Erdélyben ritkaságszámba menő módon több alkalommal is szóba került a revízió ügye a Gyergyószentmiklós mellett több ezres részvétellel zajló EMI-táborban: csütörtökön Vona Gábor beszélt a Jobbik majdani politikájáról, csütörtökön Raffay Ernő érintette előadásában a szellemi revízió fontosságát, szombatra pedig Patrubány Miklóst várják, aki a trianoni és a párizsi diktátumok tarthatatlanságáról értekezik majd.

A pártelnökkel az EMI részéről Bagoly Zsolt beszélgetett
Rendkívül egyszerű a Jobbik példátlan sikerének „titka”: a párt fiatal politikusai hitelesek, az emberek nyelvén beszélnek, és tetteik nem állnak szemben a szavaikkal – összegzett Vona Gábor az általa vezetett Jobbik előretörése kapcsán. A pártelnökre több száz táborlakó volt kíváncsi, szavait igen gyakran kísérte taps, főként, mikor a magyar hadsereg újrafelszerelésének, az autonómia ügyének és a magyar állampolgárság visszaadásának szükségességéről beszélt. Az utóbbi kapcsán elmondta: szavazati joggal képzelték el a magyar állampolgárság kiterjesztését, s reményének adott hangot, hogy a jövő évi táborban tartandó előadását Erdélyben lakó magyar állampolgárok fogják hallgatni.

Az állampolgárság és az autonómia rövid távú célok, hosszabb távon viszont revizionista politikát készül folytatni a Jobbik, mondta a párt elnöke. „Nekem az az álmom, hogy minden magyar újra egy hazában élhessen” - fogalmazott, hozzátéve: ő lehet nem éri meg ennek a megvalósulását, de a gyermekeit ebben a szellemben neveli, akik továbbadják majd e gondolatot. A gazdaságpolitikánk viszont mindenképpen revizionista lesz, jelentette ki, utalva ugyanakkor arra, hogy egyszer otthon kell rendet tenni, elérni, hogy „Magyarország újra a magyaroké legyen”.

A június 4-i diktátum kapcsán még elhangzott: nemzeti emléknappá szeretné nyilvánítani az évfordulót a Jobbik (mint kiderült, korábban évente megkeresték ezzel a parlamenti pártokat, de egyik szerveződés sem volt hajlandó ezzel foglalkozni), Brüsszelben pedig – amint azt Morvai Krisztina korábban megígérte – Trianon-konferenciát szerveznek, hogy megismertessék a nyugati politikusokat hazánk szétszabdalásának történetével.

Vona Gábor nem tart valószínűnek egy majdani Fidesz-Jobbik koalíciót. Nem azért, mert ők nem akarnak koalíciózni, hanem mert a Fidesz nem lesz hajlandó magáévá tenni a Jobbik programját. Parlamentbe kerülésük utánra Vona egyszerű, kiszámítható politikát ígért: az olyan kezdeményezéseket, melyek a magyar nemzet ügyét szolgálják, támogatják, ami viszont nem tartozik ebbe a kategóriába, azt nem. Hosszabb távon ugyanakkor kormányzásra készül a nemzeti radikális párt, de a szakértői gárdával folytatott tárgyalásai 90 százalékban titkosak a Jobbikkal való együttműködés miatti üldözés miatt – derült ki.

Péntek délelőtt az ötven éve megszüntetett önálló állami magyar egyetem felszámolásáról folyt beszélgetés Asztalos Lajos helytörténész, Bodó Barna politológus, Kovács Lehel és Wanek Ferenc egyetemi oktatók részvételével, melynek során Bodó kijelentette: az állami magyar egyetem visszaállításáért küzdők egyik legnagyobb hátráltatója az RMDSZ, mely mindig mindent felvállal és megígér, majd nem tesz semmit az adott ügyben.

Délben a szórvány helyzete és jövője volt a téma, utána pedig Raffay Ernő történész elemezte Borbély Zsolt Attila politológussal az úgynevezett rendszerváltás következtében kialakult helyzetet. Raffay így emlékezett: azt hitték '89-ben, hogy a változás majd lehetővé teszi, hogy „betapossák a kommunizmust a beton alá, és így vagy úgy, de megtámadják Trianont” – de sajnos egyikből sem lett semmi. Katasztrofálissá vált a helyzet az elmúlt húsz évben, de nincs mit tenni, újra kell kezdeni az építkezést, és ez remélhetőleg kezdetét is veszi egy Fideszből és Jobbikból álló kétharmad révén, melynek lehetősége van alkotmányt is módosítani – mondta Raffay. Felsorolta a „rendszerváltás” óta eltelt időben kínálkozó lehetőségeket, melyek lehetővé tették volna a Magyarország kétharmadát elcsatoló diktátum részleges jóvátételét, azonban a magyarországi kormányok nem használták ki őket. A történelem mindig hoz lehetőségeket, de Budapesten olyan kormánynak kell lennie, amelyik tudja, mit akar kezdeni Trianonnal – szögezte le a történész.

Az előadás második felében az előadóhoz csatlakozott Szidiropulosz Archimédesz történész is, akivel bemutatták a közösen szerkesztett Trianoni Szemle című folyóiratot. A görög származású történész úgy látja: beteg a magyar társadalom, s igen gyenge állapotban van a nemzettudat, kiesett ugyanis Trianon a nemzeti emlékezetből. Görögországban elképzelhetetlen, hogy saját nemzettársaik ellen szavazzanak az emberek, az pedig különösképpen, hogy erre a hivatalban lévő kormányfő buzdítson – vont párhuzamot. Nem feledhetjük Trianont és nem hagyhatjuk, hogy megbélyegezzék azokat, akik ezzel foglalkoznak – hangzott el. Szidiropulosz Archimédesz azzal zárta előadását: az első lépés a szellemi revízió (ehhez kíván segíteni a Trianoni Szemle), de megfelelő államférfiakkal nem reménytelen a magyar jövő.

(Kuruc.info)

Kapcsolódó:
- Gyergyószentmiklós polgármestere nem hátrál ki az EMI-tábor mögül (képgaléria)