő kulturális hagyományaikat és életvitelüket.
Tiszteletben tartva gondolatvilágukat, családi és közösségi életvitelüket, életkörülményeiken csak olyan eszközökkel és struktúrákkal lehet javítani, amelyek nem járnak különösebb kötelezettségekkel és adminisztratív megszorításokkal, mert ez utóbbiakat - amint eddig is történt - azonnal elutasítják.
Hosszú érlelődési folyamatra van szükség csoportjukon belül is, hogy kiegyensúlyozottan nézzenek szembe szocializációjuk és a közvetlen környezettel való együttélésük problémáival.
A nemzeti és nemzetközi jogi kezdeményezések mellett, amelyek valamilyen módon kultúrájuk védelmére irányulnak, pozitív lehet egy »bolygó-falu« létesítése, amely tiszteletben tartja nomád letelepedésük közösségi jellegét.
Szükséges, hogy minden kezdeményezés-iskolai, szakmai, segélyezési-aktív és felelős szubjektumokként vonja be a cigányokat kultúrájuk ápolásába, történelmük és hagyományaik tanulmányozásába és kézműves-képességeik kibontakoztatásába.”
A cigányságra vonatkozó fejtegetésekből kitűnik, hogy a számában és arányaiban lényegesen kisebb itáliai cigányság letelepítése, kiművelése, emberhez méltó életkörülményeinek megteremtése itt is ugyanolyan nehézségekkel jár, mint Magyarországon. A jó szándék itt is megvan, és itt is kevésnek bizonyul. Hangsúlyoznunk kell azonban, hogy sokkal kisebb horderejű kérdésről van szó, mint Magyarországon.
*A fenti írás összeállításához nyújtott segítségért köszönet illeti Giuseppe Mario Scaliát, aki nemcsak az általa szerkesztett három kiadványt bocsátotta rendelkezésemre, de számos háttér-információval is szolgált. Megemlítendő, hogy a kisebbségi kérdéseknek beleértve a magyar kisebbségi politikát is - nagy figyelmet szentel a Giuseppe Vedovato szerkesztette Rivista di Studi Polítici Internazionali címe római-firenzei folyóirat."
Kuruc.info: Hoppá! Nem ezt magyarázzuk már majdnem egy éve, különösen a roma integrációs programok skandináviai bukásának fényében? Azt, hogy hiába nyújtunk segítő kezet a romáknak, azok egyszerűen nem akarnak integrálódni, mert nekik pont jó a jelenlegi, segílykén élősködő, bűnöző életformájuk? Az eredeti kultúrájukat(?) tartó, azaz nem asszimilálódó cigányokat egyszerűen képtelenség a társadalom számára hasznossá tenni. Az egyetlen megoldás a totális asszimiláció, de ezt az utat csak a cigányság 1-2%-a követi. Pedig ezer és egy kísérlet történt. Pont, mint a zebra domesztifikálására. Pontosan annyi (gy.k. nulla) eredménnyel.
Ez az ügy elbukott és kész. Már akkor elbukott, amikor a cigány "kultúra" kialakult. Ezt sikerrel legfeljebb asszimilálni lehet. Kivétel nélkül az összes sikeres és beilleszkedett roma származású honfitársunk közös jellemzője, hogy a cigány kultúrát már maga mögött hagyta. Sőt, jellemzően maga is megveti. Talán nem ok nélkül.
Kuruc.info – A.S.