A Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ), a román parlamenten kívüli magyar politikai tömörülések, az egyházi és civil szervezetek egyaránt arra bátorítják az erdélyi magyarokat, hogy a következő népszámláláskor félelem nélkül vállalják magyar mivoltukat – írta szerdai számában a Krónika.

A napilap szerint ilyen értelemben ritka jó összefogás körvonalazódik erdélyi magyar berkekben. A "romániai" magyarság egyetlen parlamenti politikai alakulata és a parlamenten kívüli magyar politikai tömörülések, az egyház, a civil társadalom, valamint a szakemberek a jelek szerint egyetértenek abban, hogy arra bátorítsák a magyarságot: a nem is olyan sokára esedékes újabb népszámláláskor félelem nélkül ki-ki vallja meg magyar mivoltát - olvasható a lapban.

A vezércikk szerzője szerint rendkívül pozitív üzenete van az ilyesfajta kezdeményezésnek. Rámutat: például a moldvai Csángóföldön vagy Erdélynek, netán a Kárpátokon túli részeknek is olyan vidékein, ahol a magyarok magukra hagyottan, és az anyanyelvű kultúra, a magyar nyelvi közeg tekintetében a sanyarúbbnál is sanyarúbb körülmények között, vagy bárhol vegyes házasságokban élnek, nagy a beolvadás, a lemondás veszélye.

Felhívja a figyelmet egyes számlálóbiztosok alattomos szándékára is. Elég akár szándékosan, akár tévedésből csak egy kicsit homályosan kérdezni, és összemosni a nemzetiségre vonatkozó kérdést például az állampolgársággal vagy az anyanyelvvel, máris torzulhat a valóság, s vele együtt természetesen a végeredmény – írja a szerző.

A Krónika, a bukaresti Új Magyar Szó és a kolozsvári Szabadság egyaránt beszámolt arról, hogy a napokban az e témában tartott kolozsvári szakmai értekezleten elhangzott: nem kizárt, hogy az idei romániai népszámlálás során a számottevő magyar közösséggel rendelkező településeken kétnyelvű – magyar és román – formanyomtatványt használhatnak a kérdezőbiztosok.

Az RMDSZ ügyvezető elnökségének székházában rendezett megbeszélésen Kelemen Hunor kulturális miniszter elmondta: a szövetség aktív, "jó hangulatú" kampányba fog a népesség-összeírás kezdetéig, amelynek során arra bátorítja a "romániai" magyarokat, hogy vállalják identitásukat, büszkén vallják magukat magyar nemzetiségűnek.

Felhívta a figyelmet: az utóbbi két népszámlálás között a magyarok száma közel 200 ezer fővel csökkent, arányuk pedig Erdélyen belül 20,8-ról 19,6 százalékra zsugorodott. A 2011-es népszámlálás adatai viszont kimutathatják, hogy a magyarok arányvesztése mérséklődött, ehhez azonban a magyar identitás vállalása szükséges – tette hozzá az RMDSZ-es politikus.

Kapitány Balázs, a budapesti Központi Statisztikai Hivatal, valamint Kiss Tamás, a kolozsvári Kisebbségkutató Intézet (KKI) tudományos titkára előadásában egyaránt rámutatott: az ezredforduló óta a termékenység, a gyerekvállalási kedv a magyaroknál meghaladja a románokét, miközben a többségi lakosság elvándorlása jóval nagyobb méreteket ölt a magyarokéhoz képest.

Horváth István, a KKI igazgatója azt emelte ki, hogy 1992-höz képest az idén teljesen más közhangulatban zajlik a népszámlálás, például teljesen nyitott lesz az etnikai hovatartozás kérdése, ami a posztkommunista rendszerben újdonság.

A szakemberek ugyanakkor arra is felhívták a figyelmet, hogy a romániai cigányság érdekképviseleteinek hatására disszimilálódik, előreláthatóan az erdélyi, magyarul beszélő cigányok, akik korábban magyarnak vallották magukat, most vállalni fogják cigány identitásukat.

(MTI korrigálva)