Ez a plakát a kedvencünk, de készültek<br />anno EU-ellenes matricák százezres,<br />szórólapok milliós nagyságrendben
Nyilas bíró döntött elsőfokon: bûnös! A budai betyár önkényuralmi jelképes ügyéről van szó, de nem a Szabadság téri, szovjet emlékmûről, melynek – elvileg – tiltott önkényuralmi jelképnek minősülő, sarló-kalapácsos, százkilós öntvényét Budaházy György – többekkel együtt – lefeszítette és a Dunába dobta, ami miatt politikai üldözött lett. Nem vicc: most épp azzal vádolják, hogy ő tett közszemlére vörös csillagot, ezerszámra.
Legutóbb a 2002. július 4-ei hídblokád ügyét vették elő körözése alatt, most már haladnak: 2003 áprilisát írjuk. Az EU-csatlakoztatásunkról szóló népszavazás előtti kampányban talán a legaktívabb volt Budaházy György: az akkor még be nem jegyzett, csupán baráti, mozgalmi gyûjtőszervezetnek szánt, a legnagyobb EU-ellenes kampányt kifejtő Szabad Magyarországért Mozgalom (SZMM) neve alatt, gyakorlatilag vezéralakjaként szervezkedett, pontosabban tevékenykedett, leginkább az utcai forgatagban. Az állam a 
Budaházy kedvenc helyén, a Ferenciek terén
népszavazás előtt egyoldalúan, csak az igen melletti – meglehetősen demagóg – kampányt támogatta milliárdokkal, a hátrányok bemutatására nem adott pénzt. De ez nem volt elég: a civilek saját pénzéből és munkájával megvalósított felvilágosító kampányát rendőri erőszakkal akadályozták.
A fent látható plakát miatt, önkényuralmi jelképek közszemlére tétele jogcímen 2003. bolondok napján az SZMM Magyarok Házában bérelt irodájába házkutatási parancs és bármilyen igazolás nélkül tört be 8-10 rendőr, és elvittek négyezer ilyen plakátot (kb. ennyi kiragasztásra is került). Budaházy Györgyöt felhívták telefonon, hogy vagy azonnal odamegy, vagy elfogatóparancsot adnak ki. Ha magától megjelenik, akkor nem állítják elő, csak elbeszélgetnek vele – ígérte a rendőrfőnök, de Budaházy megérkezésekor a parancsnok beismerte, hogy hazudott. Bilincsbe verve vitték – a vele megjelent aktivista társával, Novák Előddel együtt – az V. kerületi rendőrőrsre, ahova a 2002. július 4-ei, Erzsébet hídi blokád szétverése után is szállították. 
Novák Előd „felfegyverkezve”
A rövid – kb. 7 órás – fogság nem törte le az aktivistákat. A lakásaikon megmaradt plakátokat újra elkezdték kiragasztani. Voltak újabb hazafiak, akiket elkaptak, azoknál is házkutatást tartottak, az egyikük kocsijában kilöttyent plakátragasztóból pedig még kémcsővel mintát is vettek. A Hír Tv tudósított is az egyik bujkálós, éjszakai ragasztásról, bár a plakát képét kikockázták. Az aktivisták az Interneten úgy adtak hírt az akkor még csak gyerekcipőben járó rendőrterrorról, hogy belinkelték egy külföldi szolgáltatóhoz feltett képeiket. Na ja: azóta a hazafiak se járnak gyerekcipőben: létrejött a Kuruc.info. Apropó: Budaházy György korábbi honlapja, a hazafias.hu is a „külföldi” Kuruc.info-ra lett irányítva már. Még egyszer kösz, Gyuri!
Budaházyt hét társával állították bíróság elé a plakátok terjesztése, ill. kiragasztása miatt. A vádlottak nem tartják bûncselekménynek az önkényuralmi jelképek ilyen ábrázolását, hiszen a Btk. 269/B. § (2) bekezdése szerint nem büntethető, aki a cselekményt „a történelem, illetve a jelenkor eseményeiről szóló tájékoztatás céljából követi el”. A törvényt az önkényuralmi rendszerek népszerûsítésének tiltása céljából hozták, egyértelmû, hogy a plakátnak semmilyen olvasatban sem a népszerûsítés a szándéka. (Hogyan is lehetne a nácizmust és a kommunizmust egyszerre népszerûsíteni?) A Btk. említett kivétele pont erre vonatkozik, egy plakáton nem lehet leírni több mondatban, amit az ábrán a jelképekkel való kézfogás szimbolizál (emlékeztetés a szörnyû diktatúrákra, történelmünkre). Bővebben olvashat erről a vádlottakat jószolgálati jelleggel (ingyen) képviselő Nemzeti Jogvédő Alapítvány honlapján egy párhuzamosan futó ügyben, két másik aktivista jogerős ítélete kapcsán.
Budaházy és társai ügyében elsőfokon Nyilas Levente bíró döntött: a vádlottak bûnösségét állapította meg, próbára bocsátva őket. Indoklásában kifejtette: lehet, hogy nem állt szándékukban, mégis megbotránkozást kelthettek másokban ezekkel az önkényuralmi jelképekkel. Az ítélet kihirdetése után a bíró kérdés feltevését engedélyezte, amivel Novák Előd élt is: – Lehet, hogy nem áll szándékában, de nem gondolja, hogy másokban megbotránkozást kelt, amikor bemutatkozik, s azt mondja, Nyilas, pláne Levente?
S ha már a kettős mércénél tartunk: a Szabadság téri, szovjet emlékmûvön a „Dicsőség a felszabadító szovjet hősöknek” felirat felett a tiltott önkényuralmi jelképnek minősülő, sarló-kalapácsos címer található. Novák Előd emiatti feljelentését azonban elutasította a rendőrség, majd a fellebbezést az ügyészség is, mondván: ez a törvényi kivételt képező, történelmi szemléltetés alapján ott lehet.
Bízzunk a másodfokban? Én inkább a forradalomban.
Héjjas Iván – Kuruc.info
Kapcsolódó cikkek:
Képgaléria a tiltott plakátok kiragasztásáról
Novák Előd hajdani beszámolója a cellában végződött, EU-ellenes kampányról
Az ingyen segítséget nyújtó Nemzeti Jogvédő Alapítvány álláspontja 
Dudaházy (sic!) és társai ügyében tárgyaláson kívül döntenek jogerősen