A bánsági születésű Herta Müller irodalmi Nobel-díja nem váltott ki túlzottan nagy lelkesedést a megszálló oláhok körében, hiszen a díj egyértelműen a Németországban sikeressé vált, Berlinben élő német írót illeti meg, nem a nyolcvanas években a Securitate által a temesvári Tehnometal gyárba száműzött, majd később az országból is elüldözött tollforgatót.

Tény azonban, hogy a sváb származású Herta Müller 1953. augusztus 17-én a Temes megyei Niczkyfalván született, írói pályafutását Temesváron kezdte és ma is a Romániai Írók Szövetsége Temes megyei fiókjának a tagja.

Meg is próbálták rögtön magukénak hazudni: a bánsági írók közül Cornel Ungureanu írószövetségi elnök kijelentette: „Boldog vagyok, hogy Románia Nobel-díjassal gazdagodott és még boldogabb lennék, ha más kortárs román írók is megkapták volna ezt az elismerést. Örömet okoz nekem, hogy olyan írónő kapta a díjat, aki a Bánságban élt és a Bánságról írt, és rendszeresen új energiákkal tér vissza körünkbe!” Marcel Tolcea egyetemi tanár szerint „a kortárs román kultúra nagy teljesítménye” Herta Müller irodalmi Nobel-díja. Egy másik bánsági író, Lucian Alexiu azt reméli, hogy „új korszak kezdődik a bánsági irodalomban”.

Niczkyfalva polgármestere, Ioan Mascovescu a hír hallatán rögtön bejelentette: javasolja, hogy Herta Müllert avassák a település díszpolgárává. Nem biztos azonban, hogy a Berlinben élő írónő elfogadná ezt a megtiszteltetést: amikor 2005-ben a falu iskolája szerette volna felvenni Herta Müller nevét, a későbbi Nobel-díjas író elegánsan elutasította a javaslatot.

(Nyugati Jelen nyomán)

Kapcsolódó: Jellemző: a Bánság után annak Nobel-díjas szülöttét is "lenyúlnák" az oláhok