Pünkösd vasárnapján, május 27-én hozzák haza Madridból Nyirő József földi maradványait, s a székelyudvarhelyi katolikus temetőben helyezik végső nyugalomra. Az író hamvait a magyar állam megbízásából Magyarország madridi konzulátusa exhumáltatja. A hamvakat a csíksomlyói zarándokvonat szállítja Csíkszeredába, ahonnan huszárkísérettel viszik majd Székelyudvarhelyre – hangzott el a tegnap tartott sajtótájékoztatón a Székelyudvarhelyért Alapítvány székhelyén.

Nyirő végrendeletében meghagyta, hogy iskolavárosában, Székelyudvarhelyen vagy a kolozsvári Házsongárdi temetőben helyezzék végső nyugalomra. Az író Székelyzsomboron született, 1933 és 1939 között élt Székelyudvarhelyen, és 1953-ban hunyt el Madridban. Újratemetésére pünkösd vasárnapján a székelyudvarhelyi katolikus temetőben kerül sor – tájékoztatott Szász Jenő, a Magyar Polgári Párt és a Székelyudvarhelyért Alapítvány elnöke. A sírgondnokságot Madridban a magyar állam látta el, erről Udvarhelyen is gondoskodik majd. A magyar Országgyűlés elnöke, Kövér László kérte fel a Szent Miklós Plébánia érsekét az író temetésének szertartására.

Emlékbizottság alakul

Székelyudvarhelyen egyébként dr. Pál Gyula egykori városi főügyész őrizte Nyirő szellemiségét, ő volt az, aki szívén viselte hamvai hazahozatalának ügyét. Amint arról korábban beszámoltunk, a tervet végül Bunta Levente, Székelyudvarhely RMDSZ-es polgármestere kezdeményezte 2010 augusztusában. Akkor írásban fordultak kérelmükkel a madridi hatóságokhoz, Bunta pedig az ügyben Markó Béla miniszterelnök-helyettes, illetve Szőcs Géza magyarországi kulturális államtitkár segítségét és támogatását kérte. Balázs Árpád tanácsos tegnap arról is beszámolt, korábban kezdeményezte, hogy a szombatfalvi Nyirő-villa utcáját az íróról nevezzék el. „A villából már akkor emlékházat szerettünk volna alakítani, többször egyeztettünk ezzel kapcsolatban Pál Gyulával is, de sajnos tervünk akkor meghiúsult” – mondta Balázs Árpád.

Székelyudvarhelyen Nyirő József emlékbizottságot is alapítanak, melybe olyan tagokat várnak, akik ismerik és értékelik az író munkásságát, valamint egyetértenek azzal, hogy Nyirő a székely népi vonulat irodalmi megteremtőjeként méltó elődje lehet Tamási Áronnak és Wass Albertnek. A bizottság koordinátora Balázs Árpád lesz, aki szerint a városi könyvtárat Nyirő Józsefről kellene elnevezni. A könyvtár átnevezésének ötletét közgyűlési határozatban terjesztik elő.

Konferenciákat terveznek

Az emlékbizottság Nyirő életművének bemutatását is tervezi tudományos konferenciák keretében. „Az író hagyatékát is össze szeretnénk gyűjteni. Tudomásunk van arról, hogy a vargyasi, igencsak értékes konyhabútorát Ivóban őrzik, valamint sok fényképe magángyűjteményekben van” – mondta Balázs. Mindezeket a szombatfalvi Nyirő-villa épületében helyeznék el, amelyben jelenleg albérletben lakik két család.

Mivel a villa a város tulajdonát képezi, a benne lakó családoknak költözniük kell, de igyekeznek méltányos megoldást találni számukra. Nyirő feleségének földi maradványait egyébként szintén szeretnék Székelyudvarhelyre szállítani és férje mellé temetni. Az író hamvai a csíksomlyói zarándokvonattal érkeznek egy erre a célra elkülönített kocsiban, Magyarország Köztársasági Őrezredének kíséretében. Csíkszeredából huszárok szállítják majd Udvarhelyre, ahol a Nyirő-villa előtti tiszteletadást követően a Márton Áron téren ravatalozzák fel, majd a római katolikus temetőben helyezik örök nyugalomra.

(Krónika)

Frissítés: Kedves ajándékkal lepett meg bennünket egyik olvasónk, alább olvasható a levele:

Tisztelt Szerkesztőség!

Szívesen osztom meg Önökkel és az olvasókkal a mellékelt fotót, amelyen Nyirő József, Úz Bence (Pál Sári Dénes), és, ha minden igaz, az udvarhelyi alispán látható. A képet még tavaly kaptam Székelyvarságon Pál Sári Géza bácsitól, Úz Bence 78 éves unokájától. A kép Székelyvarságon készült, dátuma nem ismert.



(Rákattintva nagyítható)