Nem engedték át az úgynevezett szerb határon a Kárpátia zenekart, mely az ottani EMI-táborban lépett volna fel - derül ki a délvidéki Magyar Remény Mozgalom közleményéből.

Noha a Magyar Remény Mozgalom (MRM) nem vesz részt az EMI-tábor szervezésében, erkölcsileg támogatunk minden olyan rendezvényt, amely hozzájárulhat a nemzeti önazonosság és önmegbecsülés erősítéséhez, így az említett tábort is. A fenti célt szolgálta volna az ötödik EMI-tábor keretében tervezett Kárpátia-koncert is. Felháborodással vettük tudomásul, hogy a Kárpátia együttest nem engedték át a szerb határon - olvasható a délvidéki párt közleményében.

A Kárpátia a legnépszerűbb magyar zenekarok közé tartozik, amely rengeteg hangversenyt ad anyaországunkban és az összes környező országban, tehát EU-s államokban is. Délvidéken is néhányszor fellépett. Legjobb tudomásunk szerint egyetlen Kárpátia-koncerten sem történt rendbontás - írják.

A Kárpátia együttes kitiltása nemzetközi méretű incidensnek minősíthető, de egyúttal otromba támadásnak is a délvidéki magyar átlagpolgárok ellen, akik közül sokan minden évben kijárnak családjukkal az EMI-táborba. Ugyanakkor emlékeztetünk rá, hogy a közelmúltban a szerb hatóságok betiltották az európai hírű Pokolgép metal együttes szabadkai hangversenyét is, amelyre mellesleg belgrádi szerbek is szép számban váltottak jegyet.

Ezek után felmerül a kérdés: lehet-e egyáltalán magyar rendezvényt szervezni Délvidéken, illetve a szervezők legyenek-e minden alkalommal lelkileg felkészülve arra, hogy a szerb állam az utolsó pillanatban magyarázat nélkül betilthatja a rendezvényüket? Ezek lennének a civilizációs európai normák, amelyekre Szerbia esküszik?

Felszólítjuk az összes többi délvidéki magyar pártot és a Magyar Nemzeti Tanácsot, amennyiben egyáltalán van hozzá bátorságuk, sürgősen foglaljanak állást erről a jelenségről, mert ha ez így halad, maholnap nem szólalhatunk meg magyarul (miközben állandóan azt hallgatjuk, hogy Szerbiában tökéletesen betartják az emberi és etnikai jogokat) - zárul a László Bálint elnök és Setyerov Zorán ügyvezető alelnök által jegyzett közlemény.

 Mindent elkoboztak

Magyarkanizsán azt mondták, utoljára a NATO-bombázások idején láttak annyi rendőrt a kisvárosban, mint a hétvégén. Nem volt véletlen a karhatalom erődemonstrációja. Itt tartották ugyanis az EMI-tábort, amelynek kapcsán az Újvidéki Antifasiszta Akció (AFANS) elnevezésű szervezet már napokkal ezelőtt nyilvános felhívást tett közzé, hogy a hatóságok ne engedjék meg a „fasiszta zenekarok orgiáját” Magyarkanizsán. A Vajdasági Szociáldemokrata Liga és a Szerb Megújhodási Mozgalom is elítélte a még meg sem tartott rendezvényt.

A tábor most is, mint korábban minden évben, incidens nélkül zajlott le, ám – mint az a szervezők hétfői magyarkanizsai sajtótájékoztatóján kiderült – a hatalom azért felkészült. Már a szervezők bejutása sem volt egyszerű Szerbiába. Strahl Zoltán, a tábor vezetője elmondta, hogy csütörtökön délután, amikor be szerettek volna lépni az országba, a hatóságok azonnal félreállították őket.

– Jól láthatóan már készültek az érkezésünkre: azonnal félreállítottak, személyes poggyászunkat kirámoltatták, és minden egyes olyan holmit, amin a Magyarországon bejegyzett Egyesült Magyar Ifjúság civil ifjúsági szervezet, az EMI emblémája volt látható, egy kupacba hordtak, és nagyon hamar közölték, hogy lefoglalják azokat. Ugyanígy tettek a táborba való belépést igazoló karszalagokkal, amelyeken szintén rajta volt az EMI-logó, és még a rendezői kitűzőket is elvették tőlünk, arra hivatkozva, hogy azok propagandacélokat szolgálnak, reklámtermékek, holott sohasem kerültek kereskedelmi forgalomba, igazi értékük nincs, tehát egyértelműen azt éreztük, hogy ez a rendezvény ellen irányul – mondta Strahl.

Az egyik szervező, Ferenc Zoltán ellen szabálysértési feljelentést tettek a hatóságok, ezért pénteken az egész délelőttöt a magyarkanizsai bíróságon töltötték a szervezők. Az ügy vége az lett, hogy ötezer dináros óvadék ellenében szabadon engedték, de a szabálysértési eljárást majd lefolytatják ellene.

Mindennap rendkívül erős rendőri jelenlét volt tapasztalható nem csupán a tábor területén, de a kisváros utcáin is. A helybeliek beszámolója szerint minden sarkon három-négy rendőr posztolt. A karhatalom állítólag attól tartott, hogy Újvidékről futballhuligánok érkeznek majd Magyarkanizsára. A szervezők hangsúlyozták, hogy a táborban tartózkodó rendőrök ugyan elkérték a táborlakók névsorát és adatait, sokakat igazoltattak is, de rendkívül korrektek voltak, emberien viselkedtek. Egy táborlakó elmondta: egyik rendőr megjegyezte, nem is érti, minek vannak ők itt, hisz semmi sem történik azon kívül, hogy a fiatalok szórakoznak. A helybeliek ugyancsak értetlenül álltak a nagyszámú rendőr kivezénylése előtt. Mint mondták, más fiatalokat megszólító bulikat is szoktak a városban tartani, és azok miatt sokkal több a lakosságnak nem tetsző dolog, mint most. Az EMI-táborosok nem hangoskodtak, nem cirkuszoltak.

Persze azért megvolt annak a hatása, hogy a hatalom így reagált. Sokan nem engedték el fiatalkorú vagy már felnőtt gyereküket a rendezvényre. Maurer Oszkár, az EMI-tábor délvidéki szervezője szerint akaratukon kívül kapott ez a hagyományápoló tábor politikai színezetet.

– Az alaptalan vádakkal szemben utólag nagyon nehéz harcolni. Az a véleményünk, hogy ebben az országban továbbra is kisebbségellenes politika zajlik. A tábor elleni hajsza nyilvánvaló célja a délvidéki magyarság megfélemlítése volt. Úgy érezzük, a rendszer azt üzente ezzel, hogy el lehet innen menni. De az EMI-tábor szervezői nem adják fel. Szándékaink szerint, mint ahogyan az elmúlt öt évben, jövőre is megszervezzük a tábort, lehetőségeink szerint itt, Magyarkanizsán, hiszen támogatást kaptunk mind az önkormányzattól, mind a Rákóczi Szövetség helyi szervezetétől. Idejekorán megkezdjük a hatóságokkal a tárgyalásokat, ezenkívül pedig igyekszünk felvenni a kapcsolatot a szerbség azon részével, akik empátiával, kellő nyitottsággal viszonyulnak a magyar fiatalokhoz. Abban ők is segíthetnek, hogy ne alakuljon ki egy olyan kép a magyarságról, hogy ha ápolja kultúráját, azt szélsőségesnek kell minősíteni. Bízunk benne, hogy a magyar és a szerb állam talál majd módot a hétvégi események megtárgyalására – mondta Maurer Oszkár.

A szervezők szerint a feketeleves vasárnap délután következett, amikor kiderült, hogy a szerb hatóságok nem engedték be a leginkább várt és legnagyobb népszerűségnek örvendő zenekar, a Kárpátia tagjait. Strahl Zoltán szerint a szerb határon hosszú időn keresztül várakoztatták őket, átvizsgálták dolgaikat, majd útlevelükbe beütötték a pecsétet, miszerint a visszavonásig kitiltják őket Szerbiából.

– Az idei EMI-tábor rendben lezajlott, kivéve a Kárpátia fellépését. A három nap alatt mintegy 1500 fiatal és idősebb fordult meg a rendezvényeinken. Voltak itt hattól hatvanévesig minden korosztályból látogatók. A hatóságok fellépése előtt értetlenül állunk. Egyelőre konkrét lépéseket még nem tettünk, de szándékunkban áll magyarázatot kérni a szerb hatóságoktól. Értesítettünk néhány magyarországi parlamenti pártot és várjuk, hogy kiderüljön, vajon hogyan egyeztethető össze Szerbia európai uniós törekvéseivel az, hogy egy kisebbségi rendezvényre így reagál. Meglátásunk szerint a megfélemlítés, az erődemonstráció volt a cél – mondta Strahl.

Pósa Károly, a Rákóczi Szövetség magyarkanizsai szervezetének elnöke szerint a vajdasági magyarságnak meg kell szoknia, hogy nem kell félnie, inkább bátran szembe kell néznie a tényekkel. A szervezők büszkék arra, hogy a tábort sikerült incidens nélkül lebonyolítaniuk, s örömmel nyugtázták, hogy a munkájukat végző rendőrök korrektek voltak.

Maurer Oszkár úgy tartja, hogy a támadássorozat, ami napokkal a rendezvény előtt már megkezdődött, nem az EMI-tábor ellen, hanem a magyar közösség és a magyarkanizsai önkormányzat ellen irányult. Emlékeztetett arra, hogy folyamatban van a magyarság kiszorítása a hatalomból, s ez is része lehet ennek. Mint kiemelte, a magyarkanizsai erődemonstráció őt a hírhedt horgosi „orgona-ügyre” emlékeztette. A hetvenes években alaptalan vádakkal hurcoltak meg pedagógusokat, amiért elmentek egy koncertre a templomba, mert csak ott volt orgona.

– Azt hittük, hogy ez a korszak már elmúlt – jegyezte meg az EMI-tábor délvidéki szervezője.

A szervezők közleménye:

Az Egyesült Magyar Ifjúság mint Kárpát-medencei hatókörű szervezet idén július 9. és 11. között ötödször rendezte meg Délvidék nemzeti fesztiválját, az EMI-tábort, ezúttal a közel színmagyar Tisza-parti településen, Magyarkanizsán. A korábbi évek viszonylag nyugodalmas szervezéséhez és lebonyolításához képest idén már a tábort megelőző napokban átfogó, lejárató célzatú médiakampány indult Szerbiában a tábor ellen, a rendezvényt és az ott fellépő zenekarok közül többet is szélsőségesnek, fasisztának minősítve. Majd ehhez csatlakozott több szerb párt és egyesület kórusa, melyek már egyenesen a tábor betiltását követelték.

Ezek után nem volt meglepetés, hogy már határátlépéskor kezdődtek a hivatalos szervek zaklatásai: a magyarországi társszervezők személyes poggyászait az utolsó ruhadarabig szétpakolták, a táskákból az EMI-logóval ellátott pólókat egy halomba hordták és lefoglalták, s ugyanígy cselekedtek a táborban való részvételre jogosító karszalagokkal, szervezői és vendég-kitűzőkkel. Vagyis minden olyan tárggyal, amelyen az EMI emblémája fellelhető volt, de a nemzeti jelképeinket ismertető történelmi füzetek is hasonló sorsra jutottak.

Az intézkedést mintegy öt órára nyújtották el, addig a határzónában várakoztatták az EMI-s fiatalokat, köztük két kiskorút is. Az autó tulajdonosával szemben vámszabálysértés ürügyén szabálysértési feljelentést tettek, így a másnap délelőttöt a szervezők közül többen is a magyarkanizsai bíróságon töltötték, amint az eljáró bíró elárulta, egész hétvégére ügyeletet rendeltek el számukra. A bíróság a határozathozatalt elnapolta, az eljárás tehát jelenleg is folyamatban van.

Péntek estére elárasztották a települést a készenléti rendőrség alakulatai, megszállták a kereszteződéseket, ellenőrizték, igazoltatták a táborba érkezőket, a belvárosi szórakozóhelyek előtt is tucatnyian ácsorogtak. Az EMI-tábor szervezői felszólítást kaptak, hogy péntek estére tételes listát írjanak a tábor területén sátrazókról, legyenek azok bár délvidékiek vagy más államokból érkezők. A rendőrök a jogszerű gyakorlattól eltérően nem a magánterületet képező táboron kívül felügyelték a rendet, hanem a kapun belül posztoltak, illetve folyamatosan járőröztek a színpad és az előadósátrak között, a civil nyomozók pedig odaültek a sörsátorban beszélgetők közé, illetve kamerázták a programokat.

A feltűnő és minden ésszerű okot nélkülöző erődemonstráció nyilvánvaló célja a táborba igyekvők megfélemlítése, elbizonytalanítása volt, egyúttal Magyarkanizsa lakóinak a rendezvény ellen hangolása. Mindezen hatósági atrocitások ellenére a tábor jelentős érdeklődés mellett, mintegy 1500 fiatal részvételével zajlott, a legnagyobb békében és nyugalomban.

Az indulatok felkorbácsolásáról azonban ismét a szerbiai hatóságok gondoskodtak: megtagadták a Kárpátia zenekar belépését az országba, ezzel meghiúsítva az együttes vasárnap esti fellépését, s a miattuk összesereglő fiatalok zenei élményét. A táborlakók felelősségérzetét mutatja, hogy a nyílt arculcsapás ellenére sem ültek fel a provokációnak, a rendezvény jó hangulatban, atrocitások nélkül ért véget, s a szervező egyesületek (az EMI és a helyi önkormányzat) közösen tettek hitet a tábor jövő évi magyarkanizsai megrendezése mellett.

Az Egyesült Magyar Ifjúság délvidéki és magyarországi tagjai és a tábor szervezői köszönetet mondanak az értük közbenjáró külképviseleti szerveknek, biztató jelet látva ebben az iránt, hogy az új magyar kormány valóban a határon túli magyarok sorsa iránt érzett felelősségtől áthatva valósít meg új, hatékonyabb nemzetpolitikát. Hasonlóképp köszönet illeti az ügyben támogató állásfoglalást kiadó délvidéki Magyar Remény Mozgalmat és az Országgyűlésben szót emelő Jobbikot, valamint a rendezvény mellett mindvégig kitartó magyarkanizsai önkormányzatot és a Rákóczi Szövetség helyi szervezetét.

Egyúttal kérjük a magyar kormányt és a Magyar Nemzeti Tanácsot, hogy követeljen a szerb hatóságoktól részletes magyarázatot a történtekre, s szólítsa fel őket a további nemzetiségi alapú zaklatásoktól való tartózkodásra, mely meggyőződésünk szerint nem csak a magyar közösség, hanem az európai integrálódásra törekvő Szerbia érdeke is.

Budapest-Szabadka, 2010. július 13.

Az EMI-tábor szervezői nevében:

Strahl Zoltán
(elnök)

Maurer Oszkár
(délvidéki főszervező)

(Kuruc.info - Magyar Szó nyomán)

Ajánló: A Kárpátia lemezei most 10% kedvezménnyel! (x)