Butsy Lajos atya Mosonmagyaróváron, a mosoni Nepomuki Szent János templom plébánosa volt. Két évvel ezelőtt lehetőséget kapott arra, hogy Aknaszlatinán, a kárpátaljai magyar katolikus szórványban teljesíthessen szolgálatot. Időnként hazalátogat, s ilyenkor ruha- könyv- és játékadományokkal tér vissza Kárpátaljára.

- Kedves Lajos atya, hogyan jutottál arra az elhatározásra, hogy papi hivatásodon túli többletfeladatot vállalj, és kárpátaljai misszióba menj?

- A kilencvenes évek elején három kárpátaljai fiú esztergomi szakmunkás iskolában való tanulását támogattam hitoktatómmal együtt. Amikor végeztek, meghívtak Kárpátaljára. Kettő közülük aknaszlatinai volt. Láttuk az itteni szegénységet, szeretetet és hitből élést. Az 1998-as árvíz idején a Máltai Szeretetszolgálat szervezésében két kamion segélyt hoztunk Viskre. Következő évben három hetet töltöttem itt helyettesként. Akkor fogalmazódott meg bennem, hogy szívesen szolgálnák itt pár évet. 2007-ben engedett el Főpásztorom 5 évre, amiből hármat töltöttem le.

- Kérlek, mutasd be nekünk röviden a települést!

- Az első írásos feljegyzések Aknaszlatináról a tatárjárás idejére datálható. Az itteni sóbányászat szorosan összefűződik egész Magyarország, de legfőképpen Máramaros vármegye történelmi múltjával. Aknaszlatina község a járási központtól, Técsőtől 28 km-re található a Tisza völgyében. A Tisza egyben természetes határt is képez Erdéllyel. (Jelenleg Románia.) A legutóbbi népszámlálási adatok szerint Aknaszlatina lakossága 8956 fő, ebből 897 ukrán, 2797 magyar, 5200 román, és 111 más különböző nemzetiségű. Az önkormányzat adatai szerint 2200 kertes háztartás van. Az anyakönyvi hivatal évente 88-98 születést anyakönyvez, a halálozások száma viszont meghaladja az évenkénti 123-128 főt is. 2020 nyugdíjas és 123 többgyermekes család van. Csernobili áldozatok száma 17.)
E gyönyörű településen határőrség működik, vasútállomás, kórházak, bányák, községi rendelőintézet, telefonközpont, posta. Kultúra és fejlődés szempontjából 3 iskola, 1 bentlakásos iskola, egy zeneiskola, stadion, futball csapat.)

- Milyen állapotokat találtál, mikor beköltöztél új plébániádra? Hogyan fogadtak a magyar hívek? Milyen gyakorlati és lelki feladatokkal kellett megküzdeni az első időkben? Gondolom a szegénység mellett a szellemi szomjúság is jelentős.

- A magyar hívek szeretettel fogadtak. Volt elődöm Magyarországról Domonkos atya, aki sokat tett az itteni magyarokért. Örültem, hogy van magyar óvoda és 11 évfolyamos iskola, amely nagyon szépen működik. Hármas feladatot bízott rám Majnek Antal püspök úr: magyarság megőrzése, hit védelme és a családok felkarolása. 2007-ben a nagybocskói templom palatetejét cseréltük le, 2008-ban a szlatinai templom külső tatarozása történt meg, 2009-ben a járda és az akadálymentesítés valósult meg. Gyertyánligeten meg a templomablakok cseréje. A szegénység csökkenőben van. Mindenki, ahogy tud, próbál boldogulni.

- Milyen a lakosság megoszlása az egyes népcsoportok s felekezetek szerint? Mi jellemzi az ottani hitéletet, hogyan függ össze a hit és a hagyományok őrzése a magyar identitás megmaradásával? Miben különbözik mindez a csonka hazai gondoktól?

- A hitélet a hagyományon alapul. Erősen belejátszik a görög és ortodox hatás. Pl. A pászka szentelés fontosabb, mint a feltámadási körmenet. A házszentelést évente tartják. A szenteltvíznek érnie kell a tárgyat, különben, nem érvényes. A magyar identitás csökkenőben van. Nem tett jót a 2004.december 5-i népszavazás. Úgy érezték, hogy az anyaország leírta őket. Sok a vegyes házasság vallásilag és nemzetiség szempontjából. Ahol az asszony magyar, ott tovább él a nyelv, mert otthon van, ahol az asszony ukrán, ott a vallását követik a gyermekek. Türelmetlenek az emberek. Pl. ha azonnal nem keresztelem meg a gyermeküket elmennek a görög paphoz, ha az nem ér rá, akkor az ukránhoz. Nem érzik, hogy nem mindegy, milyen vallású lesz a gyermek. Az anyagiasság itt is terjed, de nem olyan mértékű, mint Magyarországon.
 

- Tapasztaltál-e etnikai feszültségeket az ott élő egyes népcsoportok között, vannak-e ilyen problémák a faluban, az iskolában, vagy a magyar nyelvhasználat körül?

- Nálunk nem tapasztaltam etnikai feszültségeket. Van magyar román, orosz és ukrán iskola. Ki melyikbe akarja küldeni a gyermekét, oda irathatja be. Magyar nyelvért nem szólnak. A piacon mindenki megérti a másikat.

- Hogyan fogadták a hívek a hírt, hogy az új magyar országgyűlés, elsöprő többséggel szavazta meg a kettős állampolgárság lehetőségét, s azt, hogy június 4-e eztán a magyar nemzeti összetartozás napja lesz?

- Örültek a kettős állampolgárság lehetőségének, de várják Kiev rábólintását is.

- Azt olvastam, hogy Kárpátalján Aknaszlatina szenvedte el a sztálini terror legnagyobb világháborús áldozatát. Hogyan él mindez a lakosság emlékezetében?

- A „málenkij robotnak” több áldozata volt, mint a II. Világháborúnak. A fronton 20-an haltak meg. 1944. őszén Aknaszlatináról 690 embert hurcoltak el, 172-en meghaltak, 518-an tértek vissza, 15 személyt koncepciós perbe fogtak, egyet ki is végeztek. Évente van megemlékezés a templomkertben 1991-ben létesített emlékműnél, illetve Szolyván, ahová vitték őket.
(„Az aknaszlatinai KMKSZ /Kárpátaljai Magyar Kulturális Közösség/ alapszervezetének kezdeményezésére 1991 őszén a római katolikus templom kertjében felavatták sztálinizmus helyi áldozatainak emlékművet, rajta az elhunytak nevével.” Részlet Bencsik János Barikádban megjelent interjújából, melyet Kocserha Jánossal, Aknaszaltina alpolgármesterével készített.)

- Azt is olvastam, hogy a helységben feszültség volt a görög katolikus és az ortodox felekezet közt, illetve gyorsan terjednek a szekták, különösen a Jehova tanúi, akiknek már két imatermük is nyílt. Miben rejlik e jelenségek oka, s mi lehetne ezek ellenszere?

- A görög és ortodox felekezet közti feszültségnek az oka, hogy az állam a pravoszláv vallást ismerte el és a görög templomokat átadta a pravoszlávoknak. Ezek visszaszerzése ma is nehéz. Valóban terjednek a szekták. Egyrészt külföldi támogatás révén, másrészt az aktív agitálás révén. Sajnos nálunk is tele volt a templom, amíg osztás volt. Nem a lényegre figyeltek az emberek, hanem a javadalomra.

- Milyen missziós kapcsolatban állunk az itt élő, népes számú görög katolikus rítusú testvérekkel?

- A görög katolikusok közel állnak hozzánk. Ukrán nyelvű pap sokat segít nekem a vegyes vallású- és nyelvű esketéseknél és a gyóntatásnál. Részt veszünk egymás ünnepein.

- Az időjárási viszonyok, s az árvíz mennyire sújtják a vidéket?

- Az idén Magyarországot jobban sújtotta az árvíz. Több helyen megerősítették a gátakat.

- Milyen tervek várnak megvalósításra a jövőben? Milyenek a magyarság megmaradásának esélyei a térségben?

- November 25-én 12 fős ének és zenekarral veszünk részt a mosoni Fehér Ló közösségi házban a jótékonysági esten. 8-an nagy családból jönnek, 4 gyermek pedig árva. Ennek a szervezése van folyamatban. Elfogadunk gyermekruhát, cipőt édességet. A pénzbeli adományt pedig a nagyszlatinai óvoda víztartályára fordítjuk. Szeretnénk felújítani a szlatinai orgonát. 2,5 millió Ft-ba kerül. A plébánián a fürdőszoba és konyha felújítása lesz még idén. Szükséges a bocskói templom homlokzatának javítása is. Gyertyánligeten is a plébánia vízvezetékrendszerét újítjuk fel. Távlati terv, hogy nyaralásra, táborozásra alkalmassá tegyük. Folynak a magyar oktatások. Jövőre olyan gyermekeket szeretnénk Magyarországra vinni, akik tudnak magyarul. Ezzel inspiráljuk őket az intenzív nyelvtanulásra. Bízunk benne, hogy munkahely-teremtéssel megáll a külföldre vándorlás.

- Mi adott erőt, derűlátást, kitartást számodra ahhoz, hogy a papi tevékenységen túl naponta vállald a magyar szórvány gondozását?

- Az eredmények: Ovis mise, iskolai hittan, ministránsok, énekesek, Kék keresztesek tevékenysége. Aktív karitász munka. Gyakorlatilag minden megvalósult, amit eddig terveztünk. Az orgonát július 30-án szenteltük fel. Tavasszal elkészült a bocskói templomhomlokzat is. Most van folyamatban a gyertyánligeti plébánia tetőterének beépítése. A munkahelyteremtés eddig sajnos még nem valósult meg. Viszont 2011.április 2-án 39 fővel megalakult a Kolping család közösség.

- Nemrég a Barikád c. hetilapból értesülhettünk a község aktuális problémájáról. Az egykori sóbányákba történt folyamatos vízbetörések beomlásokat okoztak. Az ökológiai katasztrófa miatt az ukrán állam katasztrófa sújtotta területté nyilvánította a község egy részét, mert a lakosság számára életveszélyessé vált. Most 300 - többségében magyar nemzetiségű - embert akarnak kitelepíteni, és 50 km távolságba átköltöztetni ukrán többségű területre, családi kötelékeket is elszakítva, s a gyermekek eddigi magyar nyelvű oktatását is lehetetlenné téve. (Mindezt annak ellenére, hogy Kocserha János alpolgármester szerint az érintettek többsége számára - alternatív lehetőségként - adott lenne egy 60 lakásos, félben hagyott ház építésének befejezése, illetve egy kivásárolható területen új panelház felépítése.) Mik a legújabb fejlemények ebben az ügyben, sikerült megoldást találni a problémára, mely figyelembe veszi a szórványmagyarság elemi érdekeit?

- A lakosság nem akar máshova költözni. Hivatalos küldöttség is járt Ungváron, ahol egyeztetés történt a felső vezetéssel. Dolgoznak az alternatív megoldáson, hogy ne kelljen senkinek sem elhagyni Aknaszlatinát. Valóban van más lehetőség.

(Ha valaki támogatni szeretné Butsy atya kárpátaljai magyar misszióját, felveheti vele a kapcsolatot a butsylajos@gmail.com elektronikus levélcímen.)

Tarnóczy Szabolcs