Tisztelt Szerkesztőség!

Az öregezés apropóján szeretnék megosztani egy velem megtörtént esetet, amely a cigánybűnözés egy kifinomultabb formájára hívja fel a figyelmet.

Nemrég felkeresett egy volt általános iskolai cigány osztálytársam, hogy nagyon fontos ügyben kéri a segítségemet. Ehhez hozzátartozik, hogy az általános iskolát már jó 30 éve fejeztem be, és az osztálytársam jó cigány szokás szerint a nyolc évből csupán néhányat járt abba az osztályba, amelyikbe én. Akkor nem volt különösebben agresszív, nincsenek rossz emlékeim róla, nem terrorizálta az osztályt. Persze próbáltam lerázni mindenféle indokokkal, de többször is hívott, míg egyszer, hogy véget vessek ennek a zaklatásnak, belementem, hogy találkozzunk. Tekintettel a jogos előítéleteimre, az szóba sem jöhetett, hogy a lakásomra hívjam, és valamiért én sem akartam az ő lakóhelyére menni, így egy semleges, de olyan helyen találkoztunk, ahol a későbbiekben tanúkat tudtam volna megnevezni, akik bizonyítják, hogy vele voltam. Az mindenképp fontos momentum, hogy amint megneveztem a helyszínt, fél órán belül ott volt, pedig kb 20 km-t kellett autóznia.

A találkozáskor a következőket adta elő: volt neki egy külföldön élő nagybácsija, akiről nem is tudta, hogy létezik, de most meghalt, és megkereste egy örökös és családfakutatással foglalkozó cég. Kiderült, hogy két örökös van: ő, és egy rokona, aki távol lakik, és gondnokság alá van helyezve. Mindjárt mondtam neki, hogy ez olyan, mint a mesében, el nem tudom képzelni, hogy igaz legyen. Erre megmutatta a levelet, amely nagyon eredetinek tűnt, száraz bélyegző, aláírás, hivatalos levélpapír. Természetesen azonnal, ott őelőtte rákerestem a cégre az interneten, és egy létező céget találtam, még az utcaképen is olvasható a cégtáblájuk. A levélben valami elég magas összeg szerepelt mint várható örökség, amely még azután is jelentős, ha levonjuk az örököskutató cég jutalékát. A kérése az volt, hogy segítsek neki az ügyintézésben, amit ő egyáltalán nem kíván ingyen, hisz hatalmas vagyonnal fog rendelkezni, és higgyem el neki, hogy nagyon jól fogok járni. Az első kérdésem persze az volt, hogy miért pont engem ért ez a megtiszteltetés, annak ellenére, hogy 30 éve nem is láttuk egymást. Azért, mert hát én biztosan tudom, milyenek a cigányok, ha valaki pénzt kap közülük, akkor se vége, se hossza nem lesz a kéréseknek a nagy család részéről, és egy olyan embert szeretett volna találni, akiben megbízik, de nem közülük való. (Figyelem, a rasszizmusra is alapoznak!)

Magamról annyit, hogy rendezett, de szerény körülmények között élek, nincs nagyobb vagyonom, vagyontárgyam, de nem is vágyom többre, azt hiszem, a sok pénztől nem lennék boldogabb, pláne ilyen gyanús körülmények között megszerzett pénztől. Úgyhogy ajánlottam neki több ügyvédet is, akik jutalékért biztosan segítenek neki, mert én ehhez nem értek, és amúgy is megvan mindenem, amire szükségem van, nem hoz lázba a jutalék sem.

Pár hét múlva megkeresett ismét, hogy járt ügyvédnél, aki intéz mindent, sínen van az ügy, és az ügyvéd megerősítette, hogy nem átverés, jön a sok pénz. Csak egy gond van: a gondnokság alatt levő, távol élő rokonát az ő gondnoksága alá kell helyezni, hogy a vagyon egyben maradjon, tehát mielőbb el kell költöztetni, és ebben kéri a segítségem. Ekkor már kissé emelt hangon kérdeztem meg ismételten, hogy miért pont én? Hisz nekem se teherautóm, se költöztető cégem nincs, nem vagyok taxis se. Hát az nem is kell, csak pénz... Igazából egész idő alatt erre a mondatra vártam, hogy mikor fordul át a történet abba a részbe, amikor nekem kell a nagy haszon reményében egy kicsit befektetni. Természetesen azonnal elköszöntem tőle, sok sikert kívántam az örökséghez, és kértem, hogy felejtsen el, mert valahogy az első megkereséstől gyanús volt minden, és számítottam már erre a kérésre.

Azóta néhányszor láttam, ugyanazzal a huszonéves szakadt autóval jár, tehát még nem érkezett meg a sok pénz. Okulásul álljon itt ez a történet mindenkinek, akit cigányok keresnek meg bármilyen ügyben. A legjobb szóba sem állni velük, mert a módszereik finomodnak. Amelyiknek nincs meg a testi ereje, és van egy kis sütnivalója, az ilyen aljasságokkal próbálkozik.