Már nem tagja az Országos Cigány Önkormányzat (OCÖ) képviselő-testületének az a két képviselő, akik ellen a holokauszt-kárpótlással kapcsolatos csalási ügyben bírósági eljárás folyik - közölte az MTI-vel a testület elnöke.
A Magyar Nemzet azt írta, hogy a Magyarországi Cigányszervezetek Fóruma (MCF) színeiben mandátumot szerzett egyik képviselő ellen a Győr-Moson-Sopron Megyei Bíróságon folytatólagosan, üzletszerűen elkövetett csalás, és folytatólagosan elkövetett okirat-hamisítás miatt folyik eljárás, míg a másik képviselő ügyét a Komárom-Esztergom Megyei Bíróság tárgyalja.
A Magyar Nemzetnek nyilatkozva Széplaki László, a megyei bíróság elnökhelyettese közölte: a tatabányai képviselőt nem jogerősen két év hat hónap letöltendő börtönbüntetésre ítélték.
Kolompár Orbán, az MTI-nek azt mondta: Horváth Attila és Bihari József képviselők még augusztus 21-én visszaadták mandátumukat, amit az Országos Választási Bizottság el is fogadott.
Hozzátette: a testületbe az MCF színeiben Bogdán József sükösdi és Kolompár László keceli képviselők kerülnek, akik már az előző ciklusban is tagjai voltak az országos önkormányzatnak. Az új képviselők a jövő hét folyamán veszi át mandátumukat és teszik le esküjüket - fűzte hozzá.
Kolompár Orbán, aki az OCÖ és az MCF elnöke is, a távirati irodának azt mondta: a két képviselő még a nyár közepén tájékoztatta őt arról, hogy ellenük már bírósági szakban folyik az eljárás a holokauszt-kárpótlással kapcsolatos csalási ügyben, és a jogerős ítélet kihirdetése előtt azért adják vissza mandátumukat és mondanak le tisztségükről, mert "nem akarják, hogy az OCÖ munkáját beárnyékolja az ellenük folyó eljárással járó politikai és sajtóvisszhang".
Horváth László, Győr-Moson-Sopron megyei főügyész még tavaly januárban tartott sajtótájékoztatóján közölte: 26 személyt különösen nagy kárt okozó, üzletszerűen, folytatólagosan elkövetett csalás bűntettével vádolnak, mert 204 millió forintot vettek fel jogtalanul az Osztrák Megbékélési Alaptól.
A vádirat szerint a csalók azt használták ki, hogy az Osztrák Megbékélési Alap kárpótlást ajánlott fel azoknak a Magyarországon élő természetes személyeknek, akiket a II. világháború idején rabszolga- vagy kényszermunkára Ausztriába hurcoltak.
Az osztrák és a magyar kormány között 2000. október 24-én létrejött megállapodás alapján az Osztrák Megbékélési Alapon keresztül a második világháború idején Ausztriába hurcolt roma származású személyek számára kárpótlásra nyílt lehetőség. A vonatkozó osztrák törvény szerint kárpótlást az az érintett kérhetett, aki 2000. február 16-án életben volt, vagy a munkatáborban született.
Örökös is igényelhetett, ha 2000. február 15-én - a kárpótlást biztosító osztrák törvény hatálybalépésekor -, vagy azt követően hunyt el.
Az osztrák alapítvány személyenként 2.500 eurótól 7.600 euróig terjedő összeget adott kárpótlásul.
A holokauszt-kárpótlással kapcsolatos csalási ügyben több megyében folyik nyomozás, illetve bírósági eljárás, Bács-Kiskun megyében ötvenöt ember ellen emeltek vádat. Az MTI információja szerint a tárgyalást október elejére tűzte ki a megyei bíróság.
MTI, 2007. 09. 13. 07.46
Kuruc.info: ne örüljön a Kedves Olvasó, azért még a cigányvezetők túlnyomó többsége priuszos bűnöző marad. A felsorolást és konkrét linkeket lásd a Cigány Kisokos “Mit kell tudni a magyarországi cigányszervezetekről?” szekcióját.