Ezt is jogtalanul üldözték
Felmentette a Fővárosi Bíróság Budaházy Györgyöt és hét társát tiltott önkényuralmi jelkép használata vétségének vádja alól az EU csatlakozást ellenző plakátok miatt indult büntetőeljárásban.

Amint arról Nemzeti Jogvédő Alapítvány 2007. április 12-én kelt – a www.nemzetijogvedo.hu címû honlap hírei között jelenleg is olvasható - közleményében hírt adott, a Legfelsőbb Bíróság felmentette a Szabad Magyarországért Mozgalom EU csatlakozás elleni 2003-as kampányplakátjának terjesztőit, Tóth Áront és társát tiltott önkényuralmi jelkép használata vétségének vádja alól. Ugyanezen plakát egy évvel korábbi, 2003. áprilisában történt használata miatt a rendőrség ugyanezen bûncselekményre hivatkozással büntetőeljárást indított a dr. Gaudi-Nagy Tamás ügyvéd, a Nemzeti Jogvédő Alapítvány kuratóriumi ügyvezetője által védett Budaházy György, Novák Előd, Takács András, illetve négy további személy ellen. Amint emlékezetes, a rendőrség a plakát terjesztőivel szemben történt fellépésére a csatlakozásról szóló népszavazás kampány időszakának véghajrájában került sor, ennek keretében a Szabad Magyarországért Mozgalom irodájában közel 5000 plakátot foglalt le a rendőrség, megfosztva ezzel a szervezetet és aktivistáit attól, hogy a csatlakozás elleni álláspontjukat ezen plakát terjesztésével fejezzék ki, és így befolyásolják a választópolgárok döntését az üggyel kapcsolatban.

A Fővárosi Bíróság minap kézbesített, zárt tanácsülésen - született ítéletének indokolása teljes mértékben megegyezik a Legfelsőbb Bíróság 207. áprilisi precedens értékû, Bfv.III.1037/ 2006/5 sz. felülvizsgálati ítéletében írtakkal. Az ügy tanulsága az, hogy mindazok, akik a Btk. 269/B.§-a szerinti tiltott önkényuralmi jelképeket olyan összefüggésben használják, teszik közszemlére, amely a tiltott önkényuralmi jelképek elítélését jelenti, és azok népszerûsítését nem szolgálja, úgy ezen cselekmények nem minősülnek bûncselekménynek, hiszen hiányzik társadalomra veszélyességük, amely a formális tényállásszerûség mellett a Btk. 10. § (1) bekezdése szerint a bûncselekmény megállapíthatóságának lényeges feltétele. Elgondolkodtató ugyanakkor, hogy Tóth Áron és vádlott-társának ugyanezen tényállás alapján indult plakátos ügyében még a Legfelsőbb Bíróság felmentő ítélete előtt a Fővárosi Bíróság azt mondta ki, hogy az ilyen cselekmény bûncselekmény és helyben hagyta a bûncselekmény elkövetését megállapító elsőfokú ítéletet.

Arra is emlékeztetünk, hogy Budaházy György és három másik társa ellen amiatt is indult közlekedési szabályok megsértése és gyülekezési joggal visszaélés miatt szabálysértési eljárás, mert szintén a 2003-as EU csatlakozási kampányban az egyik nemleges véleményt hirdető, záró kampányrendezvé nyéről a másikra hagyományos magyar öltözetben lóháton vonultak Budapesten a KRESZ szabályait betartva. A bíróság abban az eljárásban is felmentéssel egyenértékû döntést hozott. Kimondta, hogy két bejelentett tüntetés egyik helyszínéről a másikra történő vonulás soha nem minősíthető önmagában tüntetésnek, továbbá a lóháton történő közlekedés közúton – ha egyébként betartják a KRESZ szabályait – nem sérti a közlekedési szabályokat ilyen kifejezett tiltó rendelkezés hiányában.

Nyilvánvaló tehát, hogy a rendőrség 2003. áprilisi fellépése az EU csatlakozásban, nemleges álláspontot kifejtő szervezettel és aktivistáival szemben megalapozatlan volt, és azt a célt szolgálta, hogy megakadályozzák a szervezetet abban, hogy a demokratikus véleménynyilvánítás lehetőségeivel éljenek, és így hatást gyakoroljanak a választó polgárok döntésére és ezzel a népszavazás kimenetelét befolyásolják.

A véleménynyilvánítási szabadság győzelmeként értékelhető ez az eset, mivel éppen ezen alapvető szabadság gyakorlásától, illetve a választói akarat jogszerû befolyásolásának lehetőségétől fosztották meg a Szabad Magyarország Mozgalmat 2003. áprilisában a plakátjainak terjesztőivel szembeni rendőrségi fellépéssel.

A lefoglalt plakátok visszajárnak, a felmentetteknek pedig kártérítés jár a személyes szabadságuk, emberi méltóságuk és véleménynyilvánítási szabadságuk megsértése miatt. Az eddig kedvezőtlen tapasztalatok azt mutatják, hogy a Budapesti Rendőr-főkapitányság ezúttal sem fog peren kívül megegyezést kötni, így várhatóan megint az adófizetők állják a rendőrség utóbbi években most már sokadik, jogállami normákat súlyosan sértő és a politikai jogok gyakorlását akadályozó eljárásának költségeit.

Budapest, 2007. május 16., Nemzeti Jogvédő Alapítvány

Kuruc.info

Kapcsolódó cikkek:
Legfelsőbb Bíróság: ártatlanul hurcolták meg az EU-ellenes aktivistákat
Képgaléria a tiltott plakátok kiragasztásáról
Novák Előd hajdani beszámolója a cellában végződött, EU-ellenes kampányról
Nyilas bíró döntött elsőfokon