Toroczkai László, a HVIM tiszteletbeli elnöke szerint az ellenállásból most mindenkinek ki kell vennie a maga részét a 22-ei tüntetésektől a 26-ai hídblokádig. A hazánk elfoglalását immár nem is tagadó karvalytőke és más idegen megszállók az öntudatlan birkanépet kedvelik. A folyamatosan forrongó, rebellis országokat jobban szeretik elkerülni. 2006 szeptembere óta azt látják, hogy hazánkban nincs nyugalom. Alább Toroczkai felhívása.


Csatlakozom bajtársaimhoz, s velük együtt én is azt üzenem: készüljön mindenki az előttünk álló, október 22-én a Szabadság téren kezdődő és október 26-án az Erzsébet hídon végződő hétre, lélekben és fizikai értelemben is!






Az 1956-os forradalom és szabadságharc ugyanis nem ért véget. Mára nyilvánvalóvá vált, hogy a rendszerváltás 1989-90-ben nem történt meg, pusztán módszerváltás volt, s nemzetünk kirablói többnyire ugyanazok maradtak, mint korábban, sőt még a látszatra sem adtak, hiszen meghagyták az 1949-es sztálinista, bolsevik alkotmányt. Annyi történt csupán, hogy ma nem népköztársaságnak, hanem köztársaságnak hívják államunkat, s nem népi demokráciának, csak simán demokráciának a nemzetellenes diktatúrát. A módszerek változtak meg, hiszen az elnyomás fizikai értelemben egy kicsit enyhébb lett, a lélekrombolás viszont brutálisabb és pusztítóbb, mint korábban. A megfélemlítés és a manipuláció eredménye ugyanaz, mint a Kádár-rendszerben: közöny, apátia, rettegés, bizalmatlanság.

Ezért kell, hogy tudatosítsuk magunkban, hogy az 1956-os forradalom és szabadságharc nem ért véget, s ebben a hol csöndes, hol kardcsörtető háborúban 2006 szeptembere, az MTV ostroma és elfoglalása óta új fejezetet nyitottunk. Az elnyomás folytatódik, ahogy a mi ellenállásunk is.

A hazánk elfoglalását immár nem is tagadó karvalytőke és más idegen megszállók az öntudatlan birkanépet, a nyugalmat, a langyos vizet kedvelik. A folyamatosan forrongó, rebellis országokat és nemzeteket jobban szeretik elkerülni. 2006 szeptemberéig a minden megalázást látszólag birkatürelemmel elfogadó Magyarország volt számukra a leghívogatóbb hely. Mára ez megváltozott, hiszen egy éve azt látják a világ hírközlő csatornáin keresztül, hogy hazánkban nincs nyugalom. Fasisztaveszélyről beszélnek Brüsszelben, Washingtonban, Tel-Avivban, Moszkvában, Pozsonyban, holott akik ezt mondják, pontosan tudják, hogy valójában egy nemzet élet-halál harcáról van szó. Nem lehet tehát nyugalom addig, amíg el nem űzzük így vagy úgy a nemzetek megsemmisítésére törő világhatalom helytartóit!

Ami engem illet, ott voltam és ott leszek (ahogy ezen a héten is) mindig a nehéz helyzetekben a Kárpát-medence bármelyik pontján, ám a mai időkben az ellenállásból mindenkinek ki kell vennie a maga részét. Aki jó szónok, az a szavaival bátorítson, aki jó vezető, az vezesse a népet, aki írni tud, az a tollal harcoljon, aki tudós vagy szakember, az a munkájával és ötleteivel segítsen, aki a pénzcsináláshoz ért, az adakozzon, aki jó harcos, az közelről nézzen szembe az ellenséggel! Mindenki azt tegye, amihez ért! Hol földalatti akciókkal, hol nyílt ütközetekkel, de az ellenállást, s ezzel a hatalom nyugtalanságát folyamatosan fenn kell tartanunk! S az nem elégséges, ha ezt csak néhányan tesszük.

Nem engedhetjük meg, hogy az illegitim kormány képmutató módon ismét meggyalázza szent nemzeti ünnepünket! Nem tűrhetjük, hogy a ránk erőszakolt kormány és hatalom vezetője nyugodtan hazasétálhasson az 56-os mártírok és hősök emlékét sértő operaházi újgazdag „úri muriról”. Mivel a kormány illegitim alapokon áll, jogunk és történelmi kötelességünk az ellenállás, de még a megszállók alkotmánya és törvényei szerint is jogunk van gyülekezni és tiltakozni a kormány ellen.

Most még a közlekedés aránytalan akadályoztatására sem hivatkozhat a rendőrség, hiszen ők maguk zárják le a fél belvárost. Hogyan lehet megmagyarázni az úgynevezett demokráciájuk szerint, hogy mindenféle deviánsoknak, vagy éppen a néhány napja a vonulásukkal még a Margit hidat is megbénító diáktüntetések szervezőinek – akik elvették a tüntetőktől a nemzeti zászlókat – engedélyezték a szabad gyülekezést és vonulást, a mi esetünkben pedig rendszeresen betiltják? Hogyan tehetik ezt, amikor nincs is joguk betiltani?

A jelenleg hivatalos törvények előírásainak megfelelően, a bejelentési kötelezettségnek eleget téve a mai napon, azaz 72 órával korábban, bejelentettem a rendőrségen, hogy 2007. október 22-én 19 órakor a budapesti Szabadság térről, az ottani rendezvény végén átvonulunk az Operaházhoz. A várható zord időjárás miatt mindenki öltözzön melegen, s hozzon magával esőkabátot (pár száz forintos esőkabátból, aki tud, vásároljon többet is, hogy azoknak is lehessen adni, akik elfelejtenek hozni), valamint gázálarc s egyéb védőmaszkok ajánlottak, s ehhez jogunk van (Valóban, jól záró, vízhatlan munkavédelmi cucc pár száz forintért is vehető - a szerk.). Mindezek arra az esetre is jók, ha a rendőrség törvénytelen eszközökhöz nyúlna, és egy bejelentett rendezvényt könnygáz bevetésével akarna feloszlatni. Ugyanakkor ne feledjük, hogy a könnygáz nem válogat, s abból a rendőrök és maga Gyurcsány Ferenc is kapni fog, ha bevetnék.

Az Operaház környékén hétfőn életbe lépő kijárási tilalom és szükségállapot bevezetése is törvénytelen, s meg fogjuk keresni a lezárásra ítélt Andrássy úton és környékén található valamennyi étterem, kávézó és üzlet tulajdonosát, akik a kiesett bevételekért kártérítést követelhetnek a BRFK-tól! Ugyanígy jogászok egybehangzó véleménye szerint személyi szabadságuk megsértése miatt a lakók is pert indíthatnak a rendőrség ellen.

Várok és hívok, tehát mindenkit 2007. október 22-én 17 órára a budapesti Szabadság térre, ahonnan 19 órakor átvonulunk az Operaházhoz.

Toroczkai László

(Kuruc.info)