Ma reggel 9 órakor folytatódott a Fővárosi Ítélőtáblán a Budapesti Rendőr-főkapitányság (BRFK) Toroczkai László ellen indított keresetének újabb tárgyalása. A várakozásokkal ellentétben végül nem született ítélet az ügyben, melyben a tévéostrom „szervezése” miatt a BRFK 10 millió forintos kártérítésre szeretné kötelezni a hazafit.
9 órakor Dr. M. Anna előadó bíró iratismertetésével elkezdődött a tárgyalás. A bíró Dr. T.-M. László. A felperes, a BRFK képviselője szerint Toroczkai László az ostrom „szervezője” volt, mivel szerinte ő határozta meg a gyülekezés helyét, idejét. Toroczkai védője azzal érvel, hogy nem szervezett, hanem spontán gyülekezés történt, így a vádlott nem lehetett szervező, hiszen mire Szegedről Budapestre ért, már legalább tízezer ember a helyszínen volt.
A BRFK képviselője önmaga ostobaságának csapdájába esett, hiszen kijelentette, hogy a spontán tüntetés is a gyülekezési törvény hatálya alá esik. Állítására egyszerre csóválta a fejét a bíró és Toroczkai képviselője, hiszen felperes egy 2008-as alkotmánybírósági döntésre alapozta ezt az állítását, azonban mindannyian tudják, hogy ez az ügy 2006-os.
Toroczkai László jogi képviselője kifejtette, hogy a védence nem lehetett a gyülekezés szervezője, hiszen eleve nem szervezett, hanem spontán tüntetés volt; így nem is okozott kárt, még ő csitította a tömeget. A gyülekezést választási gyűlésnek kell tekinteni, mert az önkormányzati választások előtt kiszivárgott őszödi beszéd nagyban befolyásolta a választások kimenetelét, a Kossuth téren ennek hatására gyűlt össze a tömeg. A Kossuth téren és a Szabadság téren történt eseményeket választási gyűlésnek kell tekinteni, amely nem Toroczkai László kezdeményezésére jött létre.
Toroczkai jogi képviselője az elsőfokú ítélet helybenhagyását kérte, amelyben 2007 decemberében a Fővárosi Bíróság elutasította a BRFK Toroczkai László ellen indított kártérítési keresetét.
Nem született ítélet
A bíró szerint az első fokú ítéletben nem indokolták, hogy mi alapján hozták meg az ítéletet. Mivel a gyülekezési törvény 1989-ben született, abban még nem foglalt állást a jogalkotó a spontán tüntetések ügyében, mivel akkoriban nem fordultak elő ilyenek.
A bíró az első fokú ítéletet hatályon kívül helyezte, így az ügyben újratárgyalják az összes vádpontot.
(SzKR nyomán)