A kolozsvári Sarmisegetuza Alapítvány felszólította Szász Jenő székelyudvarhelyi polgármestert, hogy legkésőbb március 15-ig döntesse le a város központjából „a Wass Albert írót ábrázoló köztéri szobrot”.
Az önmagát keresztény-nacionalista szervezetként meghatározó „kulturális” alapítvány szerint az alkotás megszegi a fasiszta, rasszista és idegengyűlölő szervezetek, szimbólumok betiltását célzó, 2002-ben született román jogszabályt, mivel a Bukarest által háborús bűnösnek nyilvánított, „tömeggyilkosságra buzdító, revizionista” írót ábrázolja.
Ioan Tene, az alapítvány elnöke – aki nem más, mint a szélsőségesen magyarellenes Gheorghe Funar kolozsvári expolgármester volt munkatársa – közleményében leszögezi: a szobor súlyosan sérti az erdélyi románok érzelmeit, így az etnikai feszültségek elkerülése végett még a március 15-re Székelyudvarhelyre hirdetett székely nagygyűlés előtt le kell dönteni talapzatáról. Az alapítvány szerint a szobor eltávolítása már csak azért is sürgető, mert az említett nagygyűlés szervezői Székelyföld területi autonómiájának kikiáltására készülnek. Szász Jenő ezzel szemben tegnap leszögezte: az általa irányított városban nincs Wass Albert-szobor, a román szervezet valószínűleg a helyi szoborpark vándor székelyt ábrázoló alkotásának arcvonásaiban vélte felfedezni az Amerikában elhunyt írót – hamisan.
Székelyudvarhelyen 2004-ben hozták létre azt a 13 alakos szoborparkot, amelyben Csaba királyfi, Szent László, Rákóczi Ferenc mellett az utóbbi 40 évben otthonát elhagyni kényszerült erdélyieknek emléket állító Vándor székely büsztje is megtalálható. Néhány nappal ezelőtt különben a holokauszt romániai rémtetteit kutató Elie Wiesel Intézet is felszólította az udvarhelyi polgármesteri hivatalt, hogy távolíttassa el a Wassról mintázottnak vélt alkotást. Romániában ma is háborús bűnösként tartják nyilván a Kolozs megyében született írót, akit távollétében a kolozsvári népbíróság 1946-ban 14 román és zsidó személy meggyilkolásának hamis vádjával halálra ítélt.
Eközben a nagygyűlést szervező Székely Nemzeti Tanács (SZNT) felszólította Gyurcsány Ferencet, hogy kormánya kössön nemzetközi megállapodást Romániával Magyarország védőhatalmi státusának Székelyföld fölötti gyakorlására. Elképzelését Csapó József elnök azzal indokolja, hogy a román hatóságok eddig rendre visszautasították az SZNT-nek a Székelyföld autonómiájára irányuló kezdeményezéseit.
A Magyar Nemzet nyomán