A Bákó városban székelő Moldvai Csángómagyarok Szövetségének honlapjára néhány órával ezelőtt kitett közlemény szerint lemondott az érdekképviseleti szervezet tizenkét tagú vezetősége. Erre a lépésre azután került sor, hogy a csángó-magyar szervezetre a budapesti kormány rászabadított egy Fidesz-közeli, illetve egy másik anyaországi alapítványt, amely eddig azzal „jeleskedett”, hogy visszatartotta a csángók magyartanítására szánt pénzeket.
A pusztinai templom oltárképe<br>(Fotók: Hering J.)
A bákói székhelyű Moldvai Csángómagyarok Szövetsége (MCSMSZ) sokrétű feladatainak ellátására, így például a magyartanítás hálózatának működtetésére eddig a Bethlen Gábor Alapítvánnyal kötött szerződése jóvoltából jutott pénzügyi támogatáshoz, ám a szerződés csak 2012. január 1-ig volt érvényes. A kétségbeesett moldvai csángók az anyagi támogatás meghosszabbítását kérték a kígyó hosszúságú nevű Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium Nemzetpolitikai Államtitkárságától, de megkeresésükre választ sem kaptak.
A budapesti kormányzat illetékes szekciója nemrégiben azzal az épületes ötlettel állt elő, hogy két anyaországi alapítvány hozzon létre egy harmadikat Romániában, amely utóbbi, s nem pedig az MCSMSZ kapja majd a csángók oktatására szánt pénzt. A két anyaországi alapítvány közül az egyik a Fidesz holdudvarába tartozó Teleki László Alapítvány, a másik a szintén Budapesten bejegyzett Moldvai Magyar Oktatásért Alapítvány. Az utóbbival az MCSMSZ már korábban fölbontotta a szerződést, megszüntette vele a kapcsolatát, mert egyszerűen nem utalta át, visszatartotta a csángóföldi magyartanítás ügyét szolgáló pénzeket.
A Bákó városában (a Keleti-Kárpátokon túli Moldva székhelye – H. J.) működő csángó érdekképviseleti szervezet közleményéből az is kiderül, hogy az említett két anyaországi alapítvány a Nemzetpolitikai Államtitkársággal vállvetve egészen balkáni föltételeket szabott az MCSMSZ-nek: 1. Az új romániai bejegyzésű alapítvány öt tagú kuratóriumában az MCSMSZ-nek mindössze egy képviselője lehetne. 2. A két anyaországi alapítvány egyenkénti, mintegy 75-75 ezer forintja mellé az MCSMSZ-nek aportként be kellene adnia a moldvai csángók egyéb céljait is szolgáló, fedező mintegy 100 millió forint értékű teljes vagyonát. Itt gyorsan hozzá kell tennünk, hogy az MCSMSZ 100 millió forintos összvagyonának csupán egy-két százaléka származik a magyar kormány támogatásából, mert a vagyon oroszlánrésze kisebb-nagyobb magánadományokból gyűlt össze.
Az MCSMSZ közleményében hangsúlyozza: nem kívánják átadni az eddig jól bejáratott csángóoktatás programját, szellemi és anyagi vagyonát a jobbára magyarországi, tehát a csángóföldi helyzetet, az ottani különleges viszonyokat nem ismerő személyekből álló szervezetnek. Az MCSMSZ vezetőségének – amint ez a kiadott közleményből kiderül – a budapesti kormány által előidézett kényszerhelyzetben nem maradt más választása, mint az, hogy együttesen lemondjon a tisztségéről, s fölmondja a munkaviszonyát.
A történethez hozzátartozik, hogy a budapesti kormány a mostani kényszerhelyzet előidézése előtt elegánsabban kívánta lehetetlenné tenni a moldvai csángó érdekképviseletet: a közelmúltban fölkérte a Teleki László Alapítványt (!) a bákói szövetség teljes körű átvilágítására. Egyszerűbben szólva, megvizsgálták, hogy nem lopják-e a pénzt... S mit ad Isten, kiderült, hogy a kutakodók nem bukkantak semmiféle pénzügyi visszaélésre, magyarán, a Budapesttől kapott támogatást a derék moldvai csángók rendeltetésszerűen használták föl. Ezért volt szükség a Teleki László Alapítvány bábáskodására, vagy mondjuk inkább úgy, hogy basáskodására. Föltesszük a kérdést: a budapesti kormány merné-e átvilágítani például a csángóknál jóval több magyar állami juttatásban részesülő Mazsihiszt vagy a többi zsidó szervezetet?
Hering József – Kuruc.info