Visszatérő jelenség, hogy a tüntetések a rendőrség fellépésével összefüggésben vesztik el békés jellegüket, ez a rendelkezésünkre álló adatok alapján most is így volt.

A Nemzeti Jogvédő Alapítvány értékelése az idei március 15-éről

Korábbi gyakorlatának megfelelően a Nemzeti Jogvédő Alapítvány a Nemzeti Jogvédő Szolgálat útján megfigyelő és ügyeleti szolgálatot működtetett idén 2008. március 15-én is. Magyarországon 2002 óta, de különösen a – még elfogadhatatlan módon vezetői felelősségre vonás nélkül és az áldozatok jóvátétele nélkül maradt - 2006 őszi tömeges rendőri brutalitás idején, illetve azóta a nemzeti ünnepek és politikai rendezvények résztvevőinek alapvető jogait visszatérő jelleggel megsértik a hatalom részéről. Bár azóta 2006 őszéhez mérhető súlyos következményű rendőri fellépésre nem került sor (például szemeket nem lőttek ki, tömegesen nem vertek véresre utcán embereket; ezért hálásnak lenni sem kell), köszönhetően vélhetően nem kis részben a jogvédők erőteljes tevékenységének is, azonban gyülekezési jog érvényesülése még mindig nem felel meg a nemzetközi egyezményekben és hazai jogszabályokban előírtaknak.

A különböző helyszíneken jelen levő megfigyelőink észlelései, a hozzánk beérkezett bejelentések és a nyilvánosságra került adatok alapján tesszük megállapításainkat. Üdvözöljük egyúttal, hogy a Civil Jogász Bizottság hazai és nemzetközi megfigyelői is egész nap szolgálatot teljesítettek, ezzel a civil kontroll kiteljesedve érvényesült.

Március 11-én közleményben ítéltük el az előre jelzett fokozott biztonsági intézkedéseket, amelyekkel az állami ünnepségeken való polgári részvétel lehetőségét korlátozni kívánták. Ez sajnálatos módon be is következett. Óriási mértékű és intenzitású rendőri jelenlét jellemezte Budapestet, a rendőrség közlése szerint 4000 rendőr volt az utcákon. A Kossuth téri, Március 15-e téri és Múzeum körúti állami, önkormányzati ünnepségeken magánérdekeltségű őrző-védő cég alkalmazottai a jogszabályokkal ellentétes módon, kizárólag a rendőrség által végezhető közrendvédelmi feladatköröket ellátva vizsgálták át a megemlékezésre tartókat, kiszűrve többek olyan tárgyakat (pl.: Árpád-házi sávos zászló), amelyek a közbiztonságot nem fenyegették. Az ünneplők biztonsági okokra hivatkozással történt távol tartása, vagy jelenlétének korlátozása az állami ünnepségeken nem egyeztethető össze a népszuverenitás alkotmányos elvével. Gyakoriak voltak a zaklató jellegű igazoltatások és ruházat, illetve csomagátvizsgálások. Ezek az intézkedések sértették a nemzeti ünnep és a polgárok méltóságát, mert félelmet, rossz érzéseket keltettek.

A Nemzeti Jogvédő Alapítvány megfigyelői – köztük Gaudi-Nagy Tamás kuratóriumi ügyvezető is – egész nap, így a Blaha Lujza téri bejelentett rendezvényen és azt követően is figyelemmel kísérték az eseményeket, mert a rendőri fellépés törvényességét monitorozó jogvédő tevékenység szükségessége nem bejelentett rendezvények rendőri kezelésénél is felmerül. Aki az ilyen, meggyőződésünk szerint jogállami elvek, alapvető szabadságjogok és a hatályos rendőrségi jogszabályok érvényesülése szempontjából garanciális jelentőségű jogvédő tevékenység létjogosultságát vitatja, az az említett elvek és jogok érvényesülése ellen szól.

A jogvédő megfigyelő hasonlóan a sajtó képviselőihez nem hagyatkozhat kizárólag a hírforrásokra. Ez azért is így van, mert az MTI hírében és ezt átvéve más médiumok hamis színben tüntették fel a megfigyelőink szerepét.

Megfigyelőink tevékenységük során – amelyhez Morvai Krisztina, az ismert jogvédő is csatlakozott – saját észlelési körben erőszakos vagy garázda magatartást nem tapasztaltak (bár ilyenekről más forrásból van tudomásunk), ilyennek sem közvetlen, sem közvetett elkövetői, részesei vagy elszenvedői nem voltak. Figyelemmel kísérték a Blaha Lujza térről elinduló menet mozgását a körúton, majd a Baross utcában. A menet elvonulása után itt, hazafelé tartó – többségében nem fiatalokból álló és a korábbi összecsapásokban részt nem vett - polgárok megfigyelőinkkel egy irányba tartó csoportjának útját állta egy élősoros pajzsos rendőrkordon a Rigó utcánál.

Munkatársaink megkérdezték a lezárás okát, majd jelezték, hogy szeretnének áthaladni a közelükben álló békés polgárokkal együtt. A békés közlekedésre irányuló kérés teljesítését a rendőrök magyarázat nélkül megtagadták, ezért kerülő úton kellett haladjanak. A rendőrök az átlagostól eltérő, feszült idegállapotban voltak, s mi több egyikük többek észlelése szerint ittasnak vagy bódultnak tűnt, emiatt a rendőrség ügyeleti számára bejelentést is tettek. Ezen történések megfelelően, mozgóképfelvétellel és szemtanúkkal jól bizonyíthatóak. Az ettől eltérő, érintettek szerepét rendkívülinek bemutató, a jogvédők magatartását bíráló híresztelések valótlanok, nem szolgálják az emberi jogok védelmét, a közérdeket.

A strasbourgi Emberi Jogok Európai Bíróságának következetes és nálunk is alkalmazandó gyakorlata (Oya Ataman és Bukta ítéletek) szerint egy tüntetés bejelentésének elmaradása még önmagában nem teszi feloszlathatóvá a tüntetést, ha a tüntetés a békés jellegét megtartja, ezzel ellentétes jogalkalmazás alkotmányellenes helyzetet teremt. Önmagában egy ilyen rendezvényen való részvétel ezért rendbontásnak nem minősül. A hazai jogszabályokat sajnálatos módon még mindig nem módosították ennek megfelelően és a rendőrség sem hajlandó ezt az elvet alkalmazni.

Visszatérő jelenség, hogy a tüntetések a rendőrség fellépésével összefüggésben vesztik el békés jellegüket, ez a rendelkezésünkre álló adatok alapján most is így volt. A skandináv országokban általában sikerrel alkalmazott „puha sapka” rendőri taktika lényege az, hogy a rendőrség kerüli demonstratív erőfelvonultatást, megfelelő távolságból biztosít és csak akkor avatkozik közbe az erőszakos magatartást tanúsítók kiszűrésével, ha a tüntetés elveszti békés jellegét. Célravezetőbb lett volna a rendőrségnek ennek megfelelően eljárnia. Az ellene tiltakozóktól rettegő miniszterelnök miatt - tavaly októberhez hasonlóan – rendkívüli állapothoz hasonlító események következtek be.

A jogos védelem határait túllépő erőszak és a rongálás nem helyeselhető, a sajtó munkatársainak zaklatása és bántalmazása nem fogadható el sem a tüntetők, sem a rendőrség részéről.

Nem vitatható el a rendőrség joga és kötelezettsége arra, hogy a jogszabályi keretek között a közrendet védje, azonban az eljárása nem lehet a szükségtelen és aránytalan. Bár mutatkozik fejlődés e téren, ezúttal is voltak kifogásolható elemei a rendőrség fellépésének.

Azonosító jelvényt vagy számot nem viselő rendőröket többen láttak, ilyen esetet a rendőrség is megerősített, fegyelmi eljárás is indult ilyen ügyben. Az Üllői útnál a tömegoszlatásra vonatkozó felhívás a szemtanúk közlése szerint nem volt jól hallható, továbbá megfelelő időt nem biztosítottak a helyszín elhagyására. A könnygázgránátokat szemtanúk közlése szerint többször fejmagasságban lőtték ki, egy alkalommal fejsérülést is okoztak. Szemtanúk egy esetben sérüléssel járó vipera használatról is beszámoltak. Több esetben került sor elfogott személyek bántalmazására a körúton és a Ferenciek terén. Indokolatlanul hosszú ideig és nagy területen korlátozták a mozgásszabadságot. A jogsértettek panaszt tehetnek 8 napon belül a rendőrségi törvény szerint, javasoljuk: kérjék a Független Rendészeti Panasztestület előzetes vizsgálatát.

Elvárjuk, hogy a rendvédelmi szervezetek mindenkor a törvényesség talaján álljanak, tiszteletben tartva a szabadságjogokat, a polgárok és a nemzeti ünnepek méltóságát.

A Nemzeti Jogvédő Szolgálat megfigyelői továbbra is rendszeresen jelen lesznek tüntetéseken, megemlékezéseken és igyekeznek hozzájárulni ahhoz, hogy az alkotmányos elvek és a vonatkozó jogszabályok maradéktalanul érvényesülhessenek az alapvető szabadságjogok kiteljesítése érdekében.

(Nemzeti Jogvédő Alapítvány közleménye, Budapest, 2008. március 20., www.nja.hu)